A Lechner Tudásközpont 2017. szeptember 28-án megtartotta szakmai e-közmű konferenciáját. Az esemény során a résztvevők számára lehetőség nyílt írásbeli kérdések feltételére, amelyek egy részére kerekasztal beszélgetések, workshopok alkalmával válaszoltak a meghívott vendégek. A kérdések emellett összegyűjtésre, csoportosításra kerültek, és a konferencián elhangzottakkal összhangban az ezekre adott válaszok publikálása megkezdődik. Az e-közmű kérdés-válasz cikksorozatunk ad teret a felmerült kérdések megválaszolásának.

1. Tervező irodának miért nem lehet ügyfélkapuja, a munkatársak miért csak a személyes ügyfélkapun tudnak ügyeket intézni? Cégkapu?

Az e-közmű rendszerbe a 324/2013 (VIII. 29) kormányrendelettel összhangban ügyfélkapus azonosítást követően van lehetőség belépni. Az ügyfélkapus azonosító személyhez kötött, nem pedig céghez, azonban van lehetőség második, vagy akár további ügyfélkapus azonosítók létrehozására, akár céges e-mail címhez kapcsolva, így elkerülve azt, hogy a céges ügyek a személyes ügyekkel azonos ügyfélkapun keresztül kerüljenek intézésre. A második, vagy minden további ügyfélkapus regisztráció esetében díjat kell fizetni, ami jelenleg 3000 Ft. (részletek: https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/ugyfelkapu/fizetes.html)

Frissítés: Kormányhivatali tájékoztatás alapján fenti linken található információk ellenére a második, illetve minden további ügyfélkapus regisztráció is díjmentes.

Még nincs olyan működő rendszer Magyarországon, amely a cégek számára biztosít lehetőséget ügyfélkapuhoz hasonló szolgáltatások igénybevételére. Amennyiben a jövőben ilyen rendszer rendelkezésre áll majd, mint Szabályozott vagy Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatás, úgy az e-közmű rendszer is használni fogja azt. A Cégkapu jelenleg egy gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely szolgáltatás.

2. Legyen lehetőség az ügyek törlésére, archiválására. Túl sok ügy található az ügytárban egy helyen, így átláthatatlanná válik a rendszer.

Mind a lakosság/tervezők, mind pedig a közművezeték-üzemeltetők számára kialakított felületen (Ügytár) tervezzük archiválási funkció megvalósítását, melynek köszönhetően a lezárt ügyek elkülönülnek a nem lezárt ügyektől. Ez a funkció is a 2017-es évre tervezett fejlesztés.

3. Az e-közmű által kiállított számlán szerepeljen a kérelem tárgya, ne csak az azonosítószám.

Az e-közmű rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételéért fizetett rendszerhasználati díjakról kiállított számlák adattartalmának bővítése szerepel a fejlesztési terveink között, erre várhatóan még 2017-ben sor kerül majd.

4. Államilag kiemelt projekteknél – ugyanúgy, mint a hatósági ügyintézésnél – miért nincs szűkebb teljesítési határidő?

Jelen pillanatban az e-közmű rendelet nem teszi lehetővé azt, hogy bizonyos ügyekre a többitől eltérő határidők vonatkozzanak. Ezért a rendszer nem tesz különbséget a benyújtott kérelmek között annak vonatkozásában, hogy azok milyen tartalommal kerültek benyújtásra.

5. Hiánypótlást miért csak akkor tudok beadni, ha mindenki válaszolt? Aki kérte a hiánypótlást, annak hadd tudjak válaszolni, ne kelljen mindenki válaszát megvárni.

