A területi- és a településtervezés hierarchikusan egymásra épülő tervek és jogszabályok többszintű rendszere. Az alábbiakban a területrendezéssel, a településrendezéssel és a településfejlesztéssel kapcsolatos információk, jogszabályok, és a tájékozódást segítő hasznos alkalmazások találhatók meg.

Országos és kiemelt térségi területrendezési tervek, fővárosi településfejlesztési terv és fővárosi rendezési szabályzat, településfejlesztési tervek és településrendezési tervek, Településképi Arculati Kézikönyvek

A településtervezést szabályozó törvények és kormányrendeletek mellett az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térségek területrendezési tervei és a különös szabályozást igénylő területre készülő területrendezési terv határozzák meg az országos szintű előírásokat.

A fővárosi önkormányzat fogadja el a fővárosi településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, a Duna-parti építési szabályzatot és Városligeti építési szabályzatot. A fővárosi kerületi önkormányzat településfejlesztési tervet és kerületi építési szabályzatot fogad el, a fővárosi tervekkel összhangban.

A településterv részét képező településfejlesztési terv a település tervszerű, fenntartható, gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, természeti, táji, társadalmi és gazdasági adottságokra építő, a településrendezést elősegítő dokumentum.

A helyi építési szabályzat az építés helyi rendjének biztosítása érdekében meghatározza a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, valamint a településkép és a természeti, táji, épített értékek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.

A települési zöldinfrastruktúra jellemzően zöldfelülettel borított vagy – kékinfrastruktúrának minősülő – vízfelülettel borított területek széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, stratégiailag tervezett hálózata, amely például az életminőség-, az egészség-, a klíma-, a településkép- és a környezet javítását szolgálja.

A lakosság a településtervezés folyamatában partnerként vesz részt. A folyamatban a lakosság véleményének ismertetésére több mód adódik. A polgármester lakossági fórumot hívhat össze, ahol ismerteti a tervezővel közösen a településtervet. Egyes esetekben helyi partnerségi egyeztetésre vagy közösségi tervezésre is sor kerülhet.

Az építésügyi igazgatásban a telek az egy helyhelyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület, amelynek rendeltetése meghatározza a telek beépíthetőségét, az építmény elhelyezhetőségét. A tervezést befolyásolja a helyi szintű szabályozás két legfontosabb rendelete a helyi építési szabályzat és a településképi rendelet.

A Nemzeti Településpolitika (NTP) hosszútávú, stratégiai jelentőségű dokumentum, amely a települések fő fejlesztési irányait és beavatkozási területeit határozza meg. Az NTP a településfejlesztés koherens jövőképe, amely várospolitikai célok széles körét öleli fel, amelyek iránya az urbanizáció jelentette kihívások, lehetőségek kezelése.

A területi- és a településtervezés hierarchikusan egymásra épülő tervek és jogszabályok többszintű rendszere. Az alábbiakban a területrendezéssel, a településrendezéssel és a településfejlesztéssel kapcsolatos információk, jogszabályok, és a tájékozódást segítő hasznos alkalmazások találhatók meg.

Országos és kiemelt térségi területrendezési tervek, fővárosi településfejlesztési terv és fővárosi rendezési szabályzat, településfejlesztési tervek és településrendezési tervek, Településképi Arculati Kézikönyvek

A településtervezést szabályozó törvények és kormányrendeletek mellett az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térségek területrendezési tervei és a különös szabályozást igénylő területre készülő területrendezési terv határozzák meg az országos szintű előírásokat.

A fővárosi önkormányzat fogadja el a fővárosi településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, a Duna-parti építési szabályzatot és Városligeti építési szabályzatot. A fővárosi kerületi önkormányzat településfejlesztési tervet és kerületi építési szabályzatot fogad el, a fővárosi tervekkel összhangban.

A településterv részét képező településfejlesztési terv a település tervszerű, fenntartható, gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, természeti, táji, társadalmi és gazdasági adottságokra építő, a településrendezést elősegítő dokumentum.

