Településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a területi építész kamara engedélyével (tervezői jogosultság), és a névjegyzékben szerepel.
A településtervezési tevékenység az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet(a továbbiakban: 266/2013. Korm. rendelet) 1. melléklete szerinti dokumentációinak elkészítése jogosultsághoz kötött. A területi építész kamara annak engedélyezi a településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultságot, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a 266/2013. Korm. rendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.
- Szakmagyakorlás feltételei
- Végzettség és szakmai gyakorlat
- Jogosultsági vizsga
A településtervezési jogosultság megállapításához az 5 éves szakmai gyakorlati idő tartalmát
- településtervezési,
- legalább három év településtervezési és kettő év
- területrendezési tervezési,
- építészeti tervezési,
- településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési,
- közigazgatásban végzett területrendezési, településrendezési, építészeti,
- köztisztviselőként önkormányzati főépítészként szerzett vagy
- felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói vagy
- legalább két év településtervezési és három év állami vagy országos főépítészi irodában
- okleveles építészmérnökként,
- okleveles településmérnökként,
- okleveles tájépítészként településrendezési vagy területrendezési szakterületen vagy
- e szakterülethez kapcsolódó tervezési dokumentumok véleményezésében
szerzett gyakorlattal kell igazolni.
A településtervezés szakma gyakorlása engedélyezhető okleveles építészmérnök, okleveles tájépítész mérnök vagy okleveles tájépítész és kertművész végzettséggel rendelkezőnek, ha urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzésen megszerzett szakképzettséggel is rendelkezik. Ebben az esetben az előírt öt év szakmai gyakorlati időbe az urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzés ideje csak akkor számít bele, ha az öt év szakmai gyakorlat kizárólag településtervezési gyakorlattal igazolt.
A szakirányú szakmai gyakorlati idő teljesítését követően a szakmagyakorlónak jogosultsági vizsgát kell tennie. A jogosultsági vizsga célja annak ellenőrzése, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben elsajátította-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, így képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.
A vizsgát az országos kamara szervezi és bonyolítja le. A vizsga általános és szakterületi részből áll, amelyek alól a vizsga szakértői testülete az ügyrendje szerint felmentést ad, ha a szakmagyakorló más jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával, amelynek követelménye legalább 80%-ban megegyezik az általános vagy szakterületi rész követelményrendszerével.