Tájékoztatók és GYIK

Tájékoztató

az egyszerű bejelentésről

Milyen esetben és hogyan kell egyszerű bejelentést tenni?

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 16. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére egyszerű bejelentést kell tenni az építésügyi hatóságnál.

Az egyszerű bejelentést és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

I. Új lakóépület építésének egyszerű bejelentési eljárása

1. Mit kell az egyszerű bejelentéshez mellékelni?

Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:

• az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,

• a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, ha azt a települési önkormányzat rendeletében kötelezővé tette,

• a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet tudomásulvételre javasoló településképi véleményt, vagy az állami főépítész, területi építészeti tervtanács településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményét, valamint

• a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a helyi építési szabályzat beépítési szabályaira vonatkozó előírásaitól történő egyedi eltérés esetén az eltérést engedélyező, az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanácsi véleményt vagy az építési tevékenységgel érintett telek fekvése szerint illetékes állami főépítész véleményét.

2. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

3. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység?

Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határidőben – a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül - az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg. Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 20 nap elteltével megkezdhető.

Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni.

Fontos tudni, hogy ha az egyszerű bejelentési eljárásban ellenérdekű ügyfél vesz részt, az építésügyi hatóság végzéssel az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárásra utalásáról dönt. Ebben az esetben az építési tevékenységet csak a végleges építési engedély birtokában lehet megkezdeni.

4. Mikor tagadható meg az egyszerű bejelentés tudomásulvétele?

Az építésügyi hatóság a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha

• az egyszerű bejelentéshez a szükséges mellékleteket nem vagy hiányosan csatolták,

• a tervező vagy a vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal a tervezett építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, vele szemben összeférhetetlenség áll fenn,

• a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban az R. 18. § (3) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek,

• a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményében a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját az állami főépítész vagy az építészeti tervtanács tudomásulvételre nem javasolta, vagy

• az építési tevékenységet az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nélkül kezdték meg.

5. Ki értesül az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről?

Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről haladéktalanul értesíti

• az ügyfeleket,

• az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét,

• az állami főépítészt vagy a területi építészeti tervtanácsot, ha a tervezett építési tevékenységhez véleményt adott,

• a bányafelügyeletet, ha a tudomásul vett építési tevékenység során 500 m³-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki,

• az örökségvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki történeti tájon fekszik,

• a világörökségi gondnokságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek világörökségi területen fekszik, valamint

• a természetvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, az ökológiai hálózat területén, barlang védőövezetén belül vagy helyi jelentőségű védett természeti területen fekszik.

6. Mi az egyszerű bejelentés hatálya?

Az építési tevékenység az egyszerű bejelentés jogszerű hallgatással történő tudomásulvételének időpontjától számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül – az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.

Az egyszerű bejelentés alapján felépített lakóépületre használatbavételi eljárás lefolytatását kell kérni, amellyel kapcsolatos tájékoztatás a használatbavételi eljárásról szóló lakossági tájékoztatóban olvasható.

7. Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?

A hallgatással tudomásul vett építési tevékenységtől eltérni – ha az eltérés bejelentéshez nem kötött és az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében megváltoztatja – a tervező hozzájárulásával lehet, amely eltérést az elektronikus építési naplóban kell dokumentálni.

Az egyszerű bejelentéshez kötött, az R. 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eltérés esetén új egyszerű bejelentést kell tenni.

8. Milyen jogorvoslati lehetőség van az egyszerű bejelentés eljárásában hozott döntések ellen?

Az egyszerű bejelentés hallgatással történő tudomásulvétele esetén nincs jogorvoslati lehetőség. 

Az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadó és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltó határozat a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható. Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni. Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújtja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező. Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.

II. A meglévő lakóépület bővítésének egyszerű bejelentési eljárása

1. Mit kell az egyszerű bejelentéshez mellékelni?

Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt.

2. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

3. Mit ellenőriz a hatóság az eljárás során, annak mi a következménye?

Az építésügyi hatóság az eljárás során kizárólag azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentéshez csatolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az előírt tartalmi elemeket. Amennyiben az építészeti-műszaki dokumentáció hiányos, úgy az építésügyi hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt

• arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek,

• az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint

• az építészeti-műszaki dokumentáció hiányairól.

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról értesítést nem bocsát ki.

Fontos tudni, hogy lakóépület bővítésére vonatkozó egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége. Elengedhetetlen az építési tevékenységgel érintett telekre vonatkozó és az építkezéssel kapcsolatos előírások, adottságok előzetes feltárása, megismerése. Ezek betartása a kivitelezési tevékenység végzése során ellenőrzésre kerül, amely ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok szankciókat vonnak maguk után.

4. Ki értesül az egyszerű bejelentésről?

Hiánytalan egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság a hiánytalan bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja

• az építtetőt,

• az ingatlan tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más is tulajdonjoggal rendelkezik, és

• az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét.

5. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység, mi az egyszerű bejelentés hatálya?

Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő 15 nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül – az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.

6. Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a változást tartalmazó kivitelezési dokumentációt az elektronikus építési naplóba kell feltölteni eseti bejegyzéssel egyidejűleg, ha a változás az épület

• külső alaprajzi méretét,
• beépítési magasságát, vagy
• telken belüli elhelyezkedését

érinti.

7. Hogyan igazolható a meglévő lakóépület bővítményének felépítése?

A lakóépület bővítményének felépítéséről az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, ha a fővállalkozó kivitelező az épület felépítésének megtörténtéről nyilatkozatot tett, amelyet megküld

• az építtetőnek,

• a települési önkormányzat polgármesterének,

• a települési önkormányzati adóhatóságnak, 

• az ingatlanügyi hatóságnak.

Ha a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, helyette a nyilatkozatot az építésügyi műszaki szakértő teszi meg.

8. Mikor tagadható meg a hatósági bizonyítvány kiadása a bővítmény felépítéséről?

Az építésügyi hatóság elutasítja a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet, ha az R. 23. § (2) bekezdés szerinti igazoló számítást vagy energetikai tanúsítványt nem csatolták a kérelemhez, vagy a fővállalkozó nyilatkozatának tartalma a valóságnak nem felel meg.

9. Mennyi a hatósági bizonyítvány eljárásának illetéke és az ügyintézési határideje?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

Az eljárás ügyintézési határideje 25 nap, az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

Tájékoztató

az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységekről

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 17. §-a szerinti építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetők.

Az építési engedélyhez kötött építési tevékenység szabálytalan, amennyiben azt engedély nélkül vagy az R. 28. § (3) bekezdésben meghatározott eltéréseket újabb építési engedély hiányában végzik.

