PublikációkAquincum a Római Birodalom stratégiai jelentőségű települése volt, amely számára a Duna közelsége és a számtalan forrás biztosította az infrastruktúrát, az ivóvizet és a fürdőzést is. A mai Római strand területén található források vizét az úgynevezett aquaeductus (vízvezeték) vitte tovább Aquincum-polgárváros, Aquincum-canabae és Aquincum-katonai táborok számára.[1] Cikkünkben a Szentendrei út – Emőd utca – Dósa utca – Monostori út által határolt terület üdülésre szánt fejlesztését vettük végig az 1960-as évektől.
Az 1960-as évek elején a Római strand forrása tragikus hirtelenséggel elapadt. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda munkatársaira hárult a feladat, hogy megoldják a rejtélyt, de nem kellett sokáig keresgélniük. A jelenséget a Vízművek okozta azzal, hogy bekapcsolta a strandot tápláló forrásokat is a hálózatba. Ezeket a forrásokat együttesen „Északi langyos források” néven különítik el a délebbre folyó vizektől, ezek látják el a Római strand, a Pünkösdfürdői strand és a Csillaghegyi strand medencéit is. A helyreállítás során kitisztították és betongyűrűkkel látták el a forrásokat, hogy a jövőben ilyen probléma ne merülhessen fel.[2]
A kényszerpihenő után modernizálták a strandot és három medencét alakítottak ki. Az építkezés közben bukkantak rá az ott futó római kori aquaeductus (vízvezeték) maradványaira, valamint kisebb tárgyakra és szobrokra. A régészeti kincsek megihlették a fővárosi fürdőigazgatóságot, akik ezután a római kori tematikára húzták fel a strand imidzsét.[3] Ez az irányvonal egyébként a későbbiek során is megmaradt, ugyanis a 2000-ben történt felújítás során is találtak több római kori leletet, amiket részben a helyszínen állítottak ki – ezeknek köszönhetően ma már műemléki védettség alatt áll a strand.[4]
1962-ben a Római-partot és környékét üdülőkomplexummá kívánták alakítani, így bekapcsolva a turizmusba. A tervek szerint a frissen felújított Római strand képezte volna a terület központját, a mellette elterülő tizenöt hektáros telken pedig külföldi táborozóhelyek mintájára Budapest első autós campingjét szerették volna megvalósítani. A camping elé parkot, a strandfürdő mögé pedig úttörőtábort terveztek.[5]
A Római strand felújításával párhuzamosan meg is kezdték az autós camping építési munkálatait a budai üzemek dolgozói társadalmi munkában. A hatalmas területen még egy tavacskát is kialakítottak, hogy kellemesebb környezet várja a vendégeket. A camping már 1967-ben is működött, több száz külföldi turista szállt meg itt a nagy kánikulában. A Fővárosi Idegenforgalmi Iroda stratégiája tehát beválni látszott, a strand ugyanis főként a hazai közönséget, mintegy kétezer főt látott vendégül naponta, míg a camping a külföldieket vonzotta.[6] A 250 ágyas Vénusz Motel, amely a Dósa utca felőli részen található, kicsit később, 1969. május 15-én került átadásra.[7] Kétszobás lakosztályai és 70 kétágyas szobája mint fogalmaztak, az „igényesebb” vendégeket várta: hideg-melegvizes fürdőszoba, napozóterasz és reggeli is benne volt a 40-270 forintos szállásdíjban.[8] Mai árakkal számolva ez napi négy-huszonötezer forint közötti összeget jelentett.[9]
A megnyitást követően egészen 1982-ig nem találkozunk a Vénusz Motel és a kemping nevével a sajtóban, így arról nincsenek információink, hogy a vendéglátóhely mennyire volt valóban sikeres. Mindenesetre a fokozott valutabevétel reményében a Budapest Tourist 1979-ben megbízta a KERTI-t, hogy bővítsék ki a szálláskapacitást és modernizálják a kemping területét (a beépítési tanulmánytervet Gaskó Mátyás és Komlós Gábor jegyezte). A rekonstrukció során a meglévő épületállományt a recepció épületén kívül szanálták (egy élelmiszerüzlet, egy egylakásos lakóépület, vizes létesítmények), mert állapotukból adódóan néhány éven belül amúgy is cserélni kellett volna őket.[10]
Ekkor már azt is tudni lehetett, hogy a LAKÓTERV tervezi a szomszédos területre a Pók utcai lakótelepet, amelynek fő gyalogos útvonala az egykori római kori aquaeductus vonalát követi. A tervezők ezért úgy döntöttek, hogy érdemes lenne meghosszabbítani a sétányt a kemping területén keresztül egészen a Rozgonyi Piroska utcáig és egy mélyített, elkerített sávban bemutatni a római kori leleteket. A sétány fizikailag is szétválasztotta volna a kempinget, így a nagyobbik felén luxus, a kisebbiken pedig I. osztályú vendégeknek megfelelő szálláshelyet kellett tervezni.[11]
https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/240333?r=1&c=2120935.0058845:6036293.547056:9
