E-közmű alkalmazás (Közművezeték-üzemeltetői felület)

Az e-közmű alkalmazás közművezeték-üzemeltetők számára kialakított felületének használata azonosításhoz és OÉNY regisztrációhoz kötött.
A Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) biztosítja, hogy a közmű-kapcsolattartó igazolja személyazonosságát.

Fókuszban az e-közmű

Szakmai konferencia az elektronikus közműnyilvántartási rendszer tapasztalatairól

A Lechner Tudásközpont szakmai konferenciáján a tervezők és a közművezeték-üzemeltetők a július 1-jétől működő új, elektronikus közműnyilvántartási rendszer eddigi működési tapasztalatait és kihívásait tekintették át, illetve feltérképezték a rendszer fejlesztését szolgáló jövőbeli feladatokat. A plenáris előadások mellett tematikus workshopok várták a résztvevőket, az ott kialakuló párbeszédek eredményeként konstruktív javaslatok is születtek a nap végére.

Az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításának fontos lépése az e-közmű rendszer gyakorlati tapasztalatainak megvizsgálása, a további fejlesztések meghatározása. A szeptember 28-án Budapesten megrendezett e-közmű szakmai konferencián a közműegyeztetésben érdekelt szereplők, a tervezők, a Magyar Mérnöki Kamara tagjai, a közművek és a felügyeleti szervek képviselői mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség kollégái részvételével szélesebb körű tapasztalatgyűjtésre és párbeszédre nyílt lehetőség. A Lechner Tudásközpont munkatársai nem csupán szakmai workshopokat vezettek, de a helyszínre kitelepülve személyes e-közmű helpdesket is üzemeltettek.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes megnyitja az e-közmű konferenciát


„Az ágazat sikere mind a három szereplőtől függ, sem a kormány, sem a közműszolgáltatók, sem a mérnöktársadalom nem tudja önállóan eredményessé tenni ezt.” – hangsúlyozta a szakmai rendezvényt megnyitó Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, kiemelve a közműegyeztetés résztvevői közötti párbeszéd és konstruktív együttműködés szükségességét és jelentőségét. A konferencia célja, hogy „akik a rendszer hosszú távú felhasználói lesznek, azok a rendszer létrehozásában is érintettek legyenek, kapjanak információt, hogy milyen problémákkal küzdenek a különböző szereplők és segítsék ennek a rendszernek a jobbá tételét.” – mondta el köszöntőjében. Ezért fontos a felek személyes találkozásának és együttgondolkodásának eredménye, egymás szempontjainak jobb megértése, és az a felismerés, hogy „a másik sikere nélkül ő sem lehet sikeres”.

Háttér
Az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer alapjait már 2013-ban kormányrendelet fektette le. A közmű-engedélyezési folyamat lényege, hogy aki építkezik - legyen az vállalkozás, vagy magánszemély -, a megfelelő szabályok betartása mellett tervezőjén keresztül engedélyt kapjon, hogy az épülő ingatlanba gázt, távhőt, vizet, áramot, csatornát, hírközlési szolgáltatásokat, tehát a közműveket bevezettethesse. Az új, elektronikus közműnyilvántartási rendszer egy helyre tereli a korábban közművenként új és új ágra bomló folyamatot, egyetlen központi rendszert hozva létre, ahol a felhasználó egy helyen kérelmez, és egy helyen kapja meg az eredményt a közmű-üzemeltetők által szolgáltatott téradatok alapján. Az e-közmű rendszer két fő részből áll, a tájékoztató és a közműegyeztető rendszerből, ez utóbbinak része a közműnyilatkozat modul és a tervezéstámogató modul. A rendszer szereplői a közművezeték üzemeltetők, szakági tervezők, állampolgárok, felügyeleti hatóságok és a rendszert üzemeltető Lechner Tudásközpont.