Az R. 28. § (3) bekezdése szerint a végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során az építmény külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, telken belüli elhelyezkedését, szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb, az eltérést engedélyező építési engedélyével lehet.

Építési engedély alapján végezhető – az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével – 

• az új épület építése, ha annak mérete a 35 m² összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését,

• a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az előző bekezdésben meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület hasznos alapterületet nem növelő bővítését,

• a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti, 

• a támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan a 1,5 m magasságot meghaladja, 

• a közhasználatú fürdőmedence építése,

• az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését,

• a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m³-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadék tárolására szolgáló építmény építése, valamint e körben a késztermékként a helyszínre szállított tároló elhelyezéséhez építmény építése, 

• a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja,

• az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező állvány jellegű építményt,

• a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, az első bekezdésben meghatározott méretet meghaladó, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,

• a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező, valamint a tízéves intézkedési határidőnél régebben jogszerűtlenül épített építményen – a hőszigetelés kivételével – a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység,

• a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény

• külső alaprajzi méretét,

• beépítési magasságát, 

• telken belüli elhelyezkedését vagy

• szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét

megváltoztató építési tevékenység.

Fontos tudni, hogy az egyszerű bejelentés vagy építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében nem kizárt annak lehetősége, hogy egyéb hatósági eljárás lefolytatása szükséges, különös tekintettel:

• a helyi önkormányzat polgármesterének településképi bejelentési eljárására, amelyet önkormányzati rendelet szabályoz,

• az örökségvédelmi hatóság eljárására, a nyilvántartott műemléki érték, műemlék, továbbá műemléki jelentőségű terület, történeti táj, világörökségi helyszín vagy régészeti lelőhely esetén, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet és a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján,

• rendeltetésmódosítási hatóság eljárására, a 400 m² vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítása esetén a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet előírásai alapján,

• termőföld igénybevétele esetén az illetékes földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján.

Tájékoztató

az építési engedélyezési eljárás szabályairól

1. Milyen esetben, illetve mikor kell építési engedélyt kérni?

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 17. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére építési engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól, amely hatóság a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működik.

• Az építési engedélyt egy telekre (egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterületre), az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.

• Az egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységek esetén az építési engedélyt az összes ütemre egyszerre – az egyes ütemeket megjelölve – , vagy a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.

• Ha az építési tevékenység végzéséhez bontási engedély is szükséges, azt az építési engedély iránti kérelemmel egy időben kell kérni. 

• A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

2. Mit kell, és mit lehet az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni?

Az építési engedély iránti kérelem tartalmazza:

• az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,

• az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,

• a kérelmezett eljárás típusát,

• a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,

• az R. 1. melléklet 3. pont 3.1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,

• azon információt, hogy az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus alapján készültek-e,

• a kérelem tárgyával összefüggésben

  • a korábban folytatott építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárás ÉTDR eljárás-azonosítóját vagy a döntés megnevezését és iktatószámát,

  • a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, ÉTDR iratazonosítóját, iktatószámát és keltét, valamint

  • az építési tevékenységgel összefüggésben beszerzett egyéb hatósági engedély vagy döntés megnevezését és iktatószámát,

• a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,

• a kérelmező által választott kapcsolattartási módot, ha a kérelmező nem rendelkezik a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 25. § (2) bekezdése szerinti hivatalos elérhetőséggel, és

• személyes benyújtás esetén az építtető aláírását.

Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:

• az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,

• az R. 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sorában meghatározott feltételek fennállása esetén az út kezelőjének hozzájárulását a tervezett építési tevékenységhez,

• a szakkérdések vizsgálatához szükséges, az R. 2. melléklet szerinti dokumentációkat,

• ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, az R. 2. melléklet 6. pontja szerinti dokumentációt, valamint 

• ha az építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján végezhető, de arra az építtető építési engedélyt kér, az építtető nyilatkozatát arról, hogy az építési tevékenységet építési engedély alapján kívánja végezni,

• ha szakkérdés vizsgálata szükséges, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Igazolni kell az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hogy rendelkezésre áll:

• a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság véleménye (a továbbiakban: kiemelt településképi vélemény),

• a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasoló településképi vélemény vagy a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott vélemény,

• az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben előírt esetekben az építészeti tervtanács szakmai véleménye, valamint

• a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén – ha az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be – az állami főépítész a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó önálló telkek körének és a birtokközpont megállapításáról szóló határozata.

Mellékelhető elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül vagy az iktatószám megjelölésével nyilatkozni lehet az alábbiak meglétéről:

• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Khvr.) meghatározott esetekben a végleges környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély – ide nem értve azt az esetet, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen vagy a környezetvédelmi hatóság Khvr. szerinti előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozata, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény esetén az iparbiztonsági hatóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti végleges iparbiztonsági engedélye,

• termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

• a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció.

3. Mikor kell szakhatóságot bevonni?

• Szakhatóságot kell bevonni az építési engedélyezési eljárásba, ha azt az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban 531Kr.) 1. melléklet 4. pontjában lévő táblázat előírja.

• Az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet az építési engedély iránti kérelme benyújtása előtt a szakhatóságtól. Ezt elektronikusan az ÉTDR-ben a saját tárhelye használatával közvetlenül kérheti a szakhatóságtól. A beszerzett előzetes szakhatósági állásfoglalást minden esetben elektronikus formában szükséges mellékelni az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor annak érdekében, hogy az építésügyi hatóság azt az eljárása során figyelembe vehesse. Az építésügyi hatóság a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági hozzájárulást fogadja el.

• Ha előzetes szakhatósági állásfoglalást az építtető nem nyújt be, a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg a szakhatóságot:

  • hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított 5 napon belül,

  • hiányos kérelem esetén a hiánypótlás teljesítését követő 3 napon belül.

4. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

Amennyiben az építésügyi hatóságnál indított eljárásban szakkérdés vizsgálata szükséges, arra külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj vonatkozhat.

5. Mennyi az ügyintézési határidő?

Az építési engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 25 nap, amennyiben az eljárás során szakkérdést szükséges vizsgálni, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve a 400 m² -nél nagyobb bruttó alapterületű a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 169. §-a szerinti kereskedelmi építmények engedélyezési eljárását, amelyben az ügyintézési határidő 75 nap.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során az 531Kr. 1. melléklet 4. pontjának táblázata szerint 15 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának (hiánypótlás teljesítésének) vagy késedelmének időtartama.

Fontos tudni, hogy az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárásra utalása esetén az ügyintézési határidő, ha szakkérdés vizsgálata 

• nem szükséges, az egyszerű bejelentés ügyintézési határidejének kezdőnapjától számított 30 nap,

• szükséges, az egyszerű bejelentés ügyintézési határidejének kezdőnapjától számított 40 nap.

