Az „ősvilági Pompeiiként” is emlegetett Ipolytarnóc egyedülálló régészeti feltárása már 1836-ban megkezdődött. Az első megkövesült lábnyomokat 1900-ban fedezték fel, a terület pedig 1944-ben vált védetté. Következő cikkünkben annak jártunk utána, hogy az 1970-es években milyen épületeket véltek szükségesnek a területen, hogy a látogatók számára is megközelíthetővé válhasson.
Az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTH) mintegy 100 katasztrális holdnyi területet nyilvánított védetté (ezt később bővítették), hogy a 46 méteres, megkövesedett fenyőtörzs, melyet a helyi palócok csak „gyurtyánkő-lócának” neveztek, méltó helyen kerüljön megőrzésre.
Az OTH 1976-ban bízta meg a VÁTI-t az Ipolytarnóci Természetvédelmi Területen feltárt ősmaradványok bemutatására szolgáló létesítmények megtervezésével. A célkitűzés az volt, hogy az 1980-as évekre látogatókat is fogadhassanak. A terület két olyan völgy találkozásánál található, ahol gyakoriak a vízfolyások és vízmosások, így első körben a terület megfelelő vízelvezetéséről kellett gondoskodni.
A tervezett védőépület területén az FTV készített fúrásokat, amelyekből kiderült, hogy szerencsére a patak vízszintje nem fog problémát okozni az alapozási munkálatok során. A környező domboldalak rétegvizei és a lefolyó csapadékvizek miatt azonban elvezető övárkokat kellett kialakítani.
A bemutatással kapcsolatos épületeket Dragonits Tamás tervezte. A lábnyomos homokkő területe fölé egy olyan védőépületet kellett kitalálni, hogy a tizenegy gerinces állatfaj, köztük ősorrszarvú, szarvasfélék, ragadozók és madarak nyomait a látogatók körbejárhassák, de az esetleges jövőbeni feltárások esetén az épület bővíthető legyen. Az épülethez fát, műanyagot és vasbetont használtak fel.
A gondnoki lakás és kutatószobák különálló, zárt udvaros épületben kaptak helyet. Szürke tufa kőből, fa fedélszékkel, műpala fedéssel készültek. Ezen kívül a látogatóknak egy autóbusz-megálló és egy mosdó került kiépítésre. A nagyközönség számára 1986-ban nyitott meg a tanösvény, így ma már bárki ellátogathat Ipolytarnócra a földtörténeti múlt páratlan emlékeit megtekinteni.
Felhasznált források:
DKT/ÉGA/Idt/-76_7385 Ipolytarnóc, Őslelet és gondnoki lakás
DKT/OÉMT/BTI/-0967 Ipolytarnóci ősleletek bemutatásával kapcsolatos épületek. Tanulmányterv
Ipolytarnóc GEO Park weboldala: https://www.osmaradvanyok.hu/hu
Szép távlatok a megye idegenforgalmában. Nógrád, 27. évf. 34. sz. (1971)