Nagyerdei Kultúrpark

Ha jól tudom idestova
Egy év óta hírlik,
Hogy a mi kis állatkertünk
Rövidesen nyílik

Látogató lenne bőven
Ám (fele se móka)
Mit ér az a sok eszkimó
Ha kevés a fóka? 
(Fülöp György, 1958)

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark nem csak az ország első vidéki állatkertjét foglalja magában, hanem egy vidámparkot is, amely régi, de folyamatosan karbantartott játékainak köszönhetően megtestesíti a retró életérzést. Az 1950-es évek elején a sajtóban több kritika érte a debreceni Nagyerdőt: nem tartották kielégítőnek a park karbantartását, valamint nem nyújtott a korszak embertípusának megfelelő szórakozási lehetőségeket, vagyis egy olyan szórakoztató komplexum létrehozását célozták meg, amely a széles néprétegek befogadására volt alkalmas és ismeretterjesztő, tehát oktató-nevelő feladatokat is el tud látni. Az állatkert és vidámpark számos épülete Mikolás Tiborhoz köthető, aki budapesti karrierje után 1956-ban költözött Debrecenbe, ahol 1957-88 között a KELETTERV főmérnöke volt. 

Már 1954-ben beharangozták a leendő állatkertet, amelyben hazai és egzotikus állatfajták is megtalálhatók lesznek, a gyakorlati kivitelezés azonban egyre csak húzódott, ebben nem kis része lehetett a gazdasági helyzetnek és az 1956-os forradalomnak. A komolyabb tervezési fázisig – amely már a vidámpark ötletét is tartalmazta – csak 1957-ben jutottak el, de még ekkor is nagyon lassan haladt az építkezés. Ezt ellensúlyozandó, a Hajdú-Bihari Napló folyamatosan beszámolt az újabb és újabb állatbeszerzésekről. A leendő állatkert számára a Fővárosi Állatkert egy oroszlánt és egy medvét ajándékozott, s számos állat kölcsönadásáról – köztük csaucsau fajtájú ebekről és pulikutyákról – döntött. A debreceniek ugyanis minden kutyafajtát szerettek volna felvonultatni. 

A varsói állatkert – mivel a kelet-lengyelországi Lublin Debrecen testvérvárosa – farkasokat, lámákat és medvéket ajánlott fel. A legtöbb „jószág” azonban a hazai erdészetektől került újdonsült otthonába. Az 1958 júniusi tiszántúli állattenyésztési kiállításon bemutatták az állatkert első lakóját, a halápi erdőben fogott őzbakot, Matyit. Az első pávát és baglyot a debreceni erdészházban helyezték el a munkálatok befejeztéig, a madarak azonban amint lehetőségük adódott, elrepültek. Felmerült egy lámatenyésztő üzemegység fejlesztése is a profitszerzés érdekében, ugyanis Debrecen Város Tanácsa úgy vélte, hogy a Hortobágy klímája megfelelő lenne az állatok számára, gyapjújukat pedig jó áron tudnák értékesíteni.

Az állatok érkeztetése sem ment egyszerűen: 1958 októberében helyezték (volna) kifutójába a varsói hárommázsás barna medvét, amely azonban egy óvatlan pillanatban kiszabadult szállítóketrecéből, ráadásul megrémült egy teherautó robajától és hatalmas mancsaival csapkodni kezdett az emberek felé, ahogy a sajtó fogalmazott: „Nem volt vidám jelenet ott a tölgyfák alatt az már bizonyos.”. A kiérkező rendőrök tehetetlenek voltak, végül azonban az állatorvos négy adag altatószert kevert egy mézzel teli edénybe, amivel sikerült „leteríteni” a „tányértalpast”. 

Az állatkert megnyitóját 1958 májusára tervezték eredetileg, de a munkálatok igen elhúzódtak, mivel az építkezést társadalmi munkában valósították meg. A környékbeli iskolák fiataljai, a hivatalok, vállalatok, üzemek dolgozói délelőtti és délutáni turnusokban munkálkodtak a kivitelezésen. Az ünnepélyes nyitás hónapról-hónapra húzódott, de augusztus végére már elkészült az elefántház, az oroszlánketrec, a törpe lovak istállója és a majomketrec. Debrecen megyei jogú Városi Tanács végrehajtó bizottsága szeptember 20-ra tűzte ki a megnyitás dátumát, a végső munkálatokkal pedig a Kertészeti Vállalatot bízták meg. Az optimizmus azonban ismét nem volt megalapozott, 1958 októberében még mindig nem nyitott meg az állatkert, ugyanakkor a közönség már megtekinthetett néhány elkészült kifutót, például a rókáét. 

1958. november 16-án ideiglenesen végre megnyitotta kapuit az állatkert a látogatók részére, tekintve, hogy az állatok nagyrésze már beköltözött. A felnőtt belépő két forint, míg a gyermekeké egy. A teljes megnyitót a következő év májusára tervezték, a teendők sora azonban végeláthatatlannak tűnt, a fenntartásra ráadásul gyűjtést is kellett indítani, pl. iskolák körében terjesztett bélyegek eladásával. 1959 februárjában már 89 állatot gondoztak az állatkertben, a felnőtt látogatói igények kielégítésére pedig egy vidámpark létesítését javasolta a városvezetés.

