A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) fogalommeghatározása szerint a barnamezős terület olyan földrészlet, vagy földrészletek összessége – ide nem értve a mező- és erdőgazdasági területeket, valamint a honvédelmi és katonai rendeltetésű, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területeket –, amely elsősorban az ipari, kereskedelmi, közlekedési, honvédelmi vagy településközponti célú felhasználást követően felhagyottá, alulhasznosítottá vagy leromlott állapotúvá vált, jellemzően környezetszennyezéssel érintett, ugyanakkor környezeti és műszaki beavatkozással, vagy természet-alapú megoldásokkal értéknövelt, fejleszthető területté alakítható, ideértve a rozsdaövezeti akcióterületeket is.
A Méptv. alapelvi szinten rögzítette a természeti rendszerek megőrzésének elvét és a barnamezős területek elsődlegességének elvét is, biztosítva ezzel a barnamezős területek hasznosításának előnyben részesítését a zöldmezős beruházásokkal szemben. A természeti rendszerek megőrzésének elve arra irányul, hogy a természeti környezet már elért védettségi szintje, a zöldterületek, erdőterületek és a mezőgazdasági területek mérete ne csökkenjen, és a fejlesztések a már beépített, vagy beépítésre szánt területeken valósuljanak meg. Ha a tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki. Ezen elvek végrehajtásának elősegítése érdekében az Építési és Közlekedési Minisztérium 2026. január 1-jén felállította a barnamezős területeket tartalmazó digitális közhiteles nyilvántartást, amely az alábbi linken érhető el: www.oeny.hu/oeny/barka.
A kataszterrel elérni kívánt cél, hogy nyilvántartásba vegye a barnamezős területeket és adatot szolgáltasson a területek alapvető jellemzőiről, ezáltal előirányozva azt, hogy a városfejlesztés célterületeinek magját a jövőben a zöldmezős beruházások helyett a jellemzően települési szövetben lévő barnamezős területek képezzék. A kataszter felállítását megelőzően nem állt rendelkezésre olyan nyilvántartás, amely irányt mutat a döntéshozók, beruházók, fejlesztők számára, hogy melyek azok a területek, amelyeken a természeti és épített környezeti értékeink jelentős sérelme nélkül lehet fejleszteni.
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 41. §-a az országos barnamezős kataszterben szereplő telkek esetében sajátos szabályokat állapít meg a barnamezős területek hasznosításának elősegítése érdekében. A kataszterben szereplő ingatlanok esetében az önkormányzatoknak a településtervezési feladatellátás keretében lehetősége adódik a terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítettség növelésére, a minimális telekméret, terepszint feletti megengedett legnagyobb beépítettség és megengedett legnagyobb beépítési magasság tekintetében a TÉKA-ban foglaltaknál megengedőbb követelmények, a teljes értékű zöldfelület kialakításával kapcsolatos engedmények és többletrendeltetés meghatározására is.
Rozsdaövezeti akcióterület kijelölésére a barnamezős területeken kerülhet sor, több feltétel egyidejű teljesülése esetén: ha az érintett terület közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, továbbá lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas. Az azonnali, vagy közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületek felsorolását a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmazza
A rozsdaövezeti akcióterületeken az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklete alapján a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás értékesítése esetén az ÁFA 5%. Az ÁFÁ-t 2021. szeptember 1-jét követően a lakás vásárlója visszaigényelheti.
Rozsdaövezeti akcióterület kijelölése az Építési és Közlekedési Minisztériumnál kezdeményezhető, a kijelölhetőségről a Rozsdaövezeti Bizottság dönt, a rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásával kapcsolatos döntések kormányzaton belüli előkészítésének rendjéről szóló 1107/2021. (III. 10.) Korm. határozatban foglalt eljárásrend és szempontrendszer alapján.