A luxusigényeket sportpályával és a szomszédos Római strand használati jogának megszerzésével szerették volna biztosítani. A lakókocsival megszálló személyek részére fejenként 80 m2-es területet szántak, így a szállás, a fürdési- és sportlehetőségek, valamint jó tömegközlekedési viszonyok is rendelkezésre álltak. A meglévő tó köré tervezték a közösségi létesítményeket, a két mosdó-zuhanyzó épületét, a játszóteret és a sportolásra alkalmas zöldterületet. A felnőttek számára külön rekreációs teret hoztak létre, szabadtéri tekepályával, drinkbárral és terasszal. Ezen kívül egy minden korcsoport számára nyitott tollaspályát is kialakítottak.[12]
„E jövő tehát mindinkább a korszerű kempingeké, ezért is az utazás, az országjárás egyre inkább terjedő kedvelt formája. Ezt egészítik ki azok az egyszerűbb szálláshelyek, amelyek inkább Budapest környékén találhatók és újszerű ötletekkel hívják fel magunkra a figyelmet. Ilyen például a Vénusz Motel, ahol a vendég szinte együtt aludhat a gépkocsijával, amelyet az ajtaja elé állíthat. Így nem kell a ki- és becsomagolással töltenie az idejét.”[13]
A területre hosszú ideig nem készült részletes rendezési terv, amit a VÁTI 1990-ben pótolt (Darnyik Sándor). Három tervváltozat készült, hogy a szállodaépítést és a strand területi igényeit is figyelembe tudják venni. Az „A”-verzióban a pázsitterület nagy része beépítésre került volna egy gyógyszállóval, így ezt elvetették. A „B”-változat szanálta volna a szomszédos óvoda épületét is, az úszómedencék mellé pedig egy kisebb léptékű, kb. 100 szobás strandszállót terveztek.[14] Ezek az elképzelések azonban a megvalósulásig soha nem jutottak már el. A Budapest Tourist a szomszédos kempinget és a Vénusz Motelt is korszerűsíteni szerette volna, befektetőket kerestek a bővítés megvalósításához.[15] Az 1989-es szállodai toplistán a kétcsillagos Vénus Motel a rangsor végén kullogott, olyan, korábban nagy népszerűségnek örvendő sorstársak között, mint a Nimród Hotel vagy a Palatinus Sopron.[16] 1993-ban még hírül adták, hogy a Motel egy része télen szállodaként üzemel, azonban szép lassan a rendszerváltás után gyökeresen átalakuló turizmus áldozatává vált.[17]
Felhasznált források:
DKT/ÉGA/FTV/-59_982. Rómaifürdő-strand vízellátása
DKT/OÉMT/KERTI/-1674. Budapest III. kerület, Szentendrei út 189. Római Camping beépítési tanulmányterve, recepció épület felmérési terve
DKT/OÉMT/KERTI/-2479 Budapest III. kerület, Szentendrei út 189. Római Camping vizescsoport, játszótér, teniszpálya építési engedélyezési terve
DKT/OÉMT/KERTIPAUSZ/-534 Budapest III. ker., Szentendrei út Római camping recepciós épület és Budapest tourist irodák építészeti felmérési terve
DKT/OTTT/BTI/-9602. Budapesti fürdők részletes rendezési terve, Római strandfürdő vizsgálat és program
Budapest Tourist. Turizmus, 29. évf. 332. sz.
Budapest új ékessége: téli medence a Széchenyi fürdőben. Magyar Nemzeti, 19. évf. 254. sz.
Cím nélkül. Esti Hírlap, 8. évf. 89. sz.; Új motel a Római-parton. Közalkalmazott, 23. évf. 6. sz.
Kemping és mosógép. Népújság, 35. évf. 215. sz.
Kiállítási híradó. Magyar Mezőgazdaság, 25. évf. 52. sz.
Megújult főiroda. Turizmus, 32. évf. 424. sz.
Nagy üdülőtelep és autós camping épül a Római-parton. Hétfői Hírek, 6. évf. 51. sz.
Szállodai toplista 1989. Turizmus, 29. évf. 335. sz.
Szombaton megnyílt a római erdei fürdő. Magyar Nemzet, 20. évf. 162. sz.
Tetőzött a kánikula, enyhülés várható. Népszabadság, 25. évf. 150. sz.
A római strand forrásairól: https://www.romaistrand.hu/forrasok (utolsó megtekintés: 2026.08.03.)
Magyar pénzértékindex: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (utolsó megtekintés: 2026.08.03.)
Múlt és a jelen. A fürdő története. (https://www.romaistrand.hu/mult-es-jelen)
[1] Források: https://www.romaistrand.hu/forrasok
[2] Szombaton megnyílt a római erdei fürdő. Magyar Nemzet, 20. évf. 162. sz.; DKT/ÉGA/FTV/-59_982. Rómaifürdő-strand vízellátása
[3] Budapest új ékessége: téli medence a Széchenyi fürdőben. Magyar Nemzeti, 19. évf. 254. sz.
[4] Múlt és a jelen. A fürdő története. (https://www.romaistrand.hu/mult-es-jelen)
[5] Nagy üdülőtelep és autós camping épül a Római-parton. Hétfői Hírek, 6. évf. 51. sz.
[6] Tetőzött a kánikula, enyhülés várható. Népszabadság, 25. évf. 150. sz.
[7] Cím nélkül. Esti Hírlap, 8. évf. 89. sz.; Új motel a Római-parton. Közalkalmazott, 23. évf. 6. sz.
[8] Kiállítási híradó. Magyar Mezőgazdaság, 25. évf. 52. sz.
[9] Magyar pénzértékindex: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/
[10] DKT/OÉMT/KERTI/-1674. Budapest III. kerület, Szentendrei út 189. Római Camping beépítési tanulmányterve, recepció épület felmérési terve
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Kemping és mosógép. Népújság, 35. évf. 215. sz.
[14] DKT/OTTT/BTI/-9602. Budapesti fürdők részletes rendezési terve, Római strandfürdő vizsgálat és program
[15] Budapest Tourist. Turizmus, 29. évf. 332. sz.
[16] Szállodai toplista 1989. Turizmus, 29. évf. 335. sz.
[17] Megújult főiroda. Turizmus, 32. évf. 424. sz.