A helyi építési szabályzat az építés helyi rendjének biztosítása érdekében meghatározza a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, valamint a településkép és a természeti, táji, épített értékek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.

Az építésügyi igazgatásban a telek az egy helyhelyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület, amelynek rendeltetése meghatározza a telek beépíthetőségét, az építmény elhelyezhetőségét. A tervezést befolyásolja a helyi szintű szabályozás két legfontosabb rendelete a helyi építési szabályzat és a településképi rendelet.

A települési zöldinfrastruktúra jellemzően zöldfelülettel borított vagy – kékinfrastruktúrának minősülő – vízfelülettel borított területek széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, stratégiailag tervezett hálózata, amely például az életminőség-, az egészség-, a klíma-, a településkép- és a környezet javítását szolgálja.

A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település zöldinfrastruktúrával való ellátottságát, klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a közösségi lét megélését, valamint a pihenést és testedzést szolgálja.

A barnamezős terület olyan földrészlet, amely a – jellemzően ipari – felhasználást követően felhagyottá, leromlottá vált, de fejleszthető területté alakítható. A barnamezős területek hasznosítását előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest.

A településrendezési szerződés a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító egyik sajátos jogintézmény. A települési önkormányzat egyes településfejlesztési vagy településrendezési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával vagy a telken beruházni szándékozóval.

A területi- és a településtervezés hierarchikusan egymásra épülő tervek és jogszabályok többszintű rendszere. Az alábbiakban a területrendezéssel, a településrendezéssel és a településfejlesztéssel kapcsolatos információk, jogszabályok, és a tájékozódást segítő hasznos alkalmazások találhatók meg.

Országos és kiemelt térségi területrendezési tervek, fővárosi településfejlesztési terv és fővárosi rendezési szabályzat, településfejlesztési tervek és településrendezési tervek, Településképi Arculati Kézikönyvek

A településtervezést szabályozó törvények és kormányrendeletek mellett az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térségek területrendezési tervei és a különös szabályozást igénylő területre készülő területrendezési terv határozzák meg az országos szintű előírásokat.

A fővárosi önkormányzat fogadja el a fővárosi településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, a Duna-parti építési szabályzatot és Városligeti építési szabályzatot. A fővárosi kerületi önkormányzat településfejlesztési tervet és kerületi építési szabályzatot fogad el, a fővárosi tervekkel összhangban.

A településterv részét képező településfejlesztési terv a település tervszerű, fenntartható, gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, természeti, táji, társadalmi és gazdasági adottságokra építő, a településrendezést elősegítő dokumentum.

A helyi építési szabályzat az építés helyi rendjének biztosítása érdekében meghatározza a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, valamint a településkép és a természeti, táji, épített értékek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.

A települési zöldinfrastruktúra jellemzően zöldfelülettel borított vagy – kékinfrastruktúrának minősülő – vízfelülettel borított területek széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, stratégiailag tervezett hálózata, amely például az életminőség-, az egészség-, a klíma-, a településkép- és a környezet javítását szolgálja.

A lakosság a településtervezés folyamatában partnerként vesz részt. A folyamatban a lakosság véleményének ismertetésére több mód adódik. A polgármester lakossági fórumot hívhat össze, ahol ismerteti a tervezővel közösen a településtervet. Egyes esetekben helyi partnerségi egyeztetésre vagy közösségi tervezésre is sor kerülhet.

A településrendezési szerződés a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító egyik sajátos jogintézmény. A települési önkormányzat egyes településfejlesztési vagy településrendezési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával vagy a telken beruházni szándékozóval.

A településtervezési és a településkép-védelmi önkormányzati feladatellátás biztosítása, valamint a helyi építészeti minőség védelme érdekében a települési önkormányzatok – a fővárosban a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok – önkormányzati főépítészt alkalmaznak.

Mérnöki és építészeti, többek között településtervezési tevékenységet csak az folytathat, aki kamarai tagsággal rendelkezik, és a kamarai névjegyzékben szerepel. Az önkormányzati főépítészeknek főépítészi vizsgát kell tenniük, valamint 2024. október 1-jét követően kötelezően szerepelnek a névjegyzékben is.

