Mi is az a nemzeti tervvagyon?

A nemzeti tervvagyon körébe tartozó építészeti-műszaki dokumentációk vonatkozásában a szerzői vagyoni jogok vonatkozásában az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jár el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben e terveket szeretné valaki felhasználni, a felhasználásra az ÉKM adhat engedélyt.

Nemzeti tervvagyon: Az építészeti alkotásoknak az állam és az önkormányzat tulajdonába tartozó építészeti-műszaki dokumentációi – a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő építészeti-műszaki dokumentációk kivételével –, valamint az azok vonatkozásában az államot és az önkormányzatot a mindenkori szerzői jogi szabályozás alapján megillető szerzői vagyoni, illetve felhasználási jogok összessége, ideértve az állami, önkormányzati tulajdonú szervezetek általi megrendelésre készült épületek azon építészeti-műszaki dokumentációit is, amelyen a megrendelő a szerzői vagyoni jogokat vagy a felhasználási jogokat megszerezte.

Felhasználási engedély

Amennyiben a nemzeti tervvagyon körébe tartozó épület vonatkozásában beruházás, bővítés, átépítés válik szükségessé, az áttervezésért (átdolgozásért) a szerzői vagyoni jogosulttól, vagyis az ÉKM-től kell felhasználási engedélyt kérni, a nemzeti tervvagyon vonatkozásában ezt az engedélyt jogszerűen kizárólag az ÉKM adhatja meg. A kérelmeket a Dokumentációs Központnak kell benyújtani.

Ha nem történik átalakítás, hanem az épület helyreállítása az eredeti tervek szerint valósul meg, akkor a terv használata ingyenes, csak annak digitalizálásáért, másolatáért kell díjat fizetni. Helyreállítás alatt az újjáépítés, valamint az a felújítás értendő, amely azt célozza, hogy az épület rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmassá váljon, az eredeti építészeti kialakítás megtartásával.

A nemzeti tervvagyon kezelésével kapcsolatos szabályokat a Dokumentációs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzata tartalmazza.

Fogalmak*:

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.

*OTÉK {253/1997. (XII.20.) Kr.} szerinti fogalommagyarázatok