Publikációk
Az UVATERV fotógyűjteményét lapozgatva időnként különös, első pillantásra az egyes tematikus borítékokba nem illő képekre bukkanunk. Az M1-es autópálya Tatabánya és Tata közötti szakaszának az 1970-es években készült felvételein találunk a kivitelezéssel, tereprendezéssel kapcsolatos fotókat, majd hirtelen elénk tárul egy épület, ami egyáltalán nem illik az addig látott portfolióba, és csak ennyi áll rajta: „Hotel Diana”.
Tata a 18. század elején került az Esterházy családhoz, ahol néhány generáció alatt jelentős lótenyésztés alakult ki. A tata-remeteségi ménest Miklós Ferenc alapította 1852-ben, központja az uradalomtól két kilométer távolságra fekvő Remeteségpuszta volt. A lovak ellátása a legmagasabb színvonalon folyt: a külső kastélyistállóban például szőnyeggel borított padló és kandallóval fűtött helyiség várta a jószágokat. A ménes biztosította az uradalom gazdasági működtetéséhez és a fuvarozáshoz szükséges lóállományt, de később a paripák versenyeken is részt vettek.[1]
A 19. század második felétől pezsgő társasági élet folyt a vadászat római istennőjéről, Dianáról elnevezett vadászkastélyban. Rendszeresen jártak falkavadászatra, de sokkal nagyobb események voltak a különböző lóversenyek, amiket a kastélyban tartott ünnepségek zártak le. Esterházy Ferenc 1909-ben bekövetkezett halála után a ménes azonban gyors hanyatlásnak indult, a tatai lovaskultúra átköltözött Alagra. A ménest végül Esterházy Ferenc Miklós oszlatta fel 1918-ban, azonban igyekezett megmenteni az értékes állományt, és újakkal kiegészítve új ménest alapított. A lótenyésztés továbbra is színvonalas maradt, ezt jól mutatja, hogy az 1927-es Ben-Hur némafilmek forgatásán a tatai ménes lovait használták. Végül a második világháború vetett véget végleg Tata-Remeteségpuszta tündöklésének, 1944. január 5-ig az összes lovat eladták.[2]
A kastély 1945 utáni történetéről nem sokat tudunk, de az bizonyos, hogy erősen leromlott az állapota. Az 1971-es vadászati világkiállítás kapcsán azonban ismét az érdeklődés középpontjába került, ugyanis az ERDŐTERV látott benne fantáziát, reprezentatív vadászszállót kívánt kialakítani benne.[3] A renoválási munkálatokat a vértesszőlősi Jószerencsét, az ercsi Béke és a környei Dózsa Termelőszövetkezetekből összeállt társulás vállalta.[4] A Hotel Diana a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat új, kifejezetten a világkiállításra készült szálláshelyeinek egyike volt, ebben az időszakban nyitott meg ugyanis a Volga szálló (Finta József), a visegrádi Silvanus (M. Hejhál Éva) és a szekszárdi Gemenc szálló (Link Péter és Váczi Imre) is.[5]
Tata-Remeteségpuszta 1971. augusztus 28. és szeptember 30. között várta a látogatókat, akik kíváncsiak voltak az állami gazdaságok vadgazdálkodási kiállítására. Összesen 25 hektárnyi területet lehetett bejárni, ahol színes programok várták az érdeklődőket: élővadbemutatók, vadegészségügyi börze, fotó- és bélyegkiállítás, sporthorgászati verseny és fegyvertörténeti bemutató, valamint nemzetközi vadászati tudományos konferencia.[6]
Arról a sajtó nem értekezett, hogy a kastély végül elkészült-e az eseményre, de az biztos, hogy a világkiállítás lecsengése után, 1971 novemberétől már a magyar turistákat is örömmel látta vendégül. A Hotel Diana fogadta a reprezentatív vendégeket, egy másik épületet pedig a „kisebb pénzű turisták” részére tartottak fenn.[7]
„Átható illatot árasztó olajfüzek, ezüstfenyők, óriásjuharok, vérbükkös, szil- és tiszafák… Dámvadak, vaddisznók, őzek, szarvasok, fácánok, vadkacsák… Remeteségpuszta mutatóba megmaradt vadparadicsoma az Öreg-tótól az épülő új E-5-ös műútig húzódik Tata város környékén.”[8]
A szállodához hatalmas kiterjedésű, vadászatra alkalmas ősvadon tartozott, az angolkertben pedig szépen karbantartott, neonégőkkel kivilágított tisztás várta a pihenni vágyókat. A hotelben magyaros éttermet, touring bisztrót, borospincét és drink bárt alakítottak ki, hogy mindenki anyagi lehetőségeihez mérten tudjon fogyasztani. Csehszlovák, olasz és NDK-s miniszteri delegációk is érkeztek ide, de itt szállt meg magyarországi látogatásukkor a legendás színészpáros, Elizabeth Taylor és Richard Burton is.
