A települési zöldinfrastruktúra jellemzően zöldfelülettel borított vagy – kékinfrastruktúrának minősülő – vízfelülettel borított területek széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, stratégiailag tervezett hálózata, amely például az életminőség-, az egészség-, a klíma-, a településkép- és a környezet javítását szolgálja.
A települési zöldinfrastruktúra a műszaki/szürke infrastruktúrával (pl. távközlési hálózatok, vízszállító rendszerek) és a humán infrastruktúrával szemben nem rendelkezett szabályozási keretekkel. Mára a városi lakosság igénye a „városi zöldre” oly jelentőssé vált, hogy az megköveteli a települési életminőség biztosítása terén a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldinfrastruktúra-ellátottságot. A zöldinfrastruktúra korunk két legnagyobb kihívásának, a klímavédelemnek és a biodiverzitásnak (az élőlények sokfélesége) védelmi eszköze. A zöldinfrastruktúra kezelni képes a szélsőséges időjárási jelenségeket és ökoszisztéma szolgáltatásokat is nyújt. Az Európai Unió forrásainak, támogatásainak egyre nagyobb része célozza e zöldinfrastruktúra fejlesztését.
A zöldfelületek összekapcsolódnak a zöldinfrastruktúrával, hiszen annak részét képezik. Azonban a települési zöldinfrastruktúra nem csak a zöldfelületek összessége, hiszen mint infrastruktúra hálózat rendszerben kezelt és ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt, az emberek jóléte érdekében is. Az ökoszisztéma szolgáltatások nem mások, mint a természet által nyújtott javak, előnyök.
A zöldinfrastruktúra védelmét szolgálja az a szabály, amely szerint egy építési övezet más építési övezetbe való átsorolása esetén (melyet okozhat például a terület, önkormányzat által tervezett használatának megváltozása), ha a helyi építési szabályzatban előírt legkisebb zöldfelület aránya csökkenne, úgy a zöldfelületet zöldterület kijelölésével kell pótolni, méghozzá a csökkenés területarányos mértékével. A szabályhoz hozzátartozik, hogy a kijelölt zöldterület kezdőpontja nem lehet távolabb az átsorolt építési övezet határától mért 50 m-nél, a folytonosságot így biztosítva.
További szabály a zöldinfrastruktúra védelme érdekében, hogy a telek legalább egy részén megmaradjon a közvetlen talajkapcsolatos, ún. teljes értékű zöldfelület. Mértéke, aránya a telek övezeti besorolásától függően eltérő. A teljes értékű zöldfelület fogalmát a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.) határozza meg.
A települési zöldfelületek védelméért a település jegyzője felel (például engedélyezheti vagy megtilthatja egy települési fa kivágását). Hozzá kapcsolódik, hogy a telek zöldinfrastruktúra ellátottságához kapcsolódó szabályok szerint a telek megfelelő zöldinfrastruktúra ellátottsága érdekében legalább a legkisebb zöldfelületet biztosítani kell. A zöldfelületek mennyiségi védelmén túl a minőségi védelem is megjelenik a vonatkozó szabályozásban.
A Méptv. egy, az energetikai tanúsításhoz hasonló rendszerben létrehozta a zöldfelületi tanúsítvány intézményét is. E tanúsítvány a telek zöldfelületi ellátottságát, minőségét értékeli és javaslatokat ad javítására. A zöldfelületi tanúsítvány e weboldal egy önálló fejezetében kerül részletezésre.
A zöldinfrastruktúra meghatározó szerkezeti elemei a tájépítészeti alkotások, amelyek rendszerint építményeket és élő elemeket is tartalmaznak, tervezésük ugyanúgy építészeti-műszaki tervezési tevékenység, kivitelezésük pedig építési kivitelezés, mint például az épületek esetében.