Mivel az e-közmű rendelet (324/2013. (VIII. 29) kormányrendelet) egykörös hiánypótlást tesz lehetővé, így a rendszer ezzel a módszerrel biztosítja annak lehetőségét, hogy a kérelmező felhasználó minden közművezeték-üzemeltető hiánypótlási kérését figyelembe véve tudja megadni válaszát. Az érintett közművezeték-üzemeltetők aztán az így megadott válasz alapján adhatják meg végső nyilatkozatukat. Amennyiben a kérelmező egyesével válaszolna a hiánypótlási kérésekre, úgy fennállhat annak a veszélye, hogy az egyik hiánypótlásra adott válasza ellentétes egy másik válaszával. A kérelmező számára a jogszabály által a hiánypótlási kérdések megválaszolására biztosított 30 nap onnan indul, amikor az utolsó közművezeték-üzemeltető is megadta első körös nyilatkozatát vagy hiánypótlási kérdéseit.

6. Hatósági ügyintézés státusz határideje nem rögzített, az ügymenet megáll. Ilyen státusz alatt had lehessen haladni.

Egy kérelem kapcsán abban az esetben kerülhet egy közművezeték-üzemeltető hatósági ügyintézés alá, ha a jogszabályban előírt határidőkre nem teljesítette kötelezettségeit (Érintettség megadása 8 napon belül, nyilatkozat megadása 22 napon belül, hiánypótlás utáni nyilatkozat megadása a 22 napos határidőn belül). Az ügymenetet a státusz abból a szempontból nem állítja le, hogy a közművezeték-üzemeltető számára a válaszadási lehetőség ebben az állapotban is adott. A rendszer a háttérben értesíti a felügyeleti hatóságot a mulasztás tényéről, a hatóság pedig ez alapján megkezdheti az intézkedését az e-közmű rendeletben meghatározott határidők (5+5 nap) figyelembe vételével.

7. Milyen eszköz van a felügyeleti hatóságok kezében, abban az esetben, amikor a határozat kézhezvételét követően sem reagál a kötelezettségét elmulasztó közművezeték-üzemeltető?

Az e-közmű rendelet értelmében amennyiben a kötelezésnek a kötelezett közművezeték-üzemeltető határidőben nem tesz eleget, a felügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott bírságot szabhat ki.

8. Nagyobb munkák esetén, miként jelezzük a tervező felé a személyes egyeztetés szükségességét?

A benyújtott kérelem tartalmazza a kérelmező felhasználó elérhetőségi adatait, így amennyiben személyes egyeztetés válik szükségessé, azt a rendelkezésre álló határidők (8 nap, 22 nap, hiánypótlásra 30 nap) figyelembe vételével javasolt megtenni. Az e-közmű rendelet nem tiltja a szükségessé váló személyes egyeztetés lefolytatását, vagy azt, hogy akár már a folyamat megkezdése előtt konzultáljanak a felek.

9. Közművezeték-üzemeltetőként miért csak azt követően van lehetőség hiánypótlás kérésére, miután „érintett” megállapítás kerül rögzítésre a rendszerben? Előfordul, hogy hiányos feltöltés miatt nem lehet eldönteni egy munkáról, hogy érint-e vagy sem!

A rendszer az e-közmű rendeletben leírtak figyelembe vételével került kialakításra, így ebben az esetben a javasolt eljárás az, hogy érintettség megadása után kerüljön rendezésre a kérdés hiánypótlás formájában. A kérelmet benyújtó felhasználó felelőssége az, hogy olyan információkat nyújtson be, amelyek alapján az érintettség minden esetben megállapítható.

10. Várható-e automatikusan generált e-mail értesítés a regisztrált címünkre arról, hogy közműegyeztetési feladatunk keletkezett a rendszerben.

Az e-közmű konferencia óta mind a közművezeték-üzemeltetőknek, mind pedig a lakosságnak/tervezőknek kialakított felületeken bevezetésre került az e-mail értesítés funkció (2017.10.12.). Amennyiben valaki mégsem tart igényt a szolgáltatásra, úgy az e-mail értesítések a felhasználói profilmenüben, a saját adatok pontban kikapcsolhatók.

