„Elkeseredett háború dúl a művészetek berkeiben.” – írta Fieber Henrik művészettörténész 1912-ben a Magyar Iparművészet hasábjain, utalva egy új művészeti stílus, a szecesszió térhódítására. A 19-20. század elején igen vitatott irányzat volt, ki magyaros, nemzeti jellegét hangsúlyozta, ki ázsiai, idegen formavilágúnak titulálta. Ugyan az első világháború le is zárta a szecesszió rövid fénykorát, az építészetben, a városi szövetben azonban kitörölhetetlen nyomot hagyott.