6. Az engedélyezés egyéb szabályai

Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben a bontás engedélyezésére, valamint a fennmaradás engedélyezésre irányuló kérelem is benyújtható.

Az építésügyi hatóság a fenti kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja.

• Az építésügyi hatóság az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt ésa már ismert ügyfelet.

• Az építésügyi hatóság 5 napon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetőt, ha a kérelme hiányos. A hiánypótlásra teljesítési határidőt állapít meg.

• Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság helyszíni szemlét tart, arról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről dátummal ellátott fényképfelvételt készít. Az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen

  • hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,

  • hogy az érintett telken az építési tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e.

• Ha az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, az építési engedély iránti kérelmet elutasítja és az építési tevékenység folytatását a szabálytalanság tárgyában meghozandó döntésének meghozataláig azonnal megtiltja.

7. Ki értesül a döntésről, a döntés véglegessé válásáról?

Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. A döntés a közléssel végleges és végrehajtható.

A döntést közölni kell:

• ügyféllel,

• tájékoztatásul

  • azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

  • közreműködésük esetén az állami főépítésszel, az országos vagy a területi építészeti tervtanáccsal,

  • az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

  • a területi szakmai kamarával, ha az építési engedély iránti kérelem elutasításra kerül a tervező nem megfelelő jogosultsága miatt,

  • az ügyben eljárt szakhatósággal.

A végleges döntést közölni kell:

• az építtetővel,

• a bányafelügyelettel, ha az engedélyezett építési tevékenység során 500 m³-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki,

• a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi és vízvédelmi hatósággal, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott,

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény esetén az iparbiztonsági hatósággal,

• a munkavédelmi hatósággal, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz.

8. Mit tartalmaz az építési engedély figyelmeztető, tájékoztató része?

Az engedély tárgyától függően tartalmaz:

• figyelemfelhívást arra, hogy

• az építtető építési tevékenységet csak a véglegessé vált építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezheti,

• módosított építési engedélyt kell kérni a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, telken belüli elhelyezkedését vagy a szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység esetében,

• az építési engedélyhez nem kötött eltérést az elektronikus építési naplóban kell dokumentálni,

• meghatározott esetben az eltéréshez az építész tervező építési naplóban tett hozzájáruló nyilatkozata szükséges,

• a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy használat tudomásulvételt követően, és – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben – szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható,

• tájékoztatást arról, hogy

• az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el,

• az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

• a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,

• az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,

• az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján és elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni,

• az engedélyezett építési tevékenységtől eltérni – ha az eltérés az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében megváltoztatja – a tervező hozzájárulásával lehet,

• a használatbavételi eljárás iránti kérelemhez a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározott esetben a zöldfelületi tanúsító által kiállított zöldfelületi tanúsítvány szükséges,

• az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (a továbbiakban 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet) hatálya alá tartozó épület esetében tájékoztatást arról, hogy amennyiben az építési engedélytől építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel térnek el,

  •  új épület építése esetén energetikai tanúsítvánnyal igazoltan az építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott energetikai jellemzőknek vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtásának napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott követelményeknek kell az épületnek megfelelnie, továbbá

  • meglévő épület bővítése esetén a bővítményre – vagy ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épületre – készített, a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott számítással vagy energetikai tanúsítvánnyal igazoltan az építési engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglalt energetikai jellemzőknek vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtása napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott követelményeknek kell a bővítménynek vagy az épületnek megfelelnie.

9. Mi az építési engedély hatálya, hogyan lehet eltérni az építési engedélytől?

Az építési engedély véglegessé válásának napjától számított 4 évig hatályos, kivéve, ha az építési tevékenységet az építési engedély hatályossága alatt – az építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.

Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát 4 évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az építési engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

A végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során az építmény külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, telken belüli elhelyezkedését, szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb, az eltérést engedélyező építési engedélyével lehet.

10. Milyen jogorvoslati lehetőség van?

Az építésügyi hatóság határozata a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.

Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni.

Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújthatja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező.

Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.

11. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

Az R. 1. melléklet 1-3. pontjában felsoroltak.

Tájékoztató

a bontási engedélyezési eljárás szabályairól

1. Milyen esetben, illetve mikor kell bontási engedélyt kérni?

Bontási engedély alapján végezhető:

• a műemléket érintő bontási tevékenység,

• a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építmény, építményrész bontása, valamint

• a zártsorúan vagy ikresen épített építmény esetén az építmény, építményrész bontása, ha annak fala vagy alapozása a szomszédos épülettel határos.

A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

2. Mit kell a bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni?

A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

• az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet 1., 2. és 4. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,

• a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építmény, építményrész bontása esetén a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletben meghatározott, a tervezett bontási tevékenységet engedélyezésre javasoló településképi véleményt vagy a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott állami főépítészi vagy területi tervtanácsi véleményt. 

3. Mennyi az eljárás illetéke?

A bontási engedélyezési eljárás illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
28. § (1) bekezdése alapján.

4. Mennyi az ügyintézési határidő?

A bontási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 25 nap, amennyiben az eljárás során szakkérdést szükséges vizsgálni az ügyintézési határidő 35 nap.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának (hiánypótlás teljesítésének) vagy késedelmének időtartama.

5. Az engedélyezés egyéb szabályai

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról - az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően - értesíti az építtetőt és a már ismert ügyfelet.

Amennyiben a kérelem hiányos az építésügyi hatóság öt napon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. A hiánypótlásra teljesítési határidőt állapít meg.

Ha az építésügyi hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemlén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről dátummal ellátott fényképfelvételt készít, továbbá az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen

• hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,

• hogy az érintett telken a bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e.

A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy

• az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,

• az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,

• az építészeti-műszaki dokumentáció az előírt tartalommal rendelkezésre áll-e,

• ha az állami főépítész véleménye az R. szerint köti az építésügyi hatóságot, a tervezett bontási tevékenységet az állami főépítész véleményében engedélyezésre javasolta-e,

• a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állékonyságát,

• a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,

• a tervező vagy a vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt bontási tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, összeférhetetlenség nem áll-e fenn.

7. Ki értesül a döntésről, a döntés véglegessé válásáról?

A bontási engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. A döntés a közléssel végleges és végrehajtható.

A döntést közölni kell:

• ügyféllel,

• tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik.

A végleges döntést közölni kell

• az építtetővel,

• a területi hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi hatósággal,

• a munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, ha a bontási tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz.

8. Mire kell odafigyelni a bontási engedélynél?

A bontási engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.

A bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Bontási tevékenységet az építtető csak a végleges bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet.

Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján és elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni.

Az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen képződött hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, amelyet a területi hulladékgazdálkodási hatósághoz kell benyújtania.

Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezésének tényét az építésügyi hatósággal nem kell közölni, azonban az ingatlan-nyilvántartásban történő változás átvezetéséhez az építésügyi hatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni.

9. A bontási engedély hatálya, hatályának meghosszabbítása

A bontási engedély a véglegessé válásának napjától számított négy évig hatályos.

A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt – az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor a bontási tevékenység az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésének időpontjától számított hat évig folytatható.

A bontási engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

10. Milyen jogorvoslati lehetőség van?

Az építésügyi hatóság határozata a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.

Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni.

Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújthatja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező.

Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.

Tájékoztató

az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységekről

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 16. §-a szerinti építési tevékenységek egyszerű bejelentés alapján végezhetők. Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan, amennyiben azt bejelentés nélkül vagy bejelentéshez kötött eltérés esetén új egyszerű bejelentés hiányában végzik.

Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek:

• a nemzeti emléknek minősülő műemlék telkére tervezett új lakóépületet kivéve a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges,

• nemzeti emléknek minősülő műemlék és a nemzeti emléknek minősülő műemlék telkén lévő lakóépület kivételével a meglévő lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése, 

• a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m² összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, de legfeljebb 60 m² összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú,

• az előbbiek szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése, 

• a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület és a nemzeti emléknek minősülő műemlék telkén lévő lakóépület bővítésének kivételével a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és

• az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató,

• az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy

• az épület telken belüli elhelyezkedését módosító

építési tevékenység, vagy

• a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

Fontos tudni, hogy az egyszerű bejelentés vagy az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében nem kizárt annak lehetősége, hogy egyéb hatósági eljárás lefolytatása szükséges, különös tekintettel:

• a helyi önkormányzat polgármesterének településképi bejelentési eljárására, amelyet önkormányzati rendelet szabályoz,

• az örökségvédelmi hatóság eljárására, a nyilvántartott műemléki érték, műemlék, továbbá műemléki jelentőségű terület, történeti táj, világörökségi helyszín vagy régészeti lelőhely esetén, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet és a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján,

• rendeltetésmódosítási hatóság eljárására, a 400 m² vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítása esetén a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet előírásai alapján,

• termőföld igénybevétele esetén az illetékes földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján.

Tájékoztató 

a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályairól

1. Milyen esetben lehet kérni, és ki kérhet fennmaradási engedélyt?

• Fennmaradási engedély kérhető a tíz éven belül végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén – a jogszerűtlen építési tevékenység tudomásulvételi eljárása kivételével-, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak.

• Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

  • engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül,

• az engedélytől vagy egyszerű bejelentéstől az építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül végzett építési tevékenység esetén a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben (továbbiakban R.) meghatározott tűrési határt meghaladó eltéréssel,

• az engedély véglegessé válása nélkül – kivéve, ha a döntés azonnal végrehajthatóvá válik –, vagy

• a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát elrendelő bírósági döntés ellenére

végzik.

• A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be.

• A fennmaradási engedély iránti kérelemben a jogszerűtlenül megépített építmény, építményrész

• továbbépítésére, 

• vagy használatbavételére,

irányuló kérelem is előterjeszthető.

• A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

2. Mikor nem kell fennmaradási engedélyt kérni a jogszerűtlen építési tevékenységre?

• Nem kell fennmaradási engedélyt kérni 

• a jogszerűtlenül tíz éven belül megépített építményre, építményrészre, amely a szabálytalanság tudomásra jutásakor hatályos jogszabályok alapján építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységgel valósult meg,

• a jogszerűtlenül tíz évnél régebben épült vagy használatba vett építményre.

• A fenti építmények, építményrészek meglétének igazolására hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető.

3. Mit kell, és mit lehet az engedélykérelemhez mellékelni?

Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:

• az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,

•  az építési engedélytől vagy egyszerű bejelentéstől való eltérés esetén az R. 1. melléklet 1. és 5. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,

• az R. 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sorában meghatározott feltételek fennállása esetén az út kezelőjének a hozzájárulását,

• a szakkérdések vizsgálatához szükséges, az R 2. melléklet 6. pontja szerinti dokumentációt,

• az építési napló vezetése nélkül végzett építési tevékenység vagy a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatát, valamint

• ha a kérelem az építmény használatbavételére is irányul,

• a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározott esetben és módon az ott meghatározott zöldfelületi tanúsító által kiállított zöldfelületi tanúsítványt, és

• az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (a továbbiakban 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet) hatálya alá tartozó meglévő épület bővítése esetén a bővítményre, ha a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a meglévő épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épületre vonatkozóan a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott számítást vagy energetikai tanúsítványt, amely igazolja, hogy az építmény megfelel a kérelem benyújtása napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet követelményeinek.

Igazolni kell a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hogy rendelkezésre áll:

• a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. 
  (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság véleménye,

• a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasoló településképi vélemény vagy a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott vélemény,

• az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben előírt esetekben az építészeti tervtanács szakmai véleménye, valamint

• a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén – ha az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be – az állami főépítész a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó önálló telkek körének és a birtokközpont megállapításáról szóló határozata.

Mellékelhető elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül, vagy az iktatószám megjelölésével nyilatkozni lehet az alábbiak meglétéről:

• a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció, 

• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a végleges környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély,

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény esetén az iparbiztonsági hatóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti végleges iparbiztonsági engedélye,

• termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -.

3. Mikor kell szakhatóságot bevonni?

• Szakhatóságot kell bevonni a fennmaradási engedélyezési eljárásba, ha azt az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban 531 Kr.) 1. melléklet 4. pontjában lévő táblázata előírja.

• Az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet a fennmaradási engedély iránti kérelme benyújtása előtt a szakhatóságtól. Ezt elektronikusan az ÉTDR-ben a saját tárhelye használatával közvetlenül kérheti a szakhatóságtól. A beszerzett előzetes szakhatósági állásfoglalást minden esetben elektronikus formában szükséges mellékelni a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor annak érdekében, hogy az építésügyi hatóság azt az eljárása során figyelembe vehesse. Az építésügyi hatóság a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági hozzájárulást fogadja el.

• Ha előzetes szakhatósági állásfoglalást az építtető nem nyújt be, a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg a szakhatóságot:

  • hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított 5 napon belül,

  • hiányos kérelem esetén a hiánypótlás teljesítését követő 3 napon belül.

4. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

Amennyiben az építésügyi hatóságnál indított eljárásban szakkérdés vizsgálata szükséges, arra külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj vonatkozhat.

5. Mennyi az ügyintézési határidő?

A fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 25 nap, amennyiben az eljárás során szakkérdést szükséges vizsgálni, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve a 400 m² -nél nagyobb bruttó alapterületű a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 169. §-a szerinti kereskedelmi építmények építésügyi engedélyezési eljárását, amelyben az ügyintézési határidő 75 nap.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon indul. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során az 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázata szerint 15 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, és az ügyfél mulasztásának (hiánypótlás teljesítésének) vagy késedelmének időtartama.

Fennmaradási engedélyezési eljárásban – a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építmények kivételével – az eljárás szünetelése nem kérhető.

6. Az eljárás egyéb szabályai

• Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság az építtetőt és a már ismert ügyfelet az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított 5 napon belül értesíti.

• Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről, annak idejéről a hatóság az eljárás megindulásáról szóló értesítésben vagy külön tájékoztat.

• Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléjén tapasztaltakról (különösen az építmény, építményrész készültségi fokáról) feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít. 

• Az eljárás megindulását követően a hatóság ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e az előírt követelményeknek. Amennyiben a kérelem hiányos, az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított 5 napon belül, teljesítési határidő megjelölése mellett hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

• Az építésügyi hatóság az eljárás során hozott érdemi döntésben

• a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja és elrendeli a jogszerűtlenül megépített építmény, építményrész bontását, a jogszerűtlen építési tevékenység előtti állapot visszaállítását, ha

  • az építtető a hiánypótlási felhívásban foglaltakat a megadott határidőn belül nem teljesíti,

  • az építmény, építményrész fennmaradása nem engedélyezhető,

• engedélyezi a jogszerűtlenül megépített építmény, építményrész fennmaradását, ha

  • az Méptv.-ben, az egyéb jogszabályokban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,

  • az műemlékvédelmi érdeket nem sért,

  • az építmény, építményrész építési tevékenységgel szabályossá tehető, és annak elvégzését a kérelmező vállalja, egyben a hatóság kötelezi a fennmaradási engedély jogosultját a szükséges építési tevékenység elvégzésére,

    egyben rendelkezik

  • az építmény használatbavételi engedélyének megadásáról, ha azt a rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmas módon megépítették és a fennmaradó munkálatok nem építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötöttek,

  • az építmény, építményrész továbbépítési engedélyének megadásáról, ha az a rendeltetésszerű, biztonságos használatra még nem alkalmas és a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentés tudomásulvételéhez kötöttek.

• A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg az építésügyi hatóság a döntésében építésügyi bírságot szab ki.

• Az építésügyi bírság megfizetése abban az esetben engedhető el, ha a bírság megfizetésére előírt határidőn belül az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt lebontja vagy a szabálytalanságot megszünteti. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.

• A szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje, a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb 180 nap lehet, amely a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer 90 nappal meghosszabbítható.

• A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság elrendeli a végrehajtást, és a döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel, az illetékes adóhatósággal.

7. Ki értesül a döntésről?

• A fennmaradási engedély, illetve a jogszerűtlen bontási tevékenység tudomásulvétele iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. A döntés a közléssel végleges és végrehajtható.

• A döntést közölni kell

• az ügyféllel,

• tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, valamint az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, közreműködésük esetén az állami főépítésszel, az országos vagy a területi építészeti tervtanáccsal és az ügyben eljárt szakhatósággal.

• A végleges döntést közölni kell:

• az építtetővel

• a bányafelügyelettel, ha az engedélyezett építési tevékenység során 500 m³-t meghaladó ásványi nyersanyagot termeltek ki,

• a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, a területi vízügyi és vízvédelmi hatósággal, ha az eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott,

• a munkavédelmi hatósággal, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény esetén az iparbiztonsági hatósággal,

• az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósággal és állami adó- és vámhatósággal.

8. Az engedély feltételei, azok teljesítése

A fennmaradási engedélyezési eljárásban hozott döntés a tartalmától függően tartalmazza az építési, a használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemeit, feltételeit.

9. Az engedély hatálya, hatályának meghosszabbítása

• A fennmaradási egyben használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

• A fennmaradási és továbbépítési engedély – az építési engedély hatályának megfelelően - a véglegessé válásának napjától számított négy évig hatályos, kivéve, ha az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési naplóval igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított hat éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.

• A továbbépítési engedély hatálya nem hosszabbítható.

10. Jogorvoslati lehetőség

Az építésügyi hatóság határozata a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.

Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni.

Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújthatja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező.

Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.

Tájékoztató

a használatbavételi eljárás szabályairól

1. Milyen esetben, illetve mikor kell használatbavételi eljárás iránti kérelmet benyújtani?

Minden olyan építmény, építményrész, amely építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján építhető – a lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése kivételével –, használatbavételi engedély vagy használatbavétel tudomásulvétele alapján vehető használatba. 

A használatbavételi eljárás iránti kérelmet az építtető – aki az építési tevékenység bejelentője vagy az építési engedély jogosultja – az egyszerű bejelentés alapján vagy az építési engedéllyel felépített építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt nyújtja be az építésügyi hatósághoz. Ha az építési engedély hatálya lejárt és az ingatlant az építési engedély jogosultja értékesítette, a használatbavételi eljárás iránti kérelmet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége is benyújthatja az építtető helyett. 

Az 1000 m² összes hasznos alapterületet meghaladó, fő rendeltetése szerint iroda funkciójú épület esetén a használatbavételi eljárás iránti kérelem akkor is benyújtható, ha az épület olyan iroda céljára előkészített területet is tartalmaz, amelynek hasznos alapterülete az épület összes hasznos alapterületének a felét nem haladja meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra még nem alkalmas. 

Az egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi eljárás lefolytatását kérelmezni.

Ha az építési engedély egy telken több építményre vonatkozik, de nincs ütemezve, a használatbavételi eljárás külön építményenként is kérelmezhető akkor, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan is alkalmas.

