Publikációk
Az 1920-as évekre Pécs már két mozgóképszínházzal, az Apollónak és az Urániának nevezett mozikkal büszkélkedhetett, amik azonban kapacitásuknál fogva nem tudták kielégíteni a pécsi mozizni vágyók igényeit. Ezért – meglátva a lehetőséget a filmiparban – a város vezetését elárasztották az újabb és újabb vállalkozók mozinyitási kérvényei. A duót trióvá bővítő Park Mozi, ami a háború utáni építőanyag-hiány miatt a tervezettnél később készült el, 1921 karácsonya óta állt a pécsiek szórakoztatásának szolgálatában. 1921. december 25-én – a fővárosi Uránia Mozi premierjével egy időben – ünnepélyes megnyitó keretében vetítette a Robinsonok című 8 felvonásos filmjátékot, illetve az Oceania című 6 felvonásos kalandorjátékot, a budapesti Omnia és Helikon együttesek zenekari kíséretével játszott némafilmeket.
Az eredetileg vöröstéglás épületet a pécsi Zsolnay-kutat és a Palatinus Hotelt is jegyző Pilch Andor tervezte, a bejáratot pedig a Zsolnay-gyár szobrásza, K. Nagy Mihály szoborcsoportja díszítette; a moziterem falainak freskói Gebauer Ernő nevéhez fűződnek. 680 férőhelyes, egytermes mozinak épült, de a társadalmi igényekkel összhangban két évvel később egy a nyári időszakban használatos, 1100 férőhelyes kertmozival bővítették, ahol naponta két vetítés volt. Tíz évvel megnyitása után, 1931-ben az országban másodikként Pécsett, a Parkban mutattak be hangosfilmet, ami ekkor indult hódító útjára – az első hangosfilmes év 730 vetítéséből 285 új filmet mutattak be, amelyet csaknem 270 000 néző látott. A mozi vasárnaponként öt, hétköznaponként három előadást biztosított nézőinek.
Bár a Horthy- és a Rákosi-korszak közötti kultúrpolitikai váltás az ország többi színházához hasonlóan a Parkot sem kímélte, azonban ez fenntartóját, üzemeltetőjét, műsorának összeállítását stb. nem befolyásolta, az idősödő, romló állapotú épület sokáig érintetlen maradt. Építése után több mint 55 évvel, 1977-ben a mozi négy évre bezárt, hogy az addigra elavulttá vált épületet és berendezést a Moziüzemi Vállalat megközelítőleg 25 millió forintos költséggel – „és sok társadalmi munkával” – fel tudja újítani. A két ütemben zajlott felújítás eredményeképpen előbb a kertmozi amfiteátrum-inspirálta átépítésére és tetőszerkezettel való ellátására került sor; ezt követte a belső moziterem, amelynek padlóját meredekebbre alakították, de új parkettát, új székeket és rejtett világítást, valamint korszerű hűtő-fűtő berendezést is kapott.
1981-ben megújulva, jellegzetes üvegezett pénztárai nélkül nyitott meg Mészáros Gyula új magyar bűnügyi filmvígjátéka, a Pogány Madonna vetítésével; ekkortól tartozott hozzá büfé és ruhatár. Bár a nézői igényeket jobban kielégítette, a Gebauer-freskóknak a felújítás lett a veszte: a hangzásjavítás érdekében felhelyezett faburkolat eltakarta a falfestményeket, amelyeket később a vakolat nagymértékű amortizációja miatt már nem tudtak restaurálni. A „szecessziótlanításra” a moziba járók később is emlékeztek: „Mire kell emlékeznem? Az üvegkalickás bejáratra, az udvar felőli homlokzatra, a gyönyörű festett előcsarnokra, a Gebauer-freskókkal díszített hosszú teremre. Hát, ezeket letakarták szépen. Szétbombázták a Petőfi mozit ugyanúgy.” A szabadtéri színpadon ettől kezdve nem csak filmeket vetítettek, de meghívták a populáris kultúra több ágának képviselőit, helyet adtak például koncerteknek, fellépett többek között az Omega, az LGT és az Illés is.
Az ezredfordulóra a bevásárlóközpontok több kisebb termet kínáló, változatos filmrepertoárt játszó mozijai és a házimozi-rendszerek megjelenése a régi, sokáig állami fenntartásban lévő, egytermes mozik válságát idézték elő. A Park Mozi Pécs másik két mozijával, az Apollóval és az Urániával egy időben, 1999-ben zárt be a többtermes multiplexeket is működtető Intercom döntése nyomán, ami azonban a bezárásokat követően kivonult a városból. A városvezetésre maradt a három mozi sorsa, amely az Uránia fenntartása, illetve az Apolló és a Park más célú felhasználása mellett döntött. Az Apollót értékesítették, a Parkot a Pannon Filharmonikusok zenekari próbatermévé alakították át, akik azonban csak 2010-ig használták az épületet, amelyet jelenleg raktározásra használ tulajdonosa, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. A magára hagyott mozi helyreállítására-felújítására születtek ugyan tervek, de azok anyagi vonzata miatt senki nem kezdett bele a mára már romos, korszerűtlen épület modernizációjába.
Felhasznált irodalom:
Fóris Gábor: Ezekkel a filmekkel indult 100 éve a pécsi Park mozi. 2021. december 30. Elérhetőség: https://pecsaktual.hu/bulvar/ezekkel-a-filmekkel-indult-100-eve-a-pecsi-park-mozi/. Utolsó megtekintés: 2025. 06. 16.
Kultikus intézményből pusztuló betonrengeteg. 2023. december 25. Elérhetőség: https://www.mecsekimuzli.com/pecsi-park-mozi-tortenete/. Utolsó megtekintés: 2025. 06. 16.
Felhasznált források:
Ismeretlen szerző: Átépítik a Park Mozit – Tizenkilenc méter széles vetítővászon – Rossz időben is a kertben. Dunántúli Napló 25. évf. 227. sz. 1968. szeptember 27. 1.
H.J.: Megnyílt a pécsi Park mozi. Dunántúli Napló 38. évf. 89. sz. 1981. március 31. 5.
Sz. Koncz István: A gondolat legyen a stílus – Beszélgetés Weiler Árpád építésszel. A Helyzet 2. évf. 11. sz. 1990. március 23. 16.
Pucz Péter: Itt már csak a múltidézés filmje foroghat, az ingatlan jövőjéről sem tudni semmit. Új Dunántúli Napló 28. évf. 178. sz. 2017. augusztus 2. 12.