11. Közmű üzemeltető a 2. körről, milyen és hogyan kap értesítést az adott üggyel kapcsolatban?

Az előző kérdésben leírtakkal összhangban e-mailben, illetve belső értesítés formájában is.

12. Közművezeték-üzemeltetőként megnehezíti a feladatkiosztást az, hogy nem minden kérelem esetében látszik az ügytárban az, hogy melyik településre vonatkozik az ügy. Kötelezővé kellene tenni ennek megadását.

Ez a jelenség abból adódott, hogy a kérelem benyújtásakor az érintett terület megadására lehetőség volt terület leírásával is, ami egy szabad szöveges mező kitöltését jelentette. A legutóbbi rendszerfrissítés során ehhez a ponthoz is bekerült egy kötelezően kitöltendő település mező, így a 2017.10.11 után benyújtott kérelmek kapcsán minden esetben meg fognak jelenni a települések az ügytárban.

13. Van közműszolgáltató, akit kötelezően meg kell keresnünk, mert meghívót kell küldenünk a vezetékjogi eljárás lefolytatására. Ő meg sem várja az e-közműbe beadást, kiadja a nyilatkozatát! Felhasználható?

Az e-közmű rendelet értelmében a közműegyeztetést kérelmező kizárólag a közműegyeztető rendszeren keresztül indíthatja el a közműegyeztetési folyamatot. Ennek megfelelően nem használható fel a nyilatkozat.

14. Miért nem tudom átállítani a státuszt?

A rendszerben a státuszok automatikusan kerülnek beállításra annak függvényében, hogy az adott kérelem kapcsán milyen feladatok kerültek elvégzésre az érintett szereplők által. Ezek manuális állítására lehetőség nincs.

15. A program elsajátításához illetve működtetéséhez HELP részletet is kellene készíteni!

Az e-közmű rendszer használatának segítése céljából mind a lakossági/tervező (https://www.e-epites.hu/e-kozmu/segedletek), mind pedig a közmű (https://www.e-epites.hu/kozmuvek/segedletek) felhasználók számára készültek segédanyagok, amelyek a www.e-epites.hu weboldalon érhetők el. Amennyiben a továbbiakban újabb anyagok készülnek, azok ugyanitt kerülnek publikálásra.

16. Javaslom a 22 napos határidő csökkentését 10 napra, távhő szolgáltatóként és építtetőként egyaránt.

A jogszabályban rögzített határidőkkel kapcsolatban beérkező észrevételek a 1405/2016 (VII. 29.) kormányhatározatban foglalt felülvizsgálat során elemzésre kerülnek.

17. Minden egyes ügynél előre kiválasztott szolgáltatók vannak, akik között állandó elmaradás van már az érintettség megadásánál.

Az e-közmű rendszer a jelenlegi működés szerint a nyilatkozat kérelmekkel kötelezően megszólítandó közművezeték-üzemeltetőket két módon sorolja be ebbe a kategóriába. Az első az adott település vonatkozásában az e-közmű rendelet 5.§ (2) pontjában foglalt hálózatot üzemeltető közmű. Mivel térképi adatszolgáltatásra ezen hálózatok vonatkozásában a közművezeték-üzemeltető nem kötelezett, így a rendszer információ hiányában megszólítja. A második pedig a közmű térképi adatszolgáltatásának a kérelmező által megadott tervezési terület koordinátáival történő megszólítására adott válasz. Amennyiben működő szolgáltatása van a közműnek és a szolgáltatásán keresztül érkező válasz alapján a tervezési területen belül rendelkezik objektummal, úgy ő is kötelezően megszólításra kerül. A kérelmezőnek a településen jelen lévő, vagy a rendszerbe regisztrált közművek közül lehetősége van további közműveket a kérelemhez adni.

18. A tervező a kérelmét visszavonhatja?

A benyújtott kérelmek visszavonására jelenleg nincs lehetőség. Ilyen funkció megvalósítása terveink között nem szerepel.