A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

2. Mikor kell szakhatóságot bevonni?

Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi eljárásba, ha az építési engedélyhez a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

3. Mit kell, és mit lehet a kérelemhez mellékelni?

A kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:

• a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértőnek szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatokon alapuló nyilatkozatát,

• a lejárt hatályú építési engedély alapján, a tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett építmény esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatát arról, hogy a megépített építmény a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen épült, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,

• ha szakkérdés vizsgálata szükséges, az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 2. melléklet szerinti dokumentációt, kivéve, ha van előzetes szakhatósági állásfoglalás és azt a kérelemhez mellékelik,

• a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben és módon az ott meghatározott zöldfelületi tanúsító által kiállított zöldfelületi tanúsítványt, ha az építési tevékenységre az építési engedély iránti kérelmet 2025. március 31-ét követően nyújtották be, 

• az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (a továbbiakban 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet) hatálya alá tartozó meglévő épület bővítése esetén a bővítményre, vagy ha a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a meglévő épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épületre vonatkozóan a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott számítást vagy energetikai tanúsítványt, amely igazolja, hogy az építmény megfelel

  • az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott energetikai jellemzőknek, vagy

  • a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtása napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet követelményeinek.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, amennyiben szakhatóság közreműködése szükséges és az eljárása díjköteles.

A kérelemhez mellékelni lehet:

• az érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt, a megvalósult állapotot ábrázoló építészeti-műszaki dokumentációt,

• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a véglegessé vált egységes környezethasználati engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedély iktatószámáról szóló nyilatkozatot, vagy nyilatkozatot arról, hogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás folyamatban van.

4. Mire kell odafigyelni, mit vizsgál a hatóság az eljárás során?

A használatbavétel eljárás során helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

• az építési tevékenységet az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,

• a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötöttek-e,

• az építmény, építményrész a vonatkozó jogszabályoknak, az előírt követelményeknek megfelel-e, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

• az építmény használatbavételéhez szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,

• a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata az elektronikus építési naplóban rendelkezésre áll-e, annak tartalma megfelel-e a valóságnak,

• az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött eltérést rögzítő megvalósulási dokumentáció az elektronikus építési naplóban rendelkezésre áll-e, az megfelel-e a valóságnak,

• a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata rendelkezésre áll-e, annak tartalma megfelel-e valóságnak,

• a lejárt hatályú építési engedély alapján, a tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett építmény esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata rendelkezésre áll-e, az megfelel-e a valóságnak.

• az elektronikus építési naplóban rendelkezésre áll-e

• az építész tervezőnek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban Méptv.) 173. § (5) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozata, ennek hiányában a területi építész kamara Méptv. 173. § (6)-(8) bekezdése szerinti nyilatkozata,

• közhasználatú építmény, építményrész esetén a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott címmel rendelkező szakmagyakorló nyilatkozata,

• új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező – bővítése esetén az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt változási vázrajz az OÉNY-be feltöltésre került-e,

• ha szakkérdés vizsgálata szükséges az állásfoglalás kiadásához szükséges dokumentáció rendelkezésre áll-e,

• zöldfelületi tanúsítvány rendelkezésre áll-e, ha az építési tevékenységre az építési engedély iránti kérelmet 2025. március 31-ét követően nyújtották be,

• a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet hatálya alá tartozó

• új épület esetén az energetikai tanúsítvány az OÉNY-be feltöltésre került-e, és az épület az energetikai tanúsítvánnyal igazoltan megfelel-e az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott energetikai jellemzőknek vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtásának napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet követelményeinek vagy

• meglévő épület bővítése esetén az R. 35. § (4) bekezdés e) pontjában előírt számítás vagy energetikai tanúsítvány rendelkezésre áll-e, és a bővítmény, vagy ha a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a bővített épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épület a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott számítással vagy energetikai tanúsítvánnyal igazoltan megfelel-e az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban, meghatározott energetikai jellemzőknek, vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtása napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott követelményeknek.

5. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

Amennyiben az építésügyi hatóságnál indított eljárásban szakkérdés vizsgálata szükséges, arra külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj vonatkozhat.

6. Mennyi az ügyintézési határidő?

A használatbavételi eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. Amennyiben az eljárás során szakkérdés vizsgálata szükséges, akkor az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve a 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű a Méptv. 169. §-a szerinti kereskedelmi építmények használatbavételi eljárását, amelyben az ügyintézési határidő 75 nap.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

7. Miként zárul az eljárás?

Az építésügyi hatóság a használatbavételi eljárásban, ha az eljárásban szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata

• szükséges, a használatbavételt határozattal engedélyezi vagy elutasítja,

• nem szükséges, a használatbavételt 15 napon belül hallgatással tudomásul veszi, amelyről értesítést bocsát ki, vagy a tudomásulvételt határozattal megtagadja.

Ha az építésügyi hatóság az előírt határidőben a használatbavétel tudomásulvételét nem tagadja meg és az építmény használatát nem tiltja meg, akkor az építmény a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanaptól számított huszadik napot követően használatba vehető.

8. Ki értesül a döntésről, a döntés véglegessé válásáról?

A használatbavételi engedély tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. A döntés a közléssel végleges és végrehajtható. 

A döntést közölni kell:

• az ügyféllel,

• az ügyben eljárt szakhatósággal.

A döntést tájékoztatásul közölni kell:

• azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, valamint

• az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével.

A végleges használatbavételi engedélyt közölni kell:

• az építtetővel,

• a települési önkormányzati adóhatósággal,

• az ingatlanügyi hatósággal, valamint

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény esetén az iparbiztonsági hatósággal,

• felvonó, mozgólépcső, mozgójárda esetében a berendezésekről országos nyilvántartást vezető szervvel.

A hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről szóló értesítést közölni kell:

• az építtetővel,

• a települési önkormányzati adóhatósággal,

• az ingatlanügyi hatósággal.

Az építésügyi hatóság a döntését a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően küldi meg az építtetőnek.

9. Mik az eljárás egyéb szabályai?

A használatbavétel iránti kérelemmel együtt benyújtható fennmaradási engedély iránti kérelem is az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően megépült építményre vagy építményrészre.

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról értesítést, hiánypótlást nem bocsát ki, kivéve, ha az eljárásban szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata szükséges.

A hiányzó munkálatok elvégzésére az építésügyi hatóság önálló határozatban kötelezi az építtetőt, ha a használatbavételt hallgatással veszi tudomásul.

