Építésügyi feladatellátás

Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.
 

Az építésügy fogalma

Az építésügy fogalmát az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 1. §-a határozza meg, amely szerint az építésügy fogalma az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan kiterjed:

  • a településrendezésre,
  • a településtervezésre,
  • az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,
  • az építmények építészeti-műszaki tervezésére,
  • az építmények kivitelezésére,
  • az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,
  • az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására,
  • az építészeti örökség védelmére,
  • a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, és

mindezekkel kapcsolatosan:

  • a szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására,
  • a kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,
  • a hatáskörökre és hatósági jogkörökre.

 

Az építésügy körébe az általános építmények, a sajátos építményfajták és a műemlékek tartoznak.

Az Étv. előírásait a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

 

Az Étv. fogalom meghatározása alapján:

Építmény fogalma: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

Sajátos építményfajták fogalma: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények. Ezek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

 

Az állam építésügyi feladatai

Az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása állami feladat, melyet az állam az épített környezet védelmével, az építésügyi jogszabályok megalkotásával, és építésügyi hatósági eszközökkel való kikényszerítésével, valamint az épített és természetes környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatásával valósítja meg.

Az Étv. szerint az állam feladata az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása - összehangolása és ellenőrzése.

 

A Kormány építésügyi feladatai

A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatait az Étv., továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 94. Kr.) határozza meg.

A Kormány az építésügy központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:

  • az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,
  • az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,
  • a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,
  • az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.

A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények telkére vonatkozóan a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket és a területrendezési szabályokat.

 

A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is -

  • a szabályozás, valamint a hatósági ügyek kapcsán az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint
  • az építőipar fejlődésének elősegítése és támogatása érdekében az építésgazdaságért felelős miniszter

útján gyakorolja.

 

Az Étv. alapján az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:

  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,
  • összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,
  • ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,
  • elősegíti - a kulturális örökség védelméért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet,
  • elősegíti - a természetvédelméért felelős miniszter bevonásával - a települési zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét,
  • a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,
  • ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,
  • ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ szakmai irányítását és felügyeletét.

 

Az Étv. alapján az építésgazdaságért felelős miniszter az építésgazdaságért való felelősségi körében:

  • ellátja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával, az energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,
  • ellátja a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,
  • érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,
  • az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozatala révén gondoskodik az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáról és felülvizsgálatáról,
  • ellátja az építési termékkel kapcsolatos feladatokat,
  • az Országos Építésügyi Nyilvántartás, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ igénybevételére jogosult.

 

Az Étv. alapján az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter és az építésgazdaságért felelős miniszter közös építésügyi feladatai:

  • részt vesz az építésügyet érintő felsőoktatási, szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és szakképzési célok meghatározásában, azok tartalmának és képesítési követelményeinek kidolgozásában, továbbá kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó jogszabályok előkészítésében,
  • az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdekképviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet,
  • a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszterrel, valamint az építésgazdaságért felelős miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében.

 

A 94. Kr. szerint

  • az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, a kulturális örökség védelméért, a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint a területrendezésért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter (rövidítve: MvM),
  • az építésgazdaságért felelős miniszter az innovációért és technológiáért felelős miniszter (rövidítve: ITM).

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az építésügyért való felelőssége keretében:

  • előkészíti az építésügyre, az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat,
  • irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint e vonatkozásban az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét,
  • gyakorolja az Országos Építésügyi Nyilvántartással, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben, jogszabályban a miniszternek címzett feladat- és hatásköröket.

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kulturális örökség védelemért való felelőssége keretében:

  • előkészíti a kulturális örökség, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmére, valamint a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokat,
  • meghatározza a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét,
  • gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a régészeti örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről,
  • a kultúráért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a világörökséggel és az emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatokat,
  • közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában, és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában,
  • ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki testület működtetésével kapcsolatos feladatokat.

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti:

  • a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,
  • a településtervezésre,
  • az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire,
  • a hátrányos helyzetű településekre,
  • az egységes elektronikus közműnyilvántartásra

vonatkozó jogszabályokat.

