Publikációk
Székesfehérvári Öreghegy, budapesti Kaszásdűlő és Velence… Hogy mi köti össze őket? Mindhárom településen, településrészen találkozhatunk könnyűszerkezetes családi házakkal, az úgynevezett Alba-házakkal, melyek első pillantásra az angliai sorházakat juttathatják eszünkbe. A technológia valóban Angliából került Magyarországra, hazánkban azonban korántsem csak gyorsan felépíthető, olcsó középületek építésénél alkalmazták.
Angliában 1944-ben lépett életbe az új oktatási törvény, amely minden gyermek számára biztosítani kívánta az ingyenes középfokú oktatást, ehhez azonban az ország egyes régióiban – különösen nyugati területeken – nem volt elegendő megfelelő épület. A probléma megoldására rugalmasan alkalmazható, acélvázas, gazdaságos és gyorsan felépíthető technológiát dolgoztak ki, amely 1957-ben a Consortium of Local Authorities Special Programme (CLASP) nevet kapta. A CLASP szerkezet nemcsak iskolák, hanem más közintézmények, például tűzoltóságok létrehozására is alkalmas volt, és a könnyű vázszerkezetnek köszönhetően az alábányászott területeken is tudták alkalmazni. 2005-ig több, mint háromezer CLASP szerkezetű épület készült az Egyesült Királyságban.[1]
Magyarországon az 1960-as évektől vett nagy lendületet az előregyártott építőipari elemek használata, amelyhez számos külföldi „know-how”-t vásároltak. A házgyári lakótelepépítések kifulladásával párhuzamosan egyre népszerűbbé váltak a magánerős lakásépítkezésben használható típustervek. Az új épületállományon belüli hangsúlyok eltolódásához különösen a kivitelező és szerkezetgyártó vállalatoknak kellett alkalmazkodni: lehetőség szerint minél több, előregyártott elem felhasználásával igyekeztek folyamatosan bővülő, változatos háztípusokat kínálni. Az egyik legsikeresebbnek az ALBA REGIA Állami Építőipari Vállalat bizonyult, amely a CLASP-rendszer felhasználásával készítette el az „ALBA-Ház” építési rendszert. Ennek kifejlesztésében az „ALBA-CLASP” már bejáratott technológiája volt segítségükre, melynek köszönhetően számos közintézmény, főként iskolák épültek az országban.
Az ALBA-házak katalógusában 60-120 négyzetméteres családi házakat, ikerházakat és sorházakat találunk. Aki saját vagy kalákában való kivitelezésben gondolkodott, annak volt lehetősége az Alba Regiatól gépeket és szerelő szakértőket „kölcsönözni”, így is lehetett némi pénzt spórolni. A megrendelők választhattak tetőtér-beépítéses, belsőudvaros, pala- vagy cseréptetős kivitel közül, és akár már fél év múlva be is költözhettek leendő otthonukba. Fontos szempont volt a tervek készítésénél, hogy legyen a házaknak közvetlen kapcsolatuk zöldterülethez, és a telepes elhelyezésnek köszönhetően az emberek közötti kapcsolatok is könnyebben kialakuljanak – ezzel egyértelműen a lakótelepek és általánosságban véve a városi létforma elidegenedés-érzetét próbálták ellensúlyozni.
A házak alapozását térszíni lemezalapozással javasolták, de megoldható volt az alápincézés, vagy akár mélyebben fekvő garázs kiépítése is. Erre került a földszinti padlószerkezet (aljzatbeton, hőszigetelés, vízszigetelés, padlóburkolat), majd az acélszerkezetű teherhordó váz. A födém kialakításánál többféle lehetőség közül lehetett választani: sík, vakolatmentes vasbeton panel; acélszerkezetű fő- és fióktartó rendszer, vasbeton tálcás kiselemekkel, gipszkartonnal lehatárolt födémszerkezettel.
Az óbudai Kaszásdűlőn 83 ALBA-ház épült fel a lakótelep szélén, egyfajta „mini telepként” Kaszab Ákos (LAKÓTERV) beépítési terve nyomán. A tervkatalógusból négy típust választottak ki, ezek 60-105 négyzetméter között váltakoznak. Néhány lakást kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy mozgássérültek számára is alkalmas legyen. Az első lakók benyomásai alapján a házak praktikusnak bizonyultak és életminőségben is jelentős javulást jelentettek (jobb térkihasználás, kert), az építési költségek azonban elég magasak voltak, így nem is terjedt el széles körben az ALBA-ház típusa.
Felhasznált források:
DKT/OÉMT/TTIPAUSZ/-7079 Kaszásdűlői lakótelep, ALBA házak
ALBA ház ajánlati tervek, 1984. TTI
Alba-ház sorozatban. Déli Hírlap, 15. évf. 121. sz.
Fekete József: ALBA-ház – családi ház korszerű technológiával. Magyar Építőipar, 33. évf. 3. sz.
P. Szabó Ernő: Alba a minta? Budapest, 25. évf. 9. sz.
[1] https://www.e-flux.com/architecture/education/322668/system-building/