Országos szintű szabályozás

A településtervezést szabályozó törvények és kormányrendeletek mellett az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térségek területrendezési tervei és a különös szabályozást igénylő területre készülő területrendezési terv határozzák meg az országos szintű előírásokat. 

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény vonatkozó főbb szabályozási területei:

• településfejlesztés, településrendezés, településkép védelme
• az állam és az önkormányzat építésügyi, és településtervezési feladatai
• a településtervezés részét képező önkormányzati határozatok és rendeletek, a településképi önkormányzati hatósági hatáskör ellátása
• tervező- és szakértő mérnökök, építészek szakmai kamarái
• főépítészi rendszer, tervtanácsok
• építmények elhelyezése, építési anyagok követelményei
• építészeti-műszaki tervezés, építési folyamat szabályozása
• műemlékvédelem
• építésügyi és műemlékvédelmi hatósági feladatok 

2024. szeptember 30-ig: 

• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
• a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény

A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény vonatkozó főbb szabályozási területei:

• a területrendezés célja és feladata
• a területrendezésért felelős államigazgatási szervek és önkormányzatok területrendezéssel kapcsolatos feladatai és hatáskörei
• a területrendezési tervek szintjei és fajtái
• a területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok
• a területrendezési hatósági eljárások általános szabályai
• a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának szabályai

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény vonatkozó főbb szabályozási területei:

• Országos Területrendezési Terv
  • Országos Szerkezeti Terv: térségi területfelhasználási kategóriák (erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, települési térség), továbbá országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények
  • Országos Övezeti Terv: térségi övezetek (ökológiai hálózat, kiváló és jó termőhelyi adottságú szántók, erdők és erdőtelepítésre javasolt területek, tájképvédelmi területek, világörökségi és világörökségi várományos területek, vízminőség-védelmi területek, nagyvízi meder, VTT-tározók és honvédelmi és katonai célú területek térségi övezetei)
  • új beépítésre szánt terület kijelölése
• Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve
  • Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve
  • új beépítésre szánt terület kijelölése, a települési térség növekménye
  • Budapesti Agglomeráció Övezeti Terve
• Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve
  • Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve
  • Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Övezeti Terve (az országos jelentőségű térségi övezeteken kívül tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, tómeder, kertes mezőgazdasági terület, borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezetei)
  • általános szabályok: zöldterület, telekalakítás, beépítés védett természeti területen, környezetvédelem (szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, hulladékkezelő létesítmények, levegővédelem), bányászat
• Balaton vízparti területeire készülő Vízparti Terv
  • beépítés különös szabályai, közhasználatú területek biztosítása, zöldterületek, kemping és strand védelme, természetes partszakaszok megőrzése 

A törvényt kiegészítve további országos és kiemelt térségi övezeteket állapít meg a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet.

A vármegyei területrendezési tervek 2020-2021-ben újultak meg és kerültek összhangba a 2018-ban elfogadott területrendezési törvénnyel. A területfejlesztési törvény és a területrendezési törvény alapján a vármegyei tervek 2027 júliusáig lesznek érvényben, onnantól kezdve megszűnik hatályuk, előírásaik beépülnek az országos szabályozásba.

A településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletek vonatkozó főbb szabályozási területei:

• településrendezési követelmények (építési övezetek, övezetek, építmények rendeltetése, építmények elhelyezésének feltételei, közműellátás, járművek elhelyezése, terepalakítás)
• építmények létesítésének előírásai (biztonsági előírások, energiatakarékosság, építményszerkezetek, helyiségek, építmények, önálló rendeltetési egységek előírásai) 

2024. december 31-ig:

• az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

2025. január 1-től:

• Hatályba lép a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA), de alkalmazása ütemezetten kerül bevezetésre
  Településrendezési eszközök és településtervek készítése és módosítása
  • Az OTÉK vagy a TÉKA alapján, a TÉKA átmeneti rendelkezéseinek figyelembe vételével (TÉKA 135. §) Építmények elhelyezésénél, telekalakításnál vagy egyéb területhasználatnál a TÉKA átmeneti rendelkezései szerint kell figyelembe venni az OTÉK-ot és/vagy a TÉKÁ-t (TÉKA 136.-137/A. §)
  • június 30-ig az OTÉK 2024. dec. 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni, ha a hatályos településterv még nem a TÉKA alapján készült
  • július 1-től a TÉKA átmeneti rendelkezésében meghatározott szabályait (136. § (2) bekezdés) alkalmazni kell

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet vonatkozó főbb szabályozási területei:

• a településfejlesztési terv, a településrendezési terv, és a településképi arculati kézikönyv (és a korábbi településképi rendelet) elkészítése, és egyeztetési eljárása
• településrendezési sajátos jogintézmények

2024. szeptember 30-ig:

• a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet