Az e-közmű megújult rendszerében a regisztrációt 2017.04.01-jétől fogadjuk, a regisztrációs adatok megadására online felületen az E-építés honlap Közmű oldalán van lehetőség. Az alkalmazás elérése Ügyfélkapus bejelentkezéshez kötött.

A vezetékek leíró adatainak megjelenítéséhez, tehát az térkép Info gomb használatakor a GetFeatureInfo kérést hívja a rendszer.

Nem. A rendszer az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatatbázisból a téképi adatokat  WMS szolgáltatáson keresztül kapja. Az alaptérképként használható nyilvántartás a HRSZ alapú lekérdezéseket és a tájékozódást segíti.

A tárhely tulajdonosának lehetősége van betekintési jogosultságot is beállítani, így a betekintő végig tudja követni az eljárást, bele tud tekinteni a dokumentumokba, de cselekményeket nem tud indítani. A betekintői jogosultsághoz a kérelmezőnek nem szükséges Ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznie, ebben az esetben ő egyedi kódot kap a belépéshez.

A kiosztott szerepkörök elfogadásához szükséges egyszer használatos visszaigazolási kód a szerepkör kiosztás elmentésekor automatikusan megérkezik a szerepkört kiosztó személy „Visszaigazolások” / „Küldött visszaigazolások” menüjébe. Az itt található kódot kell átadnia valamilyen formában (pl. e-mail, SMS) annak a személynek, akinek a szerepkört kiosztotta.

A szerepkört kapó személy a "Visszaigazolások" / "Visszaigazolásokra várók" menüben találja meg a szerepkör kiosztásról szóló értesítést, s a visszaigazolási kód beírásával tudja elfogadni vagy elutasítani a kiosztott szerepkört.

Amennyiben nem találja az erről szóló visszaigazolást, kérjük, frissítse az alkalmazást a Ctrl+F5 billentyűkombináció megnyomásával.

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. §. (4a) bekezdése szerint:

„Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés. Ha munkavégzés nem történik, napi jelentés nem szükséges, viszont ezt a tényt - a várható munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a 26. § (8)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni."

Azaz, ha nem történik munkavégzés, semmilyen adatot nem kell felvinni, be sem kell lépni az e-építési napló alkalmazásba, ebben az esetben az alapértelmezett "Munkavégzés nem történt" szöveg jelenik meg az adott napon. Ha több napos munkaszünet áll fenn, vagy hétvégén nem történik munkavégzés, akkor az utolsó napi jelentésben rögzíteni kell a munka folytatásának várható dátumát.

Minden e-főnaplót és e-alnaplót egymástól függetlenül kell vezetni, így csak a saját létszám, munkaidő és munka adatokat kell rögzíteni. Az alvállalkozónál munkát végzők létszámát és munkavégzését az adott e-alnaplóban kell rögzíteni. Az e-alnaplóban szereplő létszám adatokat a rendszer automatikusan átemeli a felette lévő e-főnaplóba/e-alnaplóba. Az e-főnaplóban röviden összefoglalhatják az aznapi alvállalkozói munkavégzést.  

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. §. (4a) bekezdése szerint:

„Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés. Ha munkavégzés nem történik, napi jelentés nem szükséges, viszont ezt a tényt - a várható munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a 26. § (8)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni."

Az e-építés portálon lesz elérhető az ÁSZF, a miniszter jóváhagyását követően.

A jogszabályok azonban lehetőséget adnak arra, hogy egy eljárásban az ügyfél meghatalmazottja, vagy képviselője útján vegyen részt, így erre az ÉTDR-ben is lehetőséget biztosít.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet több ponton is tartalmazza mind a kérelmező, mind a tervező feladataira, kötelezettségeire, lehetőségeire vonatkozó szabályokat, de a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény vonatkozó részeinek ismerete is szükséges a meghatalmazott és a képviselő közreműködéséhez. Ezeken túl elengedhetetlen feltétel a polgári jog és a cégjog vonatkozó részének ismerete (a cég képviseletére és a megbízás feltételeire vonatkozó előírások nem közigazgatási és nem informatikai természetű információk).

