Jelentős szigorítások a Balatonnál – a környezeti értékelés társadalmasításával folytatódik a Vízparti Terv egyeztetése

A Balaton egyik legfontosabb természeti örökségünk, amelyet kötelességünk megvédeni. Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága által összeállított új építésügyi keretrendszer alapján – összhangban a 2023. év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel – a korábbinál nagyobb területen lesz tilos a beépítés, emellett az új szabályozás megvédi a strandokat és a zöldterületeket, és természetes partszakaszok kijelölésével segíti elő a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását. 

A Vízparti Terv első nyilvános változata 2024. augusztusában került előzetes egyeztetésre, amely során nagyságrendileg 200 véleményező élt az észrevételezés lehetőségével: a települési önkormányzatokon, kormányhivatalokon és tárcákon felül a tervezettel kapcsolatosan hozzávetőlegesen 54 magánszemély, 36 cég, 41 civil szervezet (ebből számos horgászegyesület) és 2 kutatóintézet fogalmazott meg véleményt. A civil szervezetek, önkormányzatok és ágazatok véleménye alapján a szakmailag támogatott területfelhasználási változások Vízparti Tervbe való átvezetése, továbbá a kormányrendelet-tervezet normaszövegének pontosítása, módosítása megtörtént. Jogszabály előírása alapján elkészült továbbá a terv környezeti értékelése és Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja. Az Államtitkárság március 31-ig várja a környezeti értékeléssel, Natura 2000 hatásbecslési dokumentációval és az átdolgozott tervezettel kapcsolatos véleményeket a vizpartiterv@ekm.gov.hu email címen.

 

A Vízparti Terv tervezete az alábbiak szerint érhető el.

Útmutató, GYIK az észrevételezéshez

A Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezet (BATÉK-tervezet)

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (Trtv.)

A Vízparti Terv környezeti értékelése

A Vízparti Terv Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja 

 

A BALATON VÍZPARTI TERVE ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK:

Alsóörs Vízparti Terv tervezete

Aszófő Vízparti Terv tervezete

Ábrahámhegy Vízparti Terv tervezete

Badacsonytomaj Vízparti Terv tervezete

Badacsonytördemic Vízparti Terv tervezete

Balatonakali Vízparti Terv tervezete

Balatonakarattya Vízparti Terv tervezete

Balatonalmádi Vízparti Terv tervezete

Balatonberény Vízparti Terv tervezete

Balatonboglár Vízparti Terv tervezete

Balatonederics Vízparti Terv tervezete

Balatonfenyves Vízparti Terv tervezete

Balatonfőkajár Vízparti Terv tervezete

Balatonföldvár Vízparti Terv tervezete

Balatonfüred Vízparti Terv tervezete

Balatonfűzfő Vízparti Terv tervezete

Balatongyörök Vízparti Terv tervezete

Balatonkenese Vízparti Terv tervezete

Balatonkeresztúr Vízparti Terv tervezete

Balatonlelle Vízparti Terv tervezete

Balatonmáriafürdő Vízparti Terv tervezete

Balatonöszöd Vízparti Terv tervezete

Balatonrendes Vízparti Terv tervezete

Balatonszárszó Vízparti Terv tervezete

Balatonszemes Vízparti Terv tervezete

Balatonszepezd Vízparti Terv tervezete

Balatonszentgyörgy Vízparti Terv tervezete

Balatonudvari Vízparti Terv tervezete

Balatonvilágos Vízparti Terv tervezete

Csopak Vízparti Terv tervezete

Fonyód Vízparti Terv tervezete

Gyenesdiás Vízparti Terv tervezete

Keszthely Vízparti Terv tervezete

Kővágóörs Vízparti Terv tervezete

Örvényes Vízparti Terv tervezete

Paloznak Vízparti Terv tervezete

Révfülöp Vízparti Terv tervezete

Siófok Vízparti Terv tervezete

Szántód Vízparti Terv tervezete

Szigliget Vízparti Terv tervezete

Tihany Vízparti Terv tervezete

Vonyarcvashegy Vízparti Terv tervezete

Zamárdi Vízparti Terv tervezete

Zánka Vízparti Terv tervezete

 

Az új kormányrendelet-tervezet (BATÉK) célja, hogy megújítsa a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozást, megteremtse a területrendezési terv – Vízparti Terv – településrendezési terv – építési előírások világos és átlátható rendszerét, visszaszorítsa a vízparti területek beépítését, elősegítse a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmét, megakadályozza az ökológiai degradációt, erősítse és ösztönözze a vízparti területek közcélú használatát, valamint a táji adottságok megőrzését, továbbá megteremtse a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeit. Mindez összhangban van a 2023. év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel, ami szintén jelentős lépéseket tett a balatoni környezet megőrzése érdekében.

