A területi- és a településtervezés hierarchikusan egymásra épülő tervek és jogszabályok többszintű rendszere. A többszintű tervrendszerben a fejlesztési dokumentumok készítése megelőzi a rendezési tervek készítését, amelyek a fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően, azokkal összhangban készülnek.
A térségi tervezés és szabályozás szintjei:
- Nemzetközi és EU-s terület- és településfejlesztési irányok, együttműködések
- Országos Területfejlesztési Koncepció
- Területrendezési tervek (országos, kiemelt térségi és vármegyei szinten, valamint különös szabályozást igénylő területen)
- Településtervek, településkép-védelem
A területrendezés célja egyrészt a fejlesztések területi orientálása, másrészt a táji, természeti, ökológiai és kulturális értékek, valamint a hagyományos tájhasználat megőrzése és az erőforrások védelme.
A területrendezési tervek az ország egészére, a kiemelt térségekre (budapesti agglomeráció, Balaton kiemelt üdülőkörzet) és a különös szabályozást igénylő területekre (Balaton vízparti területei) vonatkozóan a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, továbbá a térségi területfelhasználás feltételeit határozzák meg. Mivel a területrendezési szabályozás egyfajta keretszabályozásként működik és jellemzően a településrendezési terv készítése során alkalmazandó előírásokat tartalmazza (azaz a területrendezési tervek előírásait a településrendezési tervbe be kell építeni), ezért ezen előírások főszabályként közvetetten a településrendezési terven keresztül érvényesülnek, az állampolgárok a területrendezési szabályozással nem kerülnek közvetlen kapcsolatba. A területrendezési előírások kivételesen azonban közvetlenül is érvényesülnek a területrendezési hatósági eljárások során, továbbá egyéb hatósági eljárások során akkor, ha a településrendezési tervet még nem hozták összhangba a területrendezési tervekkel; így különösen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkoznak olyan részletes területrendezési szabályok, amelyeket a hatósági eljárások során közvetlenül is alkalmazni kell. (Gyakori probléma, hogy az önkormányzati főépítész tájékoztatása csak a helyi építési szabályzat előírásaira terjed ki, holott a tervezett tevékenység ellentétes a területrendezési tervvel.)
A településfejlesztés és a településrendezés céljai a lakosság életminőségének és a települések versenyképességének javítása érdekében
- a fejlesztési források kiegyensúlyozott és célzott hasznosítása
- az optimális, kiegyensúlyozott területhasználat és településszerkezet kialakítása
- a fenntartható fejlődés szolgálata
- a jó minőségű környezet kialakítása
- a jogos magánérdeknek az országos, a területi és a települési érdekekkel történő összehangolása
- az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése
- a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme.
Az egyedi építkezéseknél szükséges a településrendezési terv (helyi építési szabályzat) és az országos jogszabályok (pl. a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletek) ismerete és betartása.
