Publikációk
A siklósi vár a tatárjárás utáni nagy várépítési hullám részeként épült valamikor a 13. században. A jelentős erődítmény sokáig a Siklósi család birtokában volt, de miután szembefordultak Luxemburgi Zsigmonddal, az uralkodó a Garai családnak adományozta. 1543-ban Szulejmán szultán serege elfoglalta és csak 1686-ban szabadult fel a vár a török uralom alól. Katonai jelentősége a Rákóczi szabadságharc után elhalványult, a 19. században a Batthyány, majd a Benyovszky család birtokolta. Több bővítésen, átalakításon esett át az évszázadok során.
A várat 1929-ben nyilvánították műemlékké, miután Benyovszky Móric, Baranya vármegye főispánja 1927-ben helyreállíttatta. Halála után özvegye a honvéd kincstárnak adta el, amely tiszti üdülőt tervezett kialakítani benne 1944-ben. Ifj. Lechner Jenő tervei alapján el is kezdődött az átalakítás, a második világháború azonban közbeszólt.
A vár homlokzata – Dokumentációs Központ/Fotótár/VÁTI gyűjtemény
A megrongálódott vár ezt követően 1955-ig állt gazdátlanul, állapota pedig folyamatosan romlott, a helyi sajtóban egyre gyakrabban került szóba az épület méltatlan helyzete. Végül Baranya megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága vette kezébe a vár sorsát és állagmegóvási munkálatokat kezdeményezett. Az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából 1959-ben megtörtént a teljes állapotfelmérés is.
A múzeummá átalakított belső terek – Dokumentációs Központ/Fotótár/VÁTI gyűjtemény
A múzeummá átalakított belső terek – Dokumentációs Központ/Fotótár/VÁTI gyűjtemény
1961-ben Dragonits Tamás vezetésével végre megindulhatott a komplex rekonstrukció úgy, hogy a vár új funkciót is kapott: reprezentatív és turista szállodát, éttermet, bárhelyiséget, tanácskozó termet, múzeumot és hét szolgálati lakást alakítottak ki benne.
A múzeummá átalakított belső terek – Dokumentációs Központ/Fotótár/VÁTI gyűjtemény
A VÁTI ragaszkodott a föld alatti épületrészek feltárásához, hogy ne a kivitelezés során kelljen újabb átalakításokat eszközölni, ugyanis a szerkezet állapotától és az esetleges sziklafalaktól tették függővé, hogy az építészeti és gépészeti tervek megvalósíthatók-e.
A múzeummá átalakított belső terek – Dokumentációs Központ/Fotótár/VÁTI gyűjtemény
A belsőépítészeti terveket Csatlósi László készítette magyar gyártmányú típusbútorok, valamint a KERTI egyedi tervezésű darabjai segítségével. Néhány érdekes berendezési tárgy a felhozatalból: a büfébe specifikusan három karos Budapest típusú kávéfőzőgépet, a közös helyiségekbe Jácint I. típusú dohányzóasztalt és biliárdasztalt is kértek a tervezők.
Az oratórium ablaka – Dokumentációs Központ/Tervtár/VÁTI gyűjtemény
Az 1980-as évek elején szükségessé vált a komplexum korszerűsítése, amellyel ismét Dragonitsot bízták meg. Az elhasználódott anyagok cseréje mellett a teljes szállodai szobaállományt fürdőszobássá alakították a kor igényeinek megfelelően. A rendszerváltást követően megszűnt a szálloda és turistaszálló, a vár pedig Siklós Város Önkormányzatának kezelésébe került. 2010-11 között megtörtént a komplex felújítás, amelynek köszönhetően ma múzeumi látogatóközpontként működik.
Felhasznált szakirodalom és források:
Gerő László: A siklósi vár. Budapest, 1958.
Kovács András: A siklósi vár. Pécs, 1963.
DKT/BTI73/-4387 Siklós, A siklósi vár helyreállítási munkáinak tervdokumentációja
DKT/BTI73/-1921/1 Siklós, Siklósi vár belsőépítészeti tervdokumentációja