 

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében

  • előkészíti a területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat,
  • irányítja az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét.

 

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében

  • ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat,
  • összehangolja - a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében is - az építésüggyel kapcsolatos feladatellátást,
  • ellátja - az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter közreműködésével - az építésüggyel összefüggő oktatási, továbbképzési és tanügyigazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában.

 

 

A fővárosi és megyei kormányhivatalok építésügyi feladatai

A Magyarország Alaptörvénye 17. cikkének (3) bekezdése alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.

A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja

  • az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 343. Kr.) szerint
    • az általános építésügyi hatósági feladatokat, kivéve
      • a sajátos építményfajták esetében,
      • a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendeletben meghatározott hatósági ügyeket,
      • a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeit,
      • az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OAH r.) meghatározott építésügyi hatósági ügyeket, valamint
      • műemlék jókarbantartási ügyeket.
    • az építésfelügyeleti hatósági feladatokat, kivéve
      • sajátos építményfajták esetében,
      • az OAH r.-ben foglaltakat.
  • a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 68. Kr.) szerint
    • örökségvédelmi hatósági feladatokat.

 

A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2020. (II. 28.) MvM utasítás alapján a kormányhivatalok szervezeti egységei az építésügyi és örökségvédelmi feladatok körében ellátják:

  • az építésügyi feladatok tekintetében a kormányhivatal feladat- és hatáskörét érintő, a 343. Kr.-ben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági feladatokat,
  • az örökségvédelmi feladatok tekintetében a 68. Kr.-ben meghatározott, a feladat- és hatáskörükbe tartozó feladatokat.

 

Budapest Főváros Kormányhivatala, mint országos illetékességgel eljáró kormányhivatal, és annak szervezeti egységei az örökségvédelmi feladatok körében ellátják

  • a 68. Kr.-ben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott, a műemléki érték,
  • a 68. Kr.-ben és egyéb külön jogszabályokban a régészeti örökség

védelmével kapcsolatos, a kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.

 

 

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény fogalom meghatározása alapján:

Műemléki érték fogalma: minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.

Régészeti örökség fogalma: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.

 

A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten található.

A fővárosi/megyei szintű építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi feladatellátás szervezéséről a kormánymegbízott dönt, ezért a területileg illetékes kormányhivatal ad felvilágosítást az építésügyi és építésfelügyeleti, valamint örökségvédelmi hatóság fővároson/megyén belüli kirendeltségeiről és azok feladatairól. A kormányhivatalok elérhetőségéről a http://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon tájékozódhat.

Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatósági döntések kizárólag közigazgatási per keretében támadhatók meg.

 

 

A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai:

Az önkormányzati feladatellátást az Étv. és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) szabályozza.

Az Étv. rendelkezései szerint a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében az Étv. és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el.

Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre – gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a Kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit. A területileg érintett települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat – hatályban lévő településrendezési eszközeinek a Kormány rendeletében meghatározott szabályokkal ellentétes szabályai nem alkalmazhatóak. 

A fővárosban a településfejlesztéssel és a településrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátására sajátos rendelkezések vannak, amelyeket az Étv. 14.-14/A. §-a rögzít.

A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat), illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat

  • elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket,
  • a fővárosi önkormányzat - az Étv.-ben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét.

A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) a Tvtv. értelmében településképi rendeletet alkot a helyi településképi követelmények meghatározása céljából. A települési önkormányzat polgármestere (főpolgármester) a Tvtv. alapján jogszabályban meghatározott esetekben és módon

  • véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,
  • településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében,
  • településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki.

A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.

 

 

Az építésügyi feladatellátás pillérei:

  • Építésügyi hatósági rendszer
  • Építésfelügyeleti hatósági rendszer
  • Örökségvédelmi hatósági rendszer
  • Főépítészi rendszer
  • Tervtanácsi rendszer

 

 

Budapest, 2020. március 4.