A meghatalmazott

A meghatalmazást a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és a polgári jog szerinti formában kell elkészíteni. Papír alapú meghatalmazást személyesen vagy postai úton lehet csak benyújtani, de az elektronikus (azaz elektronikusan hiteles, digitálisan aláírt) meghatalmazást online módon is lehet csatolni a kérelemhez. Ebben az esetben a tárhely létrehozásakor az eljárás indításának módja mezőben a „Meghatalmazottként” opciót kell választani. Ekkor a létrejött tárhely „Érintettek” adatai között a tárhelyet létrehozó meghatalmazottként lesz feltüntetve. Ezután az „Érintettek” között rögzítenie kell magát a kérelmezőt (ügyelve, hogy elsődleges kérelmezőként jelölje meg). Amennyiben a kérelmező jogi személy, ezt az érintett adatainak rögzítésekor külön be kell jelölni.

A képviselő

Ha jogi személy (cég, alapítvány, egyesület, stb.) ügyfélként szeretné használni az ÉTDR-t, úgy a regisztrációt a nevében a cégjegyzésre jogosult személy végezheti. Ebben az esetben – ha a jogi személy kérelmezőként szerepel az ügyben – a tárhely létrehozásakor az eljárás indításának módja mezőben a „Képviselőként” opciót kell állítani. Ekkor a létrejött tárhely „Érintettek” adatai között a tárhelyet létrehozó képviselőként lesz feltüntetve. Ezután az „Érintettek” között rögzítenie kell magát a kérelmezőt (ügyelve, hogy elsődleges kérelmezőként jelölje meg). Az érintett adatainak rögzítésekor külön be kell jelölni, hogy jogi személyről van szó.

Amennyiben a jogi személy nevében a képviseletre jogosult személy jár el (és ez a jogosultság a cégnyilvántartásból ellenőrizhető), úgy külön meghatalmazásra, igazolásra nincs szükség. Az eljáró hatóság a későbbiekben a cégnyilvántartási adatok alapján ellenőrzi, hogy az eljárási jogosultság valóban megvan‑e.

Ha a jogi személy nevében a cégjegyzésre jogosult személy nem kíván, vagy nem tud eljárni, akkor lehetőség van arra is, hogy meghatalmazással meghatalmazott járjon el. 

A 324/2013 (VIII.29) kormányrendelet alapján 2017. április 1-jétől változik a regisztrációra kötelezettek köre:

Továbbra is regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezettek a víziközmű-szolgáltatást, az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezetést, a szénhidrogén-ellátást, a távhőszolgáltatást, a villamosenergia-ellátást biztosító közművezetékek, valamint az elektronikus hírközlést biztosító nyomvonalas építmények üzemeltetői, amelyeknél az e-közmű felé szolgáltatott adat elsődlegesen keletkezik és felelősek annak naprakész nyilvántartásáért.

Kizárólag regisztrációra kötelesek:

a) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendelet szerinti honvédelmi és katonai célú közművezetékek,

b) a bányászatról szóló törvény szerinti bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos mezőbeni vezetékrendszerek,

c) az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítmények, nukleáris létesítménnyel összefüggő építmények, nukleáris rendszer és rendszerelemek,

d) a villamosenergia-átviteli hálózat 220 kV-os, 400 kV-os és 750 kV-os távvezetékeinek,

e) a nagynyomású szénhidrogén-vezetékek,

f) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti kormányzati célú hálózatok,

g) a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények,

h) a közlekedési hálózatok biztosító és távközlési vezetékeinek,

i) a mobil távközlési építmények

üzemeltetője, kizárólag az a)-i) pontban foglaltak vonatkozásában.

ÁLTALÁNOS, KÖZLEKEDÉSI és HÍRKÖZLÉSI építményfajták esetén:

Az e-napló készenlétbe helyezéséhez rendszerhasználati díj átutalása szükséges! A készenlétbe helyezés a díjbekérő szerint szabályosan utalt rendszerhasználati díj hivatalos beérkezését követően automatikusan megtörténik. Amennyiben az átutalás nem a díjbekérőn megadott adatok alapján történt, a készenlétbe helyezés manuálisan történik, melynek hosszabb az átfutási ideje.