Az elmúlt évtizedekben jelentős anomáliát okozott a Balaton körüli építkezések és a természetes környezet eltűnésének problémája. Mindez azért is történhetett, mert a szabályozás elavult volt. Ezt a szabályozást korszerűsítjük most, ennek a folyamatnak az első lépése az új építészeti törvény volt, most pedig elkészült a Vízparti Terv, ami a mára meghaladott, közel 20 éves vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket vizsgálja felül. A változtatást a társadalmi-gazdasági igények változása (a járvány hatásaként felújítási és apartmanház-építési láz, új üdülő- és lakóterületek kijelölésének igénye, kempingek megszűnése, nagyhajós kikötők építésére irányuló fejlesztési szándék, halászati helyett horgászati igények előtérbe kerülése), a terület- és településrendezési szabályozás változása, a szabályozási vízszint módosítása, továbbá természeti változások (nádasok mennyiségének és minőségének csökkenése) tették sürgetővé és szükségszerűvé.

Már a Vízparti Terv jelen tervezete is széles körű ágazati és önkormányzati egyeztetésen alapul. A Vízparti Terv szakmai megalapozottságát a természetvédelmi, vízügyi, illetve hajózási államigazgatási szervek bevonásával megvalósult kiterjedt ágazati konzultációk biztosítják.

A Vízparti Terv számos szigorítást tartalmaz, célja, hogy ne csak egy egyszerű szabályozás, hanem a Balatont védő terv legyen, ami segít megőrizni a Balaton egyedi, különleges természeti, épített és kulturális környezetét.

 A Vízparti Terv szigorításai közül az alábbiakat érdemes kiemelni:

  • A Vízparti Terv területi hatályának kiterjesztésével a szabályozás még nagyobb parti területet véd a beépítés (új beépítésre szánt területek, új lakó- illetve gazdasági területek kijelölése, továbbá a beépítési paraméterek növelése) ellen.
  • A kikötői helyszínek Vízparti Tervben történő rögzítése ellehetetleníti a nemkívánatos fejlesztéseket: kikötő csak ott létesíthető, ahol a Vízparti Terv ezt jelöli.
  • A Vízparti Terv védi a zöldterületeket és strandokat: a Vízparti Tervben jelölt zöldterület főszabályként egyáltalán nem, a strand pedig kizárólag zöldterület övezetbe sorolható át. A közhasználatú balatoni strandok magántulajdonosok részére nem idegeníthetőek el.
  • A beépítetlenül megőrzendő parti területsáv védi a közvetlen vízpartot a beépítés (épület, úszómedence, illetve egyéb, a helyi építési szabályzat által tiltott építmény elhelyezése) ellen.
  • A Vízparti Terv természetes partszakaszok kijelölésével segíti elő a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását, rehabilitációját, illetve védi a szárazulati nádasokat. 

A Vízparti Terv tervezete a 2024. augusztusi változathoz képest ₋ az önkormányzatok, civil szervezetek, magánszemélyek befogadott észrevételei alapján ₋ koncepcionálisan az alábbi lényegi pontokat érintően módosult:

  • Közhasználatú mólókon jelölt sétány. A továbbiakban a Vízparti Terv a közhasználat céljára megnyitott mólókon mind a közhasználatú területet, mind a sétányt jelöli.
  • „Vegyes vegetáció” jelölése. A továbbiakban – a minősített nádasokon túlmenően – jelölni kívánjuk a nádastérképen feltüntetett, a feltöltődő tómederhez, valamint a szárazulathoz köthető heterogén növényzetet, biztosítva ezzel a terv következetességét a növényborítottságot érintően.

 

Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága várja az észrevételeit!


Lánszki Regő
Országos főépítész
Építészeti államtitkár