A telkekre előírt legkisebb zöldfelületbe beszámítható zöldfelületek differenciálásra kerülnek: megjelenik a teljes értékű zöldfelület és a telek zöldfelületébe beszámítható egyéb felületek fogalma. A teljes értékű zöldfelület telken belüli arányára a területfelhasználáshoz igazodóan különböző mutatószámok kerülnek meghatározásra. A telkek fásítottságára vonatkozó előírások is a teljes értékű zöldfelülethez mérten kerülnek meghatározásra.
A fenti szabályok be nem tartása esetén a jegyző kötelezést ad ki figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás vagy közigazgatási bírság kiszabása mellett.
Zöldinfrastruktúra Tervzsűri
A tervzsűri véleményezések során cél, hogy a települési zöldinfrastruktúra mennyiségi és minőségbeli fejlesztése biztosított legyen. A tervzsűri javaslatai és észrevételei a pályázatok minőségbeli támogatását szolgálják, továbbá segítséget nyújtanak, hogy sokrétű és előremutató projektek valósuljanak meg.
A pályázati anyagokat és a tervzsűrizéssel kapcsolatos kérdését az alábbi elérhetőségre kérjük küldeni: telepulesugy@ekm.gov.hu
Első körös Zöldinfrastruktúra Tervzsűri
A tervezett állapotról készített helyszínrajzon minden tervezett tevékenységet jelölni szükséges. Továbbá benyújthatnak minden olyan egyéb dokumentumot is, (helyszíni fotódokumentáció, műszaki leírás kivonata, számítások, látványtervek stb.) amelyek a projekt jobb érthetőségéhez és szakmai bírálásához pozitívan járulnak hozzá.
A megalapozó dokumentumban be kell mutatni a fejlesztési igényt megalapozó problémát. Amennyiben települési kékinfrastruktúra fejlesztése tervezett, szükséges bemutatni, hogy a fennálló helyzet megoldása milyen természetalapú megoldásokkal lehetséges.
A Megalapozó dokumentum formai és tartalmi követelményeiről készült egy útmutató: https://archive.palyazat.gov.hu/top-plusz-132-23-fenntarthat-vrosfejleszts-1
Benyújtandó dokumentumok:
- megalapozó dokumentáció,
- meglévő állapotról készült helyszínrajz, valamint
- a tervezett állapotról készült helyszínrajz.
Második körös Zöldinfrastruktúra Tervzsűri
Az engedélyezésre való benyújtás előtti terveket célszerű második körös tervzsűrire bocsátani, mert ezen a ponton még könnyebb átvezetni a szükséges módosításokat. A támogatást igénylő, azaz a kedvezményezett, legalább a támogatói döntés kézhezvételét szükséges megvárnia a második körös Tervzsűrivel.
Benyújtandó dokumentumok:
- részletes szakmai megalapozó tanulmány,
- annak igazolása, hogy a fejlesztés illeszkedik-e a Településrendezési eszközökhöz és a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiához,
- a Települési Zöldinfrastruktúra-fejlesztési és Fenntartási Akciótervhez való illeszkedés igazolása, amennyiben releváns,
- a településrendezési eszközökhöz és a településfejlesztési dokumentumokhoz, vagy a településrendezési tervhez való illeszkedés igazolása,
- meglévő biológiailag aktív felületek (növényállomány, vízfelületek) bemutatása,
- a projekt tartalmától függően egyéb szükséges szakértői tanulmányok (a támogatási kérelem benyújtása előtti véleményezés során egyeztetettek szerint),
- koncepcióterv vagy ötletterv, amennyiben készült ilyen,
- műszaki tervdokumentáció (hatósági engedélyezés előtti változat),
- a projekthez kapcsolódó, egyéb benyújtott vagy tervezett TOP Plusz projektek listája, releváns kapcsolódások bemutatása (különösen csapadékvíz-gazdálkodás, közlekedés).
Fontos
Minden egyes Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz felhívásra benyújtott pályázati anyag egyedi, ezért a ZIT fenntartja a jogot, hogy további javaslatokat és iránymutatásokat fogalmazzon meg, illetve egyéb kiegészítő dokumentumokat kérjen be.