1959 tavaszán sem került sor hivatalos megnyitásra, az állatkert azonban, ha lassan is, de folyamatosan bővült. Nagy népszerűségnek örvendett Gyuri, a csacsi, aki kezdetben szabadon járkált az állatkert területén, élelmet követelve a látogatóktól, majd fogat elé fogva a gyerekeknek okozott kedves perceket.

Az 1960-as évek közepétől az állatkert több „ráncfelvarráson” esett át. Az egyes kutyafajták számára elszeparált, az ebek jellegének megfelelő kenneleket építettek. Új kifutókat kaptak továbbá a vaddisznók, a patások, a szárnyasok és a ragadozók, a beteg állatok számára pedig karantént alakítottak ki.

A vidámpark megvalósítását hivatalosan csak 1959 júliusában kezdeményezte a városi vb, a következő évben indulhattak meg a munkálatok. 1960 februárjában már az új részleg neve is megszületett: Ludas Matyi Vidámpark, utalva a debreceni származású Fazekas Mihály méltán híres elbeszélő költeményére. A munkálatok oroszlánrésze, akárcsak az állatkert esetében, most is a környező üzemek, vállalatok dolgozóinak társadalmi munkájának volt köszönhető. A MÁV Debreceni Járműjavító Üzemi Vállalata egy díszes körhinta felújítását vállalta, amely a 19. század végi Bécsben készült állatokat vonultatott fel. Ezen kívül a teljesség igénye nélkül: a Játékkészítő Ktsz a cápahalászati játék elkészítését, az Üveges Ktsz a görbe tükör kivitelezését, a Debreceni MÁV Igazgatóság pedig a kisvasút tervezését vállalta el. A kisvasút barlangjának dekorációját selejtanyagokból a debreceni Csokonai Színház készítette el, az étterem létrehozását pedig az Alföldi Üzemélelmezési Vállalatra bízták.

A munkamegosztásnak köszönhetően néhány hónap leforgása alatt elkészült a vidámpark, így 1960. április 30-án, ünnepélyes keretek között megnyitották a nagyközönség előtt. Az építés, szépítés az elkövetkezendő hónapokban is folyt, a vidámpark azonban hétköznap hétfő kivételével 14-től 20 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10-től este nyolcig volt nyitva. A legnagyobb attrakciók, az óriáskerék és az Elvarázsolt Kastély is csak később kerültek átadásra, egészen pontosan az augusztus 20-i ünnepségen. Előbbi 12 kosaras, 13 méter magas szerkezetének „anyagán” az ózdi kohászati művek munkásai dolgoztak.

Az 1980-as évek elején az Elvarázsolt Kastély új épületrésszel bővült a HAJDÚTERV-nek és a társadalmi munkának köszönhetően. Az új tér három részre tagolódott: fütőfényfolyosó (?), mesejelenet tér és spirálfolyosó.

A szórakoztató komplexum mindkét részének felépítésében nagy szerepet vállalt a helyi közösség, s a kezdeti szerény méretekből alaposan kinőtte magát. Az állatkert ma már 17 hektáron terül el és mintegy 900 állatfajtát mutat be, évente pedig több ezer látogató fordul meg a Nagyerdei Kultúrparkban.

Felhasznált források:

• DKT/OÉMT/KELETTERV/-1680 Állatkertben építendő állatelhelyezési körletek kiviteli tervdokumentációja
• DKT/OÉMT/HAJDÚTERV/-9644 Debrecen, Vidámpark „elvarázsolt kastély” bővítés
• DKT/OÉMT/KELETTERV/-M_78 Debrecen, Nagyerdei Állatkert tervek: Pavilon
• DKT/OÉMT/KELETTERV/-M_79 Debrecen, Ludas Matyi Vidámpark tervek : Óriáskerék : Mesealagút : Bejárati épület
• Cím nélkül. Esti Hírlap 1958.02.15.
• Ha már kijöttünk dolgozunk is! Hajdú-Bihari Napló 1958.06.17.
• Az ország legveszedelmesebb vadállata. Hajdú-Bihari Napló 1958.06.17.
• Lámatenyésztés a Hortobágyon. Békés Megyei Népújság 1958.08.06.
• Elrepült a páva és a bagoly. Délmagyarország 1958.08.08.
• Szeptember 20-ra készen lesz a debreceni állatkert. Hajdú-Bihari Napló 1958.08.20.
• Medvéket, farkasokat és lámákat kap a debreceni állatkert. Hajdú-Bihari Napló 1958.10.02.
• Farkasok, vadkutyák, ezüstrókák, örvösmedve szállítmány érkezik Debrecenbe. Hajdú-Bihar Napló 1958.10.12.
• A hárommázsás barna medve nagyerdei kalandja. Hajdú-Bihari Napló 1958.10.28.
• Lehet látogatni a debreceni állatkertet. Hajdú-Bihari Napló 1958.11.15.
• Medvebocs születését várják a debreceni állatkertben. Hajdú-Bihari Napló 1959.01.17.
• Tovább épül a debreceni állatkert. 1959.02.01.
• Vidámpark létesítését határozta el a Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Hajdú-Bihari Napló 1959.07.29.
• Egész Debrecen dolgozói megmozdulta a Ludas Matyi Vidámpark létrehozására. Hajdú-Bihari Napló 1960.03.29.
• Megnyílt a debreceni Ludas Matyi Vidámpark. Hajdú-Bihari Napló 1960.05.01.
• Óriáskerekeket állítanak fel a debreceni Ludas Matyi Vidámparkban. Hajdú-Bihari Napló 1960.06.19.