Már a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, saját célra szolgáló lakóépületeket is egyszerű bejelentés alapján lehet építeni

Az Országgyűlés március 21-án elfogadta a Kormány előterjesztését az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az egyszerű bejelentés 2016. január 1-én került bevezetésre és az azóta eltelt idő alatt közel 17000 bejelentés történt. Az egyszerű bejelentéssel történő építés egyik leglényegesebb feltétele a szakmai kamarák szabályzatában megjelölt tartalmú, alapos előkészítést igénylő kivitelezési tervdokumentáció megléte, amely biztosítéka építési minőségnek.

A lakossági magánépítkezéseknél bevezetett egyszerű bejelentés kedvező tapasztalatai alapján felmerült az igény, hogy a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, saját célra szolgáló lakóépületeket is lehessen egyszerű bejelentés alapján építeni. Ez a lehetőség elsősorban a már meglévő többlakásos, összes hasznos alapterületükben 300 m2-nél nagyobb házak bővítését könnyíti meg. Jellemzően ilyen esetek például a többgenerációs lakóépületek, vagy ahol műszakilag lehetséges, társasházakban lévő lakások bővítése. A módosítással az egyszerű bejelentés alkalmazási köre teljesebbé válik a lakásépítés és az otthonteremtés körében.

Az elfogadott módosítás előírja, hogy 300 négyzetméter fölött akkor lehet egyszerű bejelentéssel új lakóépületet építeni vagy meglévőt bővíteni, ha azt az építtető a saját lakhatásának biztosítása érdekében végzi. Ennek a biztosítására a lakóépület megépültét követő 5 éven belül nem lehet a rendeltetését megváltoztatni.

Az egyszerű bejelentés bevezetésével jelentős feladat átcsoportosítás történt, így különösen ebben a körben számos feladat az építéshatóságtól az építésfelügyelethez kerül. A mostani törvényi szabályozással megteremtődik az arányos munkateher megosztás. Így az építésfelügyeleti hatóság által folytatott jókarbantartási eljárás - már a folyamatban lévő eljárásokat is ideértve - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi hatóságához kerülhet. 

A módosítás kezeli az Alapvető Jogok Biztosa által kezdeményezett építésügyi hatósági szolgáltatást szabályozó előírás pontosítását, amely az építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének „fakultatív” jellegére terjed ki.

Az elfogadott törvénymódosítás az eddigi tapasztalatokon alapuló igényeknek megfelelően tovább könnyíti a lakossági építkezéseket, csökkenti a bürokratikus elemeket.