A terület- és településfejlesztés nemzetközi dokumentumai

A terület- és településfejlesztés hazánkra nézve alapvető nemzetközi dokumentumai az ENSZ Agenda 2030 és Új Városfejlesztési Menetrendje, az OECD – A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Városi Irányelvek dokumentuma és az EU Városi Menetrendje, továbbá az Új Lipcsei Karta.

A terület- és településfejlesztés fő nemzetközi dokumentumai a legjelentősebb globális megatrendeket és társadalmi kihívásokat tükrözik. Az uniós szintű dokumentumok kiemelik az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja (SDG-k) és a közös éghajlatváltozási kötelezettségvállalás által meghatározott nemzetközi kereteket, az EU geopolitikai és gazdasági helyzetét a nemzetközi versenyben, valamint az uniós társadalmak és területek fejlődésére jelentős hatást gyakorló konkrét globális, regionális és helyi szintű kihívásokat.

A képen a terület- és településfejlesztés dokumentumainak hierarchiája látható. Tetején állnak a fő nemzetközi alapdokumentumok: az ENSZ Agenda 2030, az ENSZ Új Városfejlesztési Menetrend és az OECD Városi Irányelvek. Középen található az Európai Unió szintje: az Amszterdami Paktum, az EU Városi Menetrendje, az Új Lipcsei Karta és a területi Agenda 2030. Alul található a nemzeti szint és annak dokumentumai: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a Nemzeti településpolitika.
Fő nemzetközi alapdokumentumok 
ENSZ Agenda 2030 – Világunk átalakítása: A Fenntartható Fejlődés 2030-as Menetrendje
Az Agenda 2030 ambiciózus és átfogó keretrendszer, amely a fenntartható fejlődésre összpontosít. A dokumentumban áll az emberiség fenntartható fejlődése érdekében létrehozott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG), melyek közül egy, a 11. cél kifejezetten a városok és az emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételével foglalkozik. Kulcsfontosságú területei a szegénység megszűntetése, az egészségügy és jólét, a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a globális partnerség.
ENSZ Új Városfejlesztési Menetrend (2016) 
Az ENSZ Új Városfejlesztési Menetrendje a fenntartható városfejlesztésre összpontosít, célkitűzései és prioritásai
a következő 20 évre szólnak. Leképezi az Agenda 2030 fenntarthatósági céljait városi szinten. Tematikus iránymutatást nyújt (pl. lakhatás, települési sűrűség), reagál a globális kihívásokra és éves beszámolási kötelezettséget ír elő.

OECD Városi Irányelvek

Az Irányelvek a városok fenntartható fejlődésére és hatékonyságára összpontosítanak. Az elmúlt évtizedekben a városi környezet jelentős változásokon ment keresztül és az irányelvek célja, hogy segítsék a városokat a kihívások kezelésében és a pozitív változások előmozdításában. Fontos szempontjai a fenntarthatóság, a hatékonyság, az innováció és technológia, továbbá a társadalmi befogadás.

Európai Unió szintű dokumentumok

Amszterdami Paktum (2016)

A Paktum olyan kezdeményezés, mely az európai városokat bevonja az EU tervezési és támogatási rendszerébe. Kötelező városfejlesztési menetrendet ír elő, mely módszertani sztenderdeken és jó gyakorlatokon alapul, így megoldást kínálva a városi problémákra. A Paktum a később elfogadott EU Városi Menetrend alapdokumentuma.

EU Városi Menetrend

Az EU Városi Menetrendje az Amszterdami Paktumra építkezve fontos lépéseket tesz a városok, uniós településpolitika formálásába való bevonása érdekében. Célja a városi életminőség javítása oly módon, hogy célzott partnerségek segítségével kiemelt témákra fókuszál (pl. levegőminőség, körforgásos gazdaság). Három fő pillére a jobb szabályozás, a jobb finanszírozás és a jobb tájékozottság.

Lipcsei Karta (2007) és Új Lipcsei Karta (2020)

A 2007-ben elfogadott Lipcsei Kartát a településpolitikáért felelős uniós miniszterek a fenntartható városi fejlődés előmozdítása céljából fogadták el. A dokumentum szorgalmazta az integrált városfejlesztési politikák kialakítását, a városokat pedig fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésre ösztönözte. Az Új Lipcsei Karta megerősíti az EU fenntartható városfejlesztés irányába való elköteleződését és nagymértékben kötődik az EU kohéziós politikájához. Kiemeli az igazságos város, a zöld város és a produktív város településformákat.

Érintett rendszerek

Nincs kapcsolódó tartalom