Publikációk
A legrégebbi malom a történelmi belvárosban álló Főhercegi malom, amelynek előzményei a 13. században épültek. A jelenleg is látható épület a kora újkorban készült, majd több lépcsőben fejlesztették. A 17. században 12 malomkőpárral rendelkezett. Az uradalomban létesült az egyik első hazai sörfőző üzem. Kezdetben uralkodói, majd 1766-tól Habsburg magánuradalmi malom volt. A 18. században ismét bővítették, majd a 19. század elején 14 járatúvá alakították. A malom vízhiány esetén is tudott működni, miután 1857-ben egy 90 lóerős gőzgéppel szerelték fel. 1911-ben a vízikerekeket egy 120 lóerős vízi turbinára cserélték, amellyel egészen 1990 márciusáig működött. Jelenleg üresen áll.
Az Akócs-malom egykori bérlőjéről, Akócs Gyuláról kapta nevét, a 17. században az ábrázolások tanúsága szerint már működött. 1910-ben leégett, majd újjáépítése után az 1920-as évekig használták. Ekkor az uradalom alkalmazottainak szolgálati lakásokat alakítottak ki benne. A korábbi malomban ma is lakások vannak, valamint egy vendéglő is üzemel benne.
A Sulzer- (máshol Szulczer vagy Sultzer) malom szintén bérlőjéről, Sulzer Károlyról kapta nevét, a mai Városkapu tér közelében áll. Már a 16. században is működött, az idők során többször is átépítették. Először 1754-ben a kétköves malmot három járatúra bővítették és ekkor készült el a torony oldalán látható felirat: „Anno 1754 Exfundamento reaedificata”. A két világháború között ismét átépítették, ekkor került a homlokzatra a Szent Flórián-szobor. A második világháborút csodával határos módon túlélte, 1949-ig tudott malomként funkcionálni. Ezután bútorraktárként és lakóépületként hasznosították.
1980-ban Mosonmagyaróvár Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megbízta a VÁTI-t az egykori malom műemléki felmérésével és felhasználási javaslat készítésével. A munkát Sedlmayr Jánosné irányította, aki 1955-től volt a VÁTI tervezője, majd nyugdíjba vonulásáig műteremvezetője.
„Az épület északkeleti sarkához az utcai homlokzatból előreugró négyzetes alaprajzú torony csatlakozik. A téglalap alaprajzú főépület keleti felében a malomtér – jelenleg raktár – nyugati felében lakások találhatók. A kapualjból – azzal párhuzamosan – falépcső vezet az emeletre. Az udvari részen – a patak felett, - a malomkereket befoglaló épület folytatásában, attól nyugatra – földszintes toldaléképület lakással és mellékhelyiséggel.”
Az épület téglából készült, a malomtérben, a földszinten és az emeleten egy-egy díszesen faragott tartóoszlop mestergerenda volt. A tető igen rossz állapotban volt.
A malom elhelyezkedését alkalmasnak találták az idegenforgalmi használatra, mert a Bécs és Pozsony felé irányuló forgalom is keresztezte. A megbízó számára kétféle felhasználási javaslatot is készítettek, de mindkét esetben az eredeti alaprajzot tartották meg.
Az „A” verzió grillétkezőt és -bárt képzelt el a belső térbe. A fogyasztótér a volt malomtérben kapott helyet, az előtéren át pedig kerthelyiség kialakítását is tervezték, ahol a Lajta-ágra ácsolt dobogóra is kerülhettek kiülő helyek. Az étterem és borozó összesen 92 fő befogadására lett volna képes. Az átalakításokhoz a díszesen faragott tartóoszlop restaurálását írták elő, valamint a mestergerenda fölé egy új vasbeton födém került volna. A borozó belső tere a korábbi malomtér rusztikus hangulatát kívánta idézni. A volt lakórészbe került az előkészítő konyha, a mosogató, hűtők, raktárak, de az étel befejezése a látványkonyhán, a vendégek szeme láttára készült.
A „B” terv turista-szálláshelyet álmodott: a malomtér osztott, de közös légtér maradt, míg a lakórészben nyolcágyas turistaszoba és vizeshelyiségek kerültek kialakításra. Az első emeleten 22 férőhelyet helyeztek el.
A sors iróniája, hogy az 1980-as években még tűzoltó múzeumot akartak létesíteni az épületben, hiszen Szent Flórián a tűzoltók és a kéményseprők védőszentje, azonban 1986-ban a létesítmény kiégett. Ezután a Flexum Kommunális Vállalat vette át és újította fel, majd Szent Flórián szálloda néven nyitotta meg.
Felhasznált irodalom:
Bella Sándor et. al.: Mosonmagyaróvár műemlékei kiadvány. Városvédő Egyesület Mosonmagyaróvár, 2022. (https://mve1985.hu/images/muemlekes_kiadvany_2022/Mosonmagyarovar_muemlekek.pdf)
Kertész József: Folyógazdálkodás a Lajta mentén (https://hidrologia.hu/vandorgyules/35/word/0215_kertesz_jozsef.pdf)
Felhasznált források:
Szent Flórián sajátját óvja tán. Mai Nap, 1989.08.15.
DKT/OTTT/BTI/-4376 Mosonmagyaróvár, volt Sultzer malom műemléki felmérése és javaslat