A siófoki zsinagóga

Az eredeti siófoki zsinagóga épülete - Fortepan/Gazda Anikó

Siófokon Fényes Elek adatai szerint 1851-ben még csak 12 zsidó lakos élt, a helyi hitközség 1862-es megalapítását követően azonban gyorsan gyarapodott a létszámuk. A közösség számára a város központjában, a vasútállomás és a római katolikus templom szomszédságában emeltek zsinagógát, a mai Széchenyi utcában. Az üdülőváros az izraelita felekezetűek kedvelt nyaralóhelyévé vált a két világháború között.

Az eredeti épület főhomlokzata a késő romantika jegyeit hordozta magán, a széleken csúcsban végződő hatszögoszlopokkal. A homlokzat háromtengelyes volt, az oromzati körablak fölött a mózesi kettős kőtábla volt látható. Az oldalhomlokzatok falsíkját fejezetes falpillérek tagolták, közöttük négy, íves záródású ablakkal.

A második világháború után Siófok új rendezési terve a mellékutca korrekcióját írta elő, illetve a sarkon álló postát is bővíteni kívánták. A hitközségtől megvásárolták a telek egy részét és szanálták a régi zsinagóga épületét. A fennmaradó területre a POTI-nál dolgozó Kovács Sándor (Balatonalmádi Posta, Tatabánya Távbeszélő Központ, Taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás) tervezett új zsinagóga épületet 1985-ben.

Bejárati homlokzat - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény
Bejárati homlokzat - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény

Az épület tájolása a követelmények miatt átlós, az épület alaprajzi szervezése az amerikai kultúrcentrumokból merített. Az előtérből az imaterem, a mosdók és a raktár nyílik, a hátsó, gazdasági bejárathoz a padlásfeljáró és a fűtési helyiség kapcsolódik. Az imaterem négyzetalaprajzú terét két oldalról fogják közbe a kiszolgáló helyiségek. A liturgiai követelményeknek megfelelően gondoskodni kellett a férfiak és a nők külön bejáratáról és ültetési lehetőségeiről. 

Berendezési alaprajz - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény
Berendezési alaprajz - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény

A létesítmény funkciója és elhelyezése miatt igyekeztek egyszerű, de nemes anyagokat használni. A fehér vakolt felület mellett a vörösre pácolt fa és a lilás barna műemléki pala szolgált kontrasztként. A tórafal és a szekrény oldalfal függőleges csíkokkal hangsúlyozott zöld siklósi kő burkolatot kapott. Ennek ellensúlyozására az előcsarnok kő padlóburkolata fehér terelősávokkal, csíkokból lett összeállítva. Fehér mészkőből került kifaragásra a héber feliratú Mózes táblák.

Tóraszekrény - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény
Tóraszekrény - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény
Tóraolvasó terve - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény
Tóraolvasó terve - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény

A szőnyeg mohazöld árnyalatú Várhely típusú szőnyegpadló, amit akusztikai megfontolásból helyeztek el a belső térben. A tóraszekrény ajtajára textilművész által készített csomós textília került, amelyen a hétágú gyertya motívuma látható. 

 

Felhasznált irodalom és források:

Gazda Anikó et al.: Magyarországi zsinagógák. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1989.

Siófok, izraelita imaház - Dokumentációs Központ/Tervtár/POTI gyűjtemény