Tervezési segédlet, amely a településtervek, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények előkészítésének támogatása érdekében, azok összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésének technikai szabályait állapítja meg.

A Nemzeti Településpolitika (NTP) hosszútávú, stratégiai jelentőségű dokumentum, amely a települések fő fejlesztési irányait és beavatkozási területeit határozza meg. Az NTP a településfejlesztés koherens jövőképe, amely várospolitikai célok széles körét öleli fel, amelyek iránya az urbanizáció jelentette kihívások, lehetőségek kezelése.

A terület- és településfejlesztés hazánkra nézve alapvető nemzetközi dokumentumai az ENSZ Agenda 2030 és Új Városfejlesztési Menetrendje, az OECD – A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Városi Irányelvek dokumentuma és az EU Városi Menetrendje, továbbá az Új Lipcsei Karta.

A településfejlesztést támogató hazai pályázatok elsősorban a TOP Plusz és a KEHOP Plusz. A pályázati források mellett együttműködési, tudásmegosztási lehetőségeket kínál az Európai Unió URBACT programja és az új európai Bauhaus kezdeményezés.

A területi- és a településtervezés hierarchikusan egymásra épülő tervek és jogszabályok többszintű rendszere. Az alábbiakban a területrendezéssel, a településrendezéssel és a településfejlesztéssel kapcsolatos információk, jogszabályok, és a tájékozódást segítő hasznos alkalmazások találhatók meg.

Országos és kiemelt térségi területrendezési tervek, fővárosi településfejlesztési terv és fővárosi rendezési szabályzat, településfejlesztési tervek és településrendezési tervek, Településképi Arculati Kézikönyvek

A településtervezést szabályozó törvények és kormányrendeletek mellett az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térségek területrendezési tervei és a különös szabályozást igénylő területre készülő területrendezési terv határozzák meg az országos szintű előírásokat.

A fővárosi önkormányzat fogadja el a fővárosi településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, a Duna-parti építési szabályzatot és Városligeti építési szabályzatot. A fővárosi kerületi önkormányzat településfejlesztési tervet és kerületi építési szabályzatot fogad el, a fővárosi tervekkel összhangban.

A településterv részét képező településfejlesztési terv a település tervszerű, fenntartható, gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, természeti, táji, társadalmi és gazdasági adottságokra építő, a településrendezést elősegítő dokumentum.

A helyi építési szabályzat az építés helyi rendjének biztosítása érdekében meghatározza a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, valamint a településkép és a természeti, táji, épített értékek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.

A települési zöldinfrastruktúra jellemzően zöldfelülettel borított vagy – kékinfrastruktúrának minősülő – vízfelülettel borított területek széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, stratégiailag tervezett hálózata, amely például az életminőség-, az egészség-, a klíma-, a településkép- és a környezet javítását szolgálja.

A településtervezés során beérkezett vélemények kiértékelését a főépítész a településtervező bevonásával készíti elő a képviselő-testület számára. A képviselő-testület dönt a vélemények elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról. A tervezet az elfogadott vélemények alapján kerül véglegesítésre.

Tervezési segédlet, amely a településtervek, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények előkészítésének támogatása érdekében, azok összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésének technikai szabályait állapítja meg.

Településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a területi építész kamara engedélyével (tervezői jogosultság), és a névjegyzékben szerepel.

A Nemzeti Településpolitika (NTP) hosszútávú, stratégiai jelentőségű dokumentum, amely a települések fő fejlesztési irányait és beavatkozási területeit határozza meg. Az NTP a településfejlesztés koherens jövőképe, amely várospolitikai célok széles körét öleli fel, amelyek iránya az urbanizáció jelentette kihívások, lehetőségek kezelése.

A terület- és településfejlesztés hazánkra nézve alapvető nemzetközi dokumentumai az ENSZ Agenda 2030 és Új Városfejlesztési Menetrendje, az OECD – A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Városi Irányelvek dokumentuma és az EU Városi Menetrendje, továbbá az Új Lipcsei Karta.