10. Mikor tagadja meg a hatóság a használatbavételt?

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását, a használatbavétel tudomásul vételét megtagadja, ha

• az építmény, építményrész a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek nem felel meg, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas,

• az építtető építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységgel tértek el az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentációtól,

• a fővállalkozó nyilatkozata az elektronikus építési naplóban nem áll rendelkezésre, vagy a nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak,

• közhasználatú építmény, építményrész esetén a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott címmel rendelkező szakmagyakorló nyilatkozata az elektronikus építési naplóban nem áll rendelkezésre,

• a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata nem áll rendelkezésre vagy annak tartalma nem felel meg a valóságnak,

• az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött eltérést ábrázoló megvalósulási dokumentáció az elektronikus építési naplóban nem áll rendelkezésre,

• a lejárt hatályú építési engedély alapján, a tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett építmény esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata nem áll rendelkezésre vagy annak tartalma nem felel meg a valóságnak,

• ha szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy az nem a valóságot tartalmazza,

• új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező – bővítése esetén az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt változási vázrajz az OÉNY-ben nem áll rendelkezésre,

• zöldfelületi tanúsítvány rendelkezésre áll-e, ha az építési tevékenységre az építési engedély iránti kérelmet 2025. március 31-ét követően nyújtották be,

• új épület esetén az energetikai tanúsítványt az OÉNY-be nem töltötték fel,

• az új épület, a meglévő épület bővítése esetén a bővítmény vagy a teljes épület nem felel meg az energetikai követelményeknek,

• a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól való eltérés esetén, mely eltérés az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében változtatja meg, nem áll rendelkezésre az építész tervező hozzájáruló nyilatkozata az elektronikus építési naplóban, vagy nem került benyújtásra a területi építész kamara helyettesítő nyilatkozata.

11. Meddig hatályos az engedély?

A használatbavételi engedély és a használatbavétel tudomásulvétele határozatlan ideig hatályos.

12. Milyen jogorvoslati lehetőség van?

Az építésügyi hatóság határozata a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.

Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni.

Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújtja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező.

Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.

Tájékoztató

a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásról

1. Milyen esetben kell hatósági bizonyítványt kérni?

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 51. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez hatósági bizonyítványt kell kérni az építésügyi hatóságtól:

• építmény, építményrész bontásának igazolása céljából,

• az építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építmény, építményrész felépítésének, meglétének igazolása céljából,

• a tízéves intézkedési határidőn belül jogszerűtlenül épített, a hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor hatályos jogszabály alapján építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységgel építhető építmény, építményrész meglétének igazolása céljából vagy

• a jogszerűtlenül, de szakszerűen épített, a tízéves intézkedési határidőnél régebben épített vagy használatba vett építmény meglétének igazolása céljából.

A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

2. Mit kell a hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni?

A hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtása előtt az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot – kivéve, ha az ingatlanon valamennyi épület elbontásra került – az Országos Építésügyi Nyilvántartásba fel kell tölteni.

A kérelemhez – a tartalmától függően – mellékelni kell:

• lakást tartalmazó épület elbontása esetén az R. 5. mellékletében meghatározott tartalmú adatlapot,

• a jogszerűtlenül, de szakszerűen épített, a tízéves intézkedési határidőnél régebben befejezett vagy használatba vett építményre vonatkozó kérelem esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatát, arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és az az állékonyságra vonatkozó előírásoknak megfelel, valamint az R. 1. melléklet 1. és 6. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, amely tartalmazza:

  • a műszaki leírást, amely rögzíti az építmény rendeltetését és hasznos alapterületét önálló rendeltetési egységenként, 

  • a helyszínrajzot, amely tartalmazza a kérelem tárgyát képező építmény telekhatároktól való távolságát, valamint a telek beépítettségének mértékét,

  • beépítési magasság számítást ábrákkal,

  • az építmény homlokzatait és környezetét ábrázoló fotódokumentációt.

3. Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

4. Mennyi az ügyintézési határidő?

A hatósági bizonyítvány kiállításának ügyintézési határideje 25 nap.

Az ügyintézési határidő az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul. 

5. Az építésügyi hatóság vizsgálati szempontjai és döntése

Ha az építményt, építményrészt tíz éven belül építettékvagy az építményt, építményrészt használatba vették, az eljárás során az építésügyi hatóság az építési tevékenység jogszerűségét, valamint a területrendezési, településrendezési és építési követelményeknek, továbbá a helyi építési szabályzatnak való megfelelést vizsgálja. Ha az építési tevékenységet nem jogszerűen végezték, vagy az építmény, építményrész nem felel meg az építésügyi előírásoknak, az építésügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja és a szabálytalan építési tevékenység végzése miatt megteszi a szükséges intézkedést.

Ha az építményt, építményrészt tíz évnél régebben építették, az eljárás során az építésügyi hatóság a helyi építési szabályzatban rögzített, helyi építési szabályzat vagy rendelkezésének hiányában a településrendezési és építési követelmények szerinti alábbi előírásoknak való megfelelést vizsgálja:

• a megengedett legnagyobb beépítettség,

• az elhelyezhető épület, önálló rendeltetési egység száma és rendeltetése,

• az építési hely,

• az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága,

• a külső nyílászárók elhelyezése,

• az építmény állékonysága.

Ha a felsorolt szempontok valamelyikének nem felel meg az építmény, vagy a kérelmező nem csatolja az előírt mellékleteket, az építésügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

6. Ki értesül a döntésről?

Az építésügyi hatóság a hatósági bizonyítványt a kérelmezőnek és az ingatlanügyi hatóságnak küldi meg.

7. Milyen jogorvoslati lehetőség van?

Az építésügyi hatóság határozata a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.

Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni.

Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújthatja be vagy ajánlott küldeményként postára adhatja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező.

Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.

Tájékoztató

az összevont telepítési eljárás szabályairól

1. Milyen esetben lehet összevont telepítési eljárást indítani?

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 29. §-a szerint az építésügyi hatóságtól – a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárás lefolytatása kérhető, ha az építési beruházás megvalósításához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének, valamint építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges:

• a településterv készítésének, településterv vagy településrendezési eszköz módosításának egyeztetési eljárása,

• a környezetvédelem vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti

• környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy

• egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

• ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,

• ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár, az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása,

• telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településterv vagy településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,

Az összevont telepítési eljárás szakaszai:

• telepítési hatásvizsgálati szakasz (THSZ)

• integrált építési engedélyezési szakasz (IÉSZ)

Az összevont telepítési eljárás a beruházással érintett telekre vonatkozó településterv készítésével, településterv vagy településrendezési eszköz módosításával párhuzamosan is kezdeményezhető.

A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

2. Milyen iratok szükségesek az eljárás megindításához ?

Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak a telepítési hatásvizsgálati szakasz (THSZ) megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani.

A kérelemnek – a kérelmezett eljárásoktól függően – tartalmaznia kell:

• az összevont telepítési eljárásban lefolytatandó eljárások megnevezését,

• az építési beruházás jellegét és rövid ismertetését,

• termőföld végleges más célú hasznosítása esetén

• a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,

• a más célú hasznosítás pontos célját és

• azon kormányrendelet számát, amely a kérelemben megjelölt ingatlan végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy azon kormányhatározat számát, amely a kérelemben szereplő ingatlant beruházási célterületté nyilvánította,

• erdő igénybevétele esetén

• az erdő igénybevételének elvi engedélyét, vagy

• a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának és kivételes jellegének pontos meghatározását és annak indokait, valamint az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII.21.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat,

• a kérelmezett telekalakítás célját, valamint

• a THSZ-ben lefolytatandó eljárásokhoz benyújtandó mellékletek felsorolását.

