Vissza a főoldalraA Balaton egyik legfontosabb természeti örökségünk, amelyet kötelességünk megvédeni. Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága által összeállított új építésügyi keretrendszer alapján – összhangban a 2023. év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel – a korábbinál nagyobb területen lesz tilos a beépítés, emellett az új szabályozás megvédi a strandokat és a zöldterületeket, és természetes partszakaszok kijelölésével segíti elő a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását.
A Vízparti Terv első nyilvános változata 2024. augusztusában került előzetes egyeztetésre, amely során nagyságrendileg 200 véleményező élt az észrevételezés lehetőségével: a települési önkormányzatokon, kormányhivatalokon és tárcákon felül a tervezettel kapcsolatosan hozzávetőlegesen 54 magánszemély, 36 cég, 41 civil szervezet (ebből számos horgászegyesület) és 2 kutatóintézet fogalmazott meg véleményt. A civil szervezetek, önkormányzatok és ágazatok véleménye alapján a szakmailag támogatott területfelhasználási változások Vízparti Tervbe való átvezetése, továbbá a kormányrendelet-tervezet normaszövegének pontosítása, módosítása megtörtént. Jogszabály előírása alapján elkészült továbbá a terv környezeti értékelése és Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja. Az Államtitkárság március 31-ig várja a környezeti értékeléssel, Natura 2000 hatásbecslési dokumentációval és az átdolgozott tervezettel kapcsolatos véleményeket a vizpartiterv@ekm.gov.hu email címen.
A Vízparti Terv tervezete az alábbiak szerint érhető el.
Útmutató, GYIK az észrevételezéshez
A Vízparti Terv környezeti értékelése
A Vízparti Terv Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja
A BALATON VÍZPARTI TERVE ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK:
Alsóörs Vízparti Terv tervezete
Aszófő Vízparti Terv tervezete
Ábrahámhegy Vízparti Terv tervezete
Badacsonytomaj Vízparti Terv tervezete
Badacsonytördemic Vízparti Terv tervezete
Balatonakali Vízparti Terv tervezete
Balatonakarattya Vízparti Terv tervezete
Balatonalmádi Vízparti Terv tervezete
Balatonberény Vízparti Terv tervezete
Balatonboglár Vízparti Terv tervezete
Balatonederics Vízparti Terv tervezete
Balatonfenyves Vízparti Terv tervezete
Balatonfőkajár Vízparti Terv tervezete
Balatonföldvár Vízparti Terv tervezete
Balatonfüred Vízparti Terv tervezete
Balatonfűzfő Vízparti Terv tervezete
Balatongyörök Vízparti Terv tervezete
Balatonkenese Vízparti Terv tervezete
Balatonkeresztúr Vízparti Terv tervezete
Balatonlelle Vízparti Terv tervezete
Balatonmáriafürdő Vízparti Terv tervezete
Balatonöszöd Vízparti Terv tervezete
Balatonrendes Vízparti Terv tervezete
Balatonszárszó Vízparti Terv tervezete
Balatonszemes Vízparti Terv tervezete
Balatonszepezd Vízparti Terv tervezete
Balatonszentgyörgy Vízparti Terv tervezete
Balatonudvari Vízparti Terv tervezete
Balatonvilágos Vízparti Terv tervezete
Csopak Vízparti Terv tervezete
Fonyód Vízparti Terv tervezete
Gyenesdiás Vízparti Terv tervezete
Keszthely Vízparti Terv tervezete
Kővágóörs Vízparti Terv tervezete
Örvényes Vízparti Terv tervezete
Paloznak Vízparti Terv tervezete
Révfülöp Vízparti Terv tervezete
Siófok Vízparti Terv tervezete
Szántód Vízparti Terv tervezete
Szigliget Vízparti Terv tervezete
Tihany Vízparti Terv tervezete
Vonyarcvashegy Vízparti Terv tervezete
Zamárdi Vízparti Terv tervezete
Az új kormányrendelet-tervezet (BATÉK) célja, hogy megújítsa a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozást, megteremtse a területrendezési terv – Vízparti Terv – településrendezési terv – építési előírások világos és átlátható rendszerét, visszaszorítsa a vízparti területek beépítését, elősegítse a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmét, megakadályozza az ökológiai degradációt, erősítse és ösztönözze a vízparti területek közcélú használatát, valamint a táji adottságok megőrzését, továbbá megteremtse a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeit. Mindez összhangban van a 2023. év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel, ami szintén jelentős lépéseket tett a balatoni környezet megőrzése érdekében.
Az elmúlt évtizedekben jelentős anomáliát okozott a Balaton körüli építkezések és a természetes környezet eltűnésének problémája. Mindez azért is történhetett, mert a szabályozás elavult volt. Ezt a szabályozást korszerűsítjük most, ennek a folyamatnak az első lépése az új építészeti törvény volt, most pedig elkészült a Vízparti Terv, ami a mára meghaladott, közel 20 éves vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket vizsgálja felül. A változtatást a társadalmi-gazdasági igények változása (a járvány hatásaként felújítási és apartmanház-építési láz, új üdülő- és lakóterületek kijelölésének igénye, kempingek megszűnése, nagyhajós kikötők építésére irányuló fejlesztési szándék, halászati helyett horgászati igények előtérbe kerülése), a terület- és településrendezési szabályozás változása, a szabályozási vízszint módosítása, továbbá természeti változások (nádasok mennyiségének és minőségének csökkenése) tették sürgetővé és szükségszerűvé.
Már a Vízparti Terv jelen tervezete is széles körű ágazati és önkormányzati egyeztetésen alapul. A Vízparti Terv szakmai megalapozottságát a természetvédelmi, vízügyi, illetve hajózási államigazgatási szervek bevonásával megvalósult kiterjedt ágazati konzultációk biztosítják.
A Vízparti Terv számos szigorítást tartalmaz, célja, hogy ne csak egy egyszerű szabályozás, hanem a Balatont védő terv legyen, ami segít megőrizni a Balaton egyedi, különleges természeti, épített és kulturális környezetét.
A Vízparti Terv szigorításai közül az alábbiakat érdemes kiemelni:
- A Vízparti Terv területi hatályának kiterjesztésével a szabályozás még nagyobb parti területet véd a beépítés (új beépítésre szánt területek, új lakó- illetve gazdasági területek kijelölése, továbbá a beépítési paraméterek növelése) ellen.
- A kikötői helyszínek Vízparti Tervben történő rögzítése ellehetetleníti a nemkívánatos fejlesztéseket: kikötő csak ott létesíthető, ahol a Vízparti Terv ezt jelöli.
- A Vízparti Terv védi a zöldterületeket és strandokat: a Vízparti Tervben jelölt zöldterület főszabályként egyáltalán nem, a strand pedig kizárólag zöldterület övezetbe sorolható át. A közhasználatú balatoni strandok magántulajdonosok részére nem idegeníthetőek el.
- A beépítetlenül megőrzendő parti területsáv védi a közvetlen vízpartot a beépítés (épület, úszómedence, illetve egyéb, a helyi építési szabályzat által tiltott építmény elhelyezése) ellen.
- A Vízparti Terv természetes partszakaszok kijelölésével segíti elő a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását, rehabilitációját, illetve védi a szárazulati nádasokat.
A Vízparti Terv tervezete a 2024. augusztusi változathoz képest ₋ az önkormányzatok, civil szervezetek, magánszemélyek befogadott észrevételei alapján ₋ koncepcionálisan az alábbi lényegi pontokat érintően módosult:
- Közhasználatú mólókon jelölt sétány. A továbbiakban a Vízparti Terv a közhasználat céljára megnyitott mólókon mind a közhasználatú területet, mind a sétányt jelöli.
- „Vegyes vegetáció” jelölése. A továbbiakban – a minősített nádasokon túlmenően – jelölni kívánjuk a nádastérképen feltüntetett, a feltöltődő tómederhez, valamint a szárazulathoz köthető heterogén növényzetet, biztosítva ezzel a terv következetességét a növényborítottságot érintően.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága várja az észrevételeit!
Lánszki Regő
Országos főépítész
Építészeti államtitkár