A Nemzeti Településpolitika (NTP) hosszútávú, stratégiai jelentőségű dokumentum, amely a települések fő fejlesztési irányait és beavatkozási területeit határozza meg. Az NTP a településfejlesztés koherens jövőképe, amely várospolitikai célok széles körét öleli fel, amelyek iránya az urbanizáció jelentette kihívások, lehetőségek kezelése.
A Nemzeti Településpolitika hosszú távú, stratégiai jelentőségű dokumentum, amely a magyar települések fő fejlesztési irányait és beavatkozási területeit határozza meg. Integrált, emberközpontú, az ökoszisztémát előtérbe helyező, területi-térségi szemléletű dokumentum.
- Integrált, hiszen egyensúlyt teremt az ágazatok között és együtt kezeli a társadalmi, gazdasági, környezeti szempontokat a település területi egységén.
- Emberközpontú, mert hangsúlyt helyez a települést alkotó polgárokra és közösségekre, fókuszában a közjó, az életminőség áll.
- Ökoszisztéma szemléletű, ugyanis a települést életközösségnek, élő rendszernek tekinti. Területi-térségi szemléletű, mert a térben zajló folyamatokra reagál, ahol össze kívánja hangolni a társadalmi-gazdasági folyamatokat és illeszkedik az adott helyhez, vagyis alkalmazza a hely alapú megközelítést.
A Nemzeti Településpolitikai legfontosabb céljai
1. Nemzeti településfejlesztési irányelvek meghatározása, nemzetközi trendek honosítása;
2. Településfejlesztési kihívások azonosítása és megoldási javaslatok nyújtása;
3. A szabályozási környezet stratégiai megalapozása;
4. Korszerű várospolitikai szemlélet nyújtása a települések számára;
5. A települések nemzetközi versenyképességének erősítése;
6. A települések, a kormányzat és az egyéb szereplők közti kapcsolat erősítése;
7. Az ágazatok közti jobb szakpolitikai koordináció megteremtése;
8. Vízió a kormányzat hosszú távú elképzeléseiről a magyar településekhez kapcsolódóan;
8. Stratégiai keret kialakítása a döntéshozók és településtervezők számára.
Nemzetközi szabályozás
A világ számos országa rendelkezik saját nemzeti településpolitikával, Magyarország Nemzeti Településpolitikája illeszkedik a nemzetközi háttérbe.
A Nemzeti Településpolitika számos nemzetközi alapdokumentum által meghatározott mederben készül. Globális szintű dokumentumokat fogad el az ENSZ és az OECD, amelyekhez illeszkedik az Európai Unió, és végső soron Magyarország is.
Az ENSZ Agenda 2030 dokumentumában található az emberiség fenntartható fejlődése érdekében megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG), melyek közül egy, a 11. cél kifejezetten a városok és az emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételével foglalkozik.
A nemzeti településpolitikák megalkotása során az ENSZ Új Városfejlesztési Menetrendje is alapdokumentumnak tekinthető, amely a világ városainak fenntartható fejlődési jövőképét fogalmazza meg.
Az ENSZ mellett az OECD, A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is kialakított 11 várospolitikai elvet.
A Nemzeti Településpolitika Európai Uniós hátterét nyújtó legfontosabb uniós dokumentumai a 2016-os Amszterdami Paktum, az EU Városfejlesztési Menetrendje és a 2020-as Új Lipcse Karta.
Míg a nemzetközi településpolitikák a főbb globális megatrendeket és társadalmi kihívásokat tükrözik, az uniós szintű dokumentumok az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz igazodnak, kiemelik a közös éghajlat-változási kötelezettségvállalás által meghatározott nemzetközi kereteket, valamint az uniós társadalmak és területek fejlődésére jelentős hatást gyakorló konkrét globális, regionális és helyi kihívásokat.