Az e-közmű rendszer működésének egyik alapját a közművezeték-üzemeltetők által nyújtott térképi adatszolgáltatások jelentik. Ezen szolgáltatások segítségével közműnyilatkozat kérelem benyújtása során automatikus vizsgálatokkal, emberi beavatkozás nélkül állapítható meg az, hogy a kérelmező által megadott területen belül egy közművezeték-üzemeltető jelen van-e bármilyen közműhálózattal, ezáltal szükséges-e a kérelemmel történő megszólítása.

Az e-közmű rendszer eddigi működésének megfelelően közműnyilatkozat benyújtásakor három csoportra osztotta a közművezeték-üzemeltetőket.

Az első csoportba tartoztak azok, akiket kötelező volt megszólítani a közműnyilatkozat kérelemmel. Ebbe a csoportba két módon kerülhetett be egy közművezeték-üzemeltető. Először is a térképi adatszolgáltatásának vizsgálata alapján, amikor a közmű saját nyilvántartása szerint a kérelemben megadott tervezési területen belül található volt valamilyen hálózati elem. Másodszor pedig abban az esetben, ha az adott közművezeték-üzemeltető a 324/2013 (VIII. 29.) kormányrendelet 5.§ (2) bekezdése szerint térképi adatszolgáltatásra nem volt kötelezett (vagyis egy kivételi kategóriába tartozik), de a kérelemmel érintett településeken jelen volt általa üzemeltetett közműhálózattal. Ez utóbbi esetben az e-közmű rendszer a hálózati infrastruktúra vonatkozásában semmilyen ellenőrzésre alkalmas információval nem rendelkezett, így minden esetben a közművezeték-üzemeltető által elvégzett vizsgálat volt szükséges az érintettségre vonatkozó megállapítások megtételéhez.

A második csoportba tartoztak azok, akikről a működő téradat-szolgáltatásuk alapján megállapítható volt, hogy a tervezési terület nem érinti az általuk a településen üzemeltetett hálózatot. Azok, akikről hibás szolgáltatás miatt nem volt automatikusan megállapítható az érintettség. De azok is, akik bár a kérelemmel érintett települések valamelyikét megadták ellátott településként a rendszerbe történő regisztrációjuk során, térképi adatszolgáltatást azonban kötelezettségeik ellenére a vizsgálat időpontjában nem nyújtottak. Az ebbe a kategóriába tartozó közművek esetén a kérelmező mérlegelésén múlik az, hogy kiket szólít meg a kérelmével.

A harmadik csoportba tartoztak azok a további közművezeték-üzemeltetők, akik az e-közmű rendszerbe regisztráltak, de a kérelemmel érintett települések egyikét sem adták meg közműhálózattal lefedett településként.

A jelenlegi módosítások a három csoportra történő felosztást nem változtatják meg, azonban biztosítják annak lehetőségét, hogy a térképi adatszolgáltatásra nem kötelezett közművezeték-üzemeltetők is szolgáltassanak adatokat az automatikus érintettség-vizsgálat lefolytatásához, ezáltal elegendő lesz őket kizárólag azokban az esetekben megszólítani, ha a tervezési területet érinti a hálózatukat.

Az e-közmű rendszer működésével kapcsolatosan különböző fórumokon beérkező észrevételek azt mutatták, hogy a kivételi kategóriás közművek esetében a megkeresések nagy százaléka „nem érintett” válasszal végződik, amelynek oka a legtöbb esetben az, hogy a kérelemmel érintett területen nincs hálózata a megszólított közműnek. Ebből következik, hogy ha a rendszer az ő esetükben is rendelkezne legalább azzal az információval, hogy a tervezési területen belül van-e hálózati elemük vagy nincs, a megkeresett közművek száma és így az ügyek átfutási ideje tovább csökkenhetne.

Az érintett felekkel történt sorozatos egyeztetések után bevezetésre került a kivételi kategóriás közművezeték-üzemeltetők térképi adatszolgáltatásaira vonatkozó fejlesztés, melynek legfőbb célja a térképi információk hiányából adódó megkeresések számának csökkentése.