VÍZI és IPARI építményfajták esetén:

A vízi és ipari (320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben megjelölt sajátos építményfajták) naplók használata jelenleg díjmentes. Az e-naplók munkanapokon munkaidőben – formai ellenőrzés után – manuálisan kerülnek készenlétbe helyezésre, amennyiben a készenlétbe helyezéshez szükséges dokumentumok feltöltésre kerültek.

Amennyiben a benyújtott e-napló készenlétbe helyezési kérelem elfogadásra került, (az e-napló állapota „Készenléti állapot”) az alábbi lépések következnek:

1. Létre kell hozni annyi e-főnaplót, ahány kivitelezővel az építtető szerződésben áll. Az „+új e-főnapló készenlétbe helyezése” gombbal tud e-főnaplót létrehozni. (Az e-főnapló létrehozása díjmentes.)

2. Az e-főnaplóban ki kell osztani a szerepköröket. Ahhoz, hogy a munkaterületet át lehessen adni, és napi jelentéseket lehessen rögzíteni, mindenképpen ki kell osztani a „Kivitelező – napi jelentésért felelős” szerepkört. Ezt a szerepkört kötelező kiosztani, és egyszerre csak egy felhasználó töltheti be. A "Kivitelező - napi jelentésre jogosult" szerepkört akár több felhasználó is betöltheti. Ez utóbbi a felelős helyettesítésére szolgál. A „Kivitelező - napi jelentésért felelős” szerepkörnél a "nem értelmezett" szakágat kell választani, a szakág választásnak a „Felelős műszaki vezető” és az „Építési műszaki ellenőr” szerepkörök kiosztásánál van jelentősége.

3. El kell fogadni a szerepköröket. Amennyiben a szerepkör kiosztások megtörténtek, úgy a visszaigazolási kódot a szerepkört kiosztó személy megtalálja a "Visszaigazolások" menüponton belül a "Küldött visszaigazolások" fülön. Az itt található kódot kell átadnia valamilyen formában (pl. e-mail, SMS) annak a személynek, akinek a szerepkört kiosztotta. Ez a személy szintén a "Visszaigazolások" menüpontban, azon belül a "Visszaigazolásokra várók" fülön találja meg a szerepkör kiosztásról szóló értesítést, s a visszaigazolási kód beírásával tudja elfogadni vagy elutasítani a kiosztott szerepkört.

4. Fel kell tölteni az e-főnaplóba a szerződéses adatokat és magát a szerződést. Miután a „Kivitelező- napi jelentésért felelős” elfogadta a szerepkörét, ki kell tölteni a szerződéses adatokat. Ezt az „Építtető”/”Építtető meghatalmazottja”, illetve a „Kivitelező - napi jelentésért felelős” szerepkörrel rendelkező felhasználó tudja megtenni. Az "Új (módosító) szerződés" gombra kattintva kell felvinni a szerződéses adatokat. Majd a „Szerződés csatolmányok” menüpontban fel kell tölteni a kivitelezői szerződés aláírt és beszkennelt példányát.

5. Át kell adni a munkaterületet. Fenti lépések elvégzése után válik aktívvá a „Munkaterület átadása” gomb, mely a „Kivitelező - napi jelentésért felelős” szerepkörre kattintva jobbra lent található. A munkaterület átadása hasonlóan működik, mint a szerepkör osztás, ebben az esetben azonban nincs szükség visszaigazoló kódra. A „Kivitelező - napi jelentésért felelős” szerepkör a „Visszaigazolások” menüpontban, azon belül a „Visszaigazolásra várók” fülön kap értesítést a munkaterület átadásról és ott el kell azt fogadnia a megfelelő gomb megnyomásával.

6. A munkaterület átadás-átvételről és körülményeiről egy eseti bejegyzést kell írnia az építtetőnek és a kivitelezőnek is.

7. A napló vezetése. Ezen lépések végrehajtása után tudnak majd napi jelentést tenni az alábbi szerepkörökkel rendelkező személyek: „Kivitelező – napi jelentésért felelős”,  „Kivitelező – napi jelentésre jogosult” és az „FMV – napi jelentésre jogosult”. Minden más szerepkörrel kizárólag eseti bejegyzést lehet rögzíteni.