A THSZ megindításához – a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően – mellékelni kell:

• az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,

• a kérelmezett eljárástól függően az arra vonatkozó jogszabályban meghatározott mellékleteket,

• ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, a kérelmezhető eljárásokban hozott végleges döntések megnevezését, iktatószámát és keltét,

• az R. 15. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben az országos vagy területi építészeti tervtanács támogató véleményét.

Az integrált építési engedélyezési szakasz (IÉSZ) megindítását a telepítési engedély véglegessé válásától számított egy éven belül külön kérelem nélkül, a településterv készítése, településterv vagy településrendezési eszköz módosítása esetében az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával.

Az IÉSZ megindításához – az IÉSZ-ben összevonható kérelmezett eljárástól függően – mellékelni kell

• elektronikus formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel

• az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

• az R. 2. melléklet szerinti dokumentációt,

• a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,

• ha az IÉSZ megindításakor rendelkezésre áll, az eljárást megelőző más hatósági eljárásban kiadott végleges engedélyt, annak megnevezését, iktatószámát és keltét,

• az R. 15. § (4) és (5) bekezdése szerinti az országos vagy területi építészeti tervtanács támogató véleményét,

• az előző pontban foglaltak kivételével a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a településképi vélemény, amelyben a települési önkormányzat a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasolta vagy a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményt.

4. Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

Amennyiben szakkérdés vizsgálata is szükséges az eljárás során, azért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a szakági rendeletekben rögzítettek szerint.

5. Ügyintézés határideje

Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó ügyintézési határidő

• telepítési hatásvizsgálati szakaszában

• 50 nap,

• környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap;

• az integrált építési engedélyezési szakaszában

• 25 nap,

• környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének az ügyfél mulasztásának (hiánypótlás teljesítésének) vagy késedelmének időtartama.

6. Az összevont telepítési eljárás egyes szakaszaiban hozott döntések

Telepítési engedély – telepítési hatásvizsgálati szakaszban (THSZ) hozott döntés 

A telepítési engedélyben az építésügyi hatóság az eljárás során feltárt tények és nyilatkozatok, továbbá a szakhatóságok állásfoglalása alapján megállapítja a tervezett beruházás telepítési feltételeit és követelményeit, az építési engedély megadásának telepítési kereteit, a tervezett tevékenység folytatásának környezet- és természetvédelmi feltételeit, továbbá a településterv vagy településrendezési eszköz módosítása esetén a településtervvel vagy településrendezési eszközzel kapcsolatos rendelkezéseit és jóváhagyásának szakmai feltételeit.

A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben

• telekalakítási engedély,

• termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye,

• az erdő területi igénybevételének engedélye,

• környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély,

• a településtervvel vagy településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény.

A telepítési engedély

• környezethasználat megkezdésére,

• építési tevékenység végzésére

nem jogosít, és nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési beruházás megvalósításához, az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

Az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot, valamint az építési tevékenységet a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a végleges integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni.

A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély véglegessé válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor – az építési naplóban történő rögzítéssel is – igazolni köteles.

Integrált építési engedély – integrált építési engedélyezési szakaszban (IÉSZ) hozott döntés

Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat – azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, vagy amelyekről a telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak – akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

Ha a THSZ kiváltotta a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége. A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről az építtető köteles a kivitelezés megkezdéséig gondoskodni.

Ha a THSZ kiváltotta a településterv vagy településrendezési eszköz egyeztetési eljárását, akkor az integrált építési engedély iránti kérelem csak a településterv vagy  településrendezési eszköz elfogadását és hatálybalépését követően bírálható el.

Az IÉSZ-ben hozott határozat rendelkező része, az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés az építési engedély általános elemein kívül – a döntés tárgyától függően – tartalmazza:

• a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,

• az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését,

• az egységes környezethasználati engedély feltételeit.

A határozat az engedély tárgyától függően tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy

• a telepítési engedély megadásáról szóló végzés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható,

• a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély véglegessé válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor – az építési naplóban történő rögzítéssel – igazolni köteles.

7. Ki értesül a döntésről?

A telepítési engedélyről szóló döntést (végzés) közölni kell:

• ügyféllel,

• az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban Espooi egyezmény) szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő féllel,

• tájékoztatásul

• azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

• az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

• közreműködésük esetén az állami főépítésszel, az országos vagy a területi építészeti tervtanáccsal, 

• a területi szakmai kamarával, ha az építési engedély iránti kérelem elutasításra kerül a tervező nem megfelelő jogosultsága miatt,

• az ügyben eljárt szakhatósággal.

Az integrált építési engedélyről hozott döntést közölni kell:

• ügyféllel

• az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő féllel,

• tájékoztatásul

• azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

• az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

• az országos vagy a területi építészeti tervtanáccsal, ha az eljárást megelőzően véleményt adott,

• az ügyben eljárt szakhatósággal.

A végleges döntést közölni kell

•  az építtetővel,

• a bányafelügyelettel, ha az engedélyezett építési tevékenység során 500 m³-t meghaladó ásványi nyersanyagot termeltek ki,

• az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi és vízvédelmi hatósággal, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott,

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény esetén az iparbiztonsági hatósággal,

• a munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal,  ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz.

Az építésügyi hatóság a döntés véglegessé válására tekintet nélkül a közhírré teszi azt az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amelyet olyan eljárásban hozott, ahol a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

8. Az engedély hatálya

A telepítési engedély egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az IÉSZ lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték.

Az integrált építési engedély a véglegessé válásának napjától számított négy évig hatályos, kivéve, ha az építési tevékenységet az építési engedély hatályossága alatt – az építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható. Az építési engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

9. Milyen jogorvoslati lehetőség van?

Jogorvoslatra

• a telepítési engedély megtagadásáról szóló határozat ellen, 

• az integrált építési engedélyezési szakaszban hozott megadó illetve elutasító határozat ellen

van lehetőség.

A telepítési engedély megadása tárgyában hozott végzés csak az integrált építési engedélyezési szakaszban hozott határozat, ennek hiányában a jogorvoslati jog az eljárást megszüntető végzés ellen indítható közigazgatási per keretében gyakorolható.

Az építésügyi hatóság határozata a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.

Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni.

Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújtja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező.

Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.

Tovább a Gyakran ismételt kérdésekre (GYIK)