A fejlesztés lényege abban rejlik, hogy a térképi adatszolgáltatásra nem kötelezett közművezeték-üzemeltetők számára fennáll a lehetőség olyan téradat-szolgáltatás nyújtására, amely térképi megjelenítésre és adatletöltésre nem használható, azonban automatikus érintettség-vizsgálatra alkalmas.

Ez azt eredményezi, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az adott településen hálózatot üzemeltető kivételi kategóriás közművek a közműnyilatkozat-kérelem folyamatában a közművek kiválasztására alkalmas felületen nem minden esetben kerülnek a kötelezően megszólítandó üzemeltetők közé.

A kérelmező felhasználók számára ez egy látványos módosítással jár. Az eddigieknél sokkal több információ áll majd a rendelkezésükre azzal kapcsolatban, hogy pontosan miért került egy közművezeték-üzemeltető a kötelezően megszólítandó közművek közé és miért nem.

Ez a változtatás előkészíti az e-közmű rendelet tervezett módosításával megvalósításra kerülő új funkció későbbi bevezetését, ami az automatikus érintettség-vizsgálat kötelező megszólítással kapcsolatos eredményének felülbírálatát teszi majd lehetővé a kérelmező felhasználók számára.

A rendszer a jövőben minden egyes közművezeték-üzemeltető kapcsán tájékoztatni fogja a kérelmező felhasználót a térképi adatszolgáltatások állapotáról, illetve azok vizsgálatának eredményéről.

A használat tekintetében a rendszer két típusú hálózatot különböztet meg: publikus és kivételi kategóriás hálózat. Attól függően, hogy az ezekhez kapcsolódó térképi adatszolgáltatások az adott közművezeték-üzemeltetőnél a vizsgálat pillanatában milyen státuszban vannak, milyen állapotot vesznek fel, illetve milyen választ adnak, az e-közmű besorolja az üzemeltetőt a megfelelő csoportba, a felhasználó számára pedig láthatóvá teszi a besorolás indokát.

Íme néhány példa a csoportba sorolás kapcsán, a könnyebb megértés segítése érdekében:

1. Amennyiben egy közművezeték-üzemeltető jelen van a kérelemben megadott tervezési területtel érintett településen publikus és kivételi hálózattal is, a publikus hálózatához kapcsolódó térképi adatszolgáltatása működik, amely szerint a tervezési területen belül nincs publikus hálózati elem, ám a kivételi hálózatához kapcsolódóan nem rendelkezik térképi adatszolgáltatással, úgy a kötelezően megszólítandó közművek közé kerül.
2. Ha ugyanez a közmű rendelkezne kivételi kategóriás hálózatához kapcsolódóan is egy működő térképi adatszolgáltatással, amely szerint a tervezési területen belül szintén nincs kivételi hálózati elem, úgy a második csoportba, vagyis a településen jelen lévő, de a kérelemben szereplő területen nem érintett közművek közé, akiket nem kötelező megszólítani a közműnyilatkozat-kérelemmel.
3. Ha egy közmű publikus hálózattal jelen van a kérelemben szereplő településen, működő térképi adatszolgáltatásának válasza alapján pedig a kérelemben megadott poligonon belül van publikus hálózati eleme, akkor a kivételi hálózat állapotától függetlenül a kötelezően megszólítandó közművek közé kerül. (A rendszer természetesen ettől függetlenül jelzi a kivételi kategóriás hálózat állapotát is.)
4. Ha egy közműnek van kivételi kategóriás hálózata a kérelemben szereplő településen, de nem nyújt térképi adatszolgáltatást, vagy hibás a szolgáltatása, akkor a publikus hálózat állapotától függetlenül a kötelezően megszólítandó közművek közé kerül.

A publikus és a kivételi hálózatok lehetséges állapotai, illetve az esetek, amelyek ezek kombinációiból alakulhatnak ki, az alábbi dokumentumban részletesen kifejtésre kerültek: Segédlet.

A kivételi kategóriás térképi adatszolgáltatásokkal kapcsolatos, közműveket érintő változások leírása ide kattintva érhető el.