A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település zöldinfrastruktúrával való ellátottságát, klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a közösségi lét megélését, valamint a pihenést és testedzést szolgálja.
A zöldterület általános használata szerint lehet közpark vagy közkert.
Közkert: egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.
Közpark: több funkciót szolgáló, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.
A közpark és a közkert zöldterületek a települési zöldinfrastruktúra részét képezik, a lakosság életminőségének javításában és a szabadidő értelmes és kreativitásra serkentő eltöltésének elsődleges fontosságú színterei, emellett a település klimatikus viszonyainak kiegyensúlyozásában is fontos szerepet töltenek be. Ökoszisztéma szolgáltatásokat is nyújtanak, ezáltal segítik a biodiverzitás megőrzését és fejlesztését.
A zöldterületek védelme kiemelkedő nemzeti érdek, ezért a szabályozással elérni kívánt cél a zöldterületek fogyásának megállítása és e folyamat visszafordítása.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) a korábbi szabályozáshoz képest jelentős újításként építészeti alapelveket is rögzít, amelyeket a tervek készítése, azok engedélyeztetése, sőt az egész építési folyamat során figyelembe kell venni. Az építészeti alapelvek kiemelten is jelzik a Méptv. irányultságát, amely többek között az építészeti minőségre, a természeti környezet és a zöldfelületek védelmére helyezi a hangsúlyt. Formabontó újítása a törvénynek, hogy az alapelvek túlmutatnak a normatív szabályokon, így, ha az adott kérdéskör megoldására nincs tételes jogi szabályozás, a főépítész és a tervtanács döntése az alapelvekre is alapítható.
A törvény az alapelvek rendszerében is előkelő helyen rögzíti a természeti rendszerek megőrzésének elvét, amely arra irányul, hogy a természeti környezet már elért védettségi szintje, a zöldterületek, erdőterületek és a mezőgazdasági területek mérete ne csökkenjen, és a fejlesztések a már beépített, vagy beépítésre szánt területeken valósuljanak meg. Ha a tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki.
Zöldterület övezetből, mezőgazdasági terület övezetből és erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet, vagy különleges beépítésre nem szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű zöldterület övezet, mezőgazdasági terület övezet vagy erdőterület övezet kerül csereterületként kijelölésre a település közigazgatási területén belül.
A természeti rendszerek megőrzésének alapelve az új beépítésre szánt területekre vonatkozó követelményekkel és a barnamezős területek elsődlegességének elvével együttesen garantálják az állam egyik legfőbb feladatának teljesülését, amely a települések beépítésre szánt területei terjeszkedésének korlátozására vonatkozik.
A törvény kimondja, hogy a zöldterület övezet nagysága
- a település közigazgatási területén belül összességében nem csökkenhet, és
- a településen – ha törvény ennél szigorúbb szabályt nem állapít meg – nem lehet kevesebb a település beépítésre szánt területének 3 százalékánál.
A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény további védelmet biztosít a zöldterületek megőrzése, a zöldinfrastruktúra fejlődése érdekében:
- Ha az új beépítésre szánt terület kijelölése zöldterület vagy erdőterület átsorolásával jár, csereterületként a megszűnő zöldterület kiterjedésével megegyező kiterjedésű zöldterületet vagy erdőterületet kell kijelölni, továbbá az új beépítésre szánt területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű további új zöldterületet vagy erdőterületet is ki kell jelölni.
- A zöldterületen és az erdőterületen kívüli egyéb beépítésre nem szánt területet csak abban az esetben lehet újonnan beépítésre szánt területbe sorolni, ha
- az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a korábban beépítésre szánt területként kijelölt, de még be nem épített területet csereterületként a településrendezési terv zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület övezetbe sorolja vissza azzal, hogy a visszasorolt terület nagysága eléri vagy meghaladja az újonnan kijelölt terület kiterjedését, vagy
- a csereterület nem áll rendelkezésre, de a településrendezési tervben az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű, új zöldterületet vagy erdőterületet is egyidejűleg kijelölnek azzal, hogy gazdasági terület övezet kijelölése esetén ez a szabály nem alkalmazható.
- Említett zöldterületeknek a települési önkormányzat tulajdonában kell állnia, vagy a települési önkormányzati tulajdonba adásról az önkormányzattal településrendezési szerződést kell kötni.
- A budapesti agglomeráció területén a területrendezési tervben jelölt nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben újonnan csak zöldterület, különleges sportolási célú terület, temetőterület vagy rekreációs célú terület jelölhető ki.
- A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén az egyes településeken a zöldterületek együttes területe nem lehet kisebb, mint a beépítésre szánt területek összterületének 5%-a.
A Balaton vízparti területein a Vízparti Tervben jelölt zöldterület a településtervben kizárólag zöldterület övezetbe sorolható.