Igyekeztek a hazai turizmust erősíteni, így az alacsonyabb árú szolgáltatásokkal az egyszerű kirándulókat, túrázókat is várták a Hotel Dianában. Különösen nagy reményeket fűztek az épülő E-5-ös úthoz, amely a közlekedési vérkeringésbe is bekapcsolta a vendéglátóhelyet. A lovakkal, lovaglással való kapcsolat sem tűnt el nyomtalanul Remeteségpusztáról, a turistákat várta a tatai lovasiskola is, ahol a gyakorlott vendégek lovastúrákon is részt vehettek.[9]
A szálló rendszeres karbantartására sajnos egyre kevesebb pénz jutott, így 1992-re annyira leromlott az állapota, hogy be kellett zárni.[10] A privatizációt követően magánkézbe került és az egykori Esterházy birtokon golf-klubot hoztak létre. A játékosok részére öltözőt, tusolót és 70 személy étkezésére alkalmas éttermet alakítottak ki. A golfpálya szomszédságába pedig egy 40 szobás szálloda került, fedett uszodával.[11]
Felhasznált források:
18 lyuk az Old Lake Golf Club-pályán. Heti Turizmus, 2. évf. 51-51. sz.
A Vadászati Világkiállítás Híradója. Magyar Mezőgazdaság, 26. évf. 51. sz.
Diana szálló. Dolgozók Lapja, 26. évf. 150. sz.
Elkészült a Hotel Wien. Népújság, 22. évf. 175. sz.
Jól fejlődik a közös társulás. Dolgozók Lapja, 25. évf. 117. sz.
Kísértetkastély Remeteségpusztán. Turista Magazin, 105. évf. 5. sz.
Óriási vadaskert, mesterséges tó. Esti Hirlap, 14. évf. 157. sz.
Szállás hírek. Turista Magazin, 17. évf. 11. sz.
Felhasznált irodalom:
Az Esterházyak Tata-Remeteségi ménesének története. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 16 (2010)
[1] Az Esterházyak Tata-Remeteségi ménesének története. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 16 (2010) 141-150.
[2] Uo.
[3] Óriási vadaskert, mesterséges tó. Esti Hirlap, 14. évf. 157. sz.
[4] Jól fejlődik a közös társulás. Dolgozók Lapja, 25. évf. 117. sz.
[5] Elkészült a Hotel Wien. Népújság, 22. évf. 175. sz.
[6] A Vadászati Világkiállítás Híradója. Magyar Mezőgazdaság, 26. évf. 51. sz.
[7] Szállás hírek. Turista Magazin, 17. évf. 11. sz.
[8] Diana szálló. Dolgozók Lapja, 26. évf. 150. sz.
[9] Uo.
[10] Kísértetkastély Remeteségpusztán. Turista Magazin, 105. évf. 5. sz.
[11] 18 lyuk az Old Lake Golf Club-pályán. Heti Turizmus, 2. évf. 51-51. sz.