Annak érdekében, hogy a kérelem a megfelelő, illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatósághoz kerüljön benyújtásra, nem a kérelmezőnek kell kiválasztania a hatóságot, hanem az ÉTDR automatikusan felajánlja azt, az építés helye és az engedély típusa szerint. A tévedés lehetősége azonban fennáll abban az esetben, ha a kérelmező nem jól választja ki az eljárás típusát, vagy tévedésből került benyújtásra a kérelem.

Nem jó helyre benyújtott kérelem esetében, több lehetőség is van attól függően, hogy a hatóság, vagy a kérelmező veszi ezt észre.

1. Ha a hatóság megállapítja, hogy nem ő az illetékes szerv, akkor azt a hatályos jogszabályok alapján átteszi ahhoz a hatósághoz, aki eljárni köteles az ügyben. Ha ÉTDR-t használó építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságról van szó, akkor ezt az ÉTDR „Áttétel” funkciójával meg tudja tenni.
2. Ha a kérelmező/benyújtó állapítja meg, hogy nem ahhoz a hatósághoz nyújtotta be a kérelmet, amelyhez kellett volna, akkor a „Kérelem visszavonása” funkcióval korrigálni tudja az elkövetett hibát. A kérelem visszavonásáról azonban tudni kell, hogy azzal nem lesz automatikusan megszüntetve az eljárás, hanem a hatóság ezen új információ birtokában a hatályos jogszabályok alapján döntést hoz az ügy további sorsáról (megszünteti az eljárást, átteszi, stb.). A kérelem visszavonásakor csatolni kell egy levelet (PDF/A formátumban), amiből kiderül, hogy mi a kérelmező szándéka, elvárása (tájékoztatás, szüntessék meg az eljárást, stb.).

Mindkét esetben szükséges tudni, hogy egy ÉTDR azonosító alatt csak egy eljárás folytatható le (míg a szakhatósági és egyéb szervi eljárások száma nem korlátozott). Azaz, ha a hibásan benyújtott kérelem építésügyi (építésfelügyeleti) hatósági eljárás lefolytatására irányult, akkor annak megszüntetése esetén csak új tárhely létrehozásával lehet ismételten benyújtani a kérelmet, immár a megfelelő helyre. Szakhatósági, tervtanácsi, településképi véleményezési eljárásban azonos tárhelyből újabb és újabb megkeresést is lehet indítani (függetlenül attól, hogy előző megkeresésekre a kérelmező kapott-e már választ).

Az adatszolgáltatás folyamatos, vagyis a hozzáférést mindig biztosítani kell a naprakész adatokhoz.

A vezetékek leíró adatának lekérdezéséhez a GetFeatureInfo hívás szerverfüggően lett kialakítva, ehhez szükséges a szerver típusa.

2017. június 1-jétől.

A vezetékek adataihoz való hozzáférést WMS (Web Map Service) és WFS (Web Feature Service) szolgáltatással kell biztosítani. Az ÁSZF tartalmazza a szolgáltatás kialakításának részleteit. A hálózati-információkról a paraméterezési ajánlásban meghatározott tartalommal, jelkulccsal, attribútumokkal ellátva kell a téradatokat szolgáltatni. A WFS adatkommunikációra vonatkozóan ajánlás készült az egységes adatszolgáltatás kialakítása érdekében, mely XSD formában is letölthető az e-építés Közművek oldalán. Az E-közmű részére csak a szolgáltatás linkjét, valamint a metaadatait kell megadni az e-közmű rendszerben az  Adatszolgáltatás pontban.

A vezeték bemérésének vagy digitális térinformatikai adatának létrejöttének időpontja.

A „Számított érték” mezőbe a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. mellékletében előírtak alapján meghatározott számított építményértéket kell beírni ezer forintban megadva.

Téradatbázisban a vezetékek vonal típusú objektumként jelennek meg, ezen objektumok attribútum (leíró) adataként tárolandók a vezeték adatai.

2017. június 1-jétől várjuk az új paraméterezési ajánlás szerint kialakított adatszolgáltatásokat.

Igen. A paraméterezési ajánlásban szereplő rétegek szimbólumkészletét tartalmazza az ekozmu_sym.ttf és rendelkezésre állnak SLD-k  (Styled Layer Descriptor, mely XML nyelven írja le a réteg megjelenítését) az e-építés portálon a segédletek között.