Dr. Karl Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője az elektronikus hírközlés szabályozási kereteiről, a hatóság szerepéről és feladatairól, valamint a nyilvántartást érintő terveiről beszélt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági szerepét, feladatait pedig dr. Grabner Péter elnökhelyettes ismertette. A MEKH elektronikus közműnyilvántartási rendszer továbbfejlesztését célzó javaslatai közül kiemelte többek között a jogi kérdések tisztázásának, az értesítési rendszer fejlesztésének és a visszakereshetőség biztosításának szükségességét.

Közműegyeztetésben érdekelt szereplők a szakmai konferencián


A hatósági szereplőket követően Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke előadásában kiemelte a közműegyeztetési folyamat zökkenőmentes, hatékony működésének súlyát. A rendszer működésének alapfeltétele a szolgáltatók, a mérnökök és a megbízók együttműködése, valamint a naprakész, pontos adatbázis megteremtése. Ennek érdekében létrejött a Kamara e-közmű Munkabizottsága, amelynek feladata a gyakorlati tapasztalatok, tanácsok összegyűjtése, rendszerezése és továbbítása a fejlesztők és a jogalkotók irányába.

„Egy nyelvet kell beszélni”- az építésügy és az e-közmű kapcsolata mellett az e-napló bevezetését övező kihívásokról és a ma is érvényes tapasztalatokról beszélt Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára. Beszédében kiemelte az ingyen elérhető digitális alaptérkép, egyablakos ügyintézés szükségességét is.

Gódor Csaba, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője a Tudásközpont sokrétű tevékenységéről, jelenleg futó projektjeiről, a közmű-elektronizáció kezdeteiről és az e-közmű tapasztalatairól beszélt. Rámutatott arra az előrelépésre, hogy a Miniszterelnökség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Magyar Mérnöki Kamara és a Lechner Tudásközpont között „operatív szinten is elkezdődtek azok a munkálatok, amik szükségesek ahhoz, hogy a rendszerben regisztrált problémákat, észrevételeket fel tudjuk oldani és meg tudjuk válaszolni.” Hangsúlyozta, hogy a konferencia nem csak a visszatekintést szolgálja, hanem azt is, hogy a résztvevők a tapasztalatok alapján előremutató gondolatokat, javaslatokat fogalmazzanak meg minden érintett számára, így pedig még pontosabb szabályozást, még eredményesebb rendszert lehessen fejleszteni.

Kormányzati kerekasztal az e-közmű szerepéről a közigazgatási folyamatok elektronizálásában


A délelőtti kormányzati kerekasztal-beszélgetésen Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatójának moderálásával Bancsics Ferenc, a Belügyminisztérium politikai főtanácsadója, Kovács Brigitta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Főosztályának vezetője, Puskásné Németh Edit, a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztályának vezetője, valamint Sándorfalvi Katalin, a Miniszterelnökség Infokommunikációs Koordinációs Főosztályának vezetője mutatta be az e-közmű közigazgatási folyamatok elektronizálásában játszott szerepét. A közönség kérdéseire is reagálva a rendszer létjogosultságáról, a bevezetés időzítéséről, az e-közigazgatásban betöltendő szerepéről, továbbá a problémákról és azok orvoslásáról is vitát folytattak.

A három délutáni interaktív kerekasztal-beszélgetést a Lechner Tudásközpont üzletfejlesztési igazgatója, Kurenkov Vjacseszláv; a 3D alapú adat infrastruktúra kialakításának projektvezetője, Juhász Géza Péter; és az e-közmű projekt vezetője, Gyertyánági András vezette. Az érdeklődők a szabályozási és az adatszolgáltatási kérdések mellett részletesebben is megismerhették a közműegyeztetés folyamatát és lehetőségük volt elmondani javaslataikat is A konferencia zárásaként a moderátorok összefoglalták a kerekasztal-beszélgetéseken elhangzottakat és megosztották a résztvevőkkel együtt megfogalmazott konstruktív ajánlásokat.

A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készül.