Publikációk
A Szent Kereszt tiszteletére alapított pálos kolostor negyedik priorja a XIV. század első éveiben alapított kolostort Szent Lőrinc vértanú tiszteletére. Az anyakolostor számára 1308-ban Gentilis bíboros megengedte, hogy Szent Ágoston regulái szerint éljenek. A későbbiek során különféle birtokadományokban is részesültek, például I. Károly király részéről, így az ország minden részében voltak már birtokaik. 1381. november 14-én I. Nagy Lajos király jóvoltából Remete Szent Pál testét ünnepélyes körmenetben szállították Budáról a szentlőrinci kolostorba.
Az 1400-as évek elejéig nem folytattak építkezéseket, ekkor azonban feltételezhetően az ereklye részére bővítést eszközöltek. 1486-ban épült fel a második Szent Pál-kápolna, amelybe a Dénes pálos kőfaragó által készített vörösmárvány koporsó került, amit Szent Pál életének jelenetei díszítettek. A következő években befejeződött a templom déli oldalkápolnájának megépítése is.
A XVI. század folyamán megépült még egy fürdőház, szentély, sekrestye és gyűlésterem is, a kolostor presztízse folyamatosan nőtt. 1523-ban Csehországból megkapták II. Lajos közbenjárásával Szent Pál fejereklyéjét is. A mohácsi csata után elnéptelenedett, a szerzetesek egy része elmenekült, a törökök pedig kifosztották és felgyújtották a templomot. A díszes, faragott koporsó három darabba tört, de Szent Pál ereklyéit még időben Trencsénbe menekítették, ahol aztán szintén tűzvészben megsemmisült. A kolostorból mindössze Szent Pál kápolnája maradt épen, kincseit a Homonnaiaknak adták át megőrzésre.
Az ÉNY-i torony helyreállítási terve - Dokumentációs Központ/Tervtár/VÁTI gyűjtemény
A török kiűzése után a pálosok nem tudtak visszaköltözni, mert Buda városa elfoglalta a területet, birtokjogukat nem tudták bizonyítani. A 19. század során találtak itt még falmaradványokat, ezeket a környező építkezésekhez használták fel, pl. a Szép Juhászné vendéglőhöz és a ferenchalmi templomhoz.
Faragottkő-töredékek felmérése - Dokumentációs Központ/Tervtár/VÁTI gyűjtemény
A kolostor helyreállítására irányuló törekvések 1974–1975-ben indultak meg. A Fővárosi Műemléki Felügyelőség a VÁTI-t bízta meg a romok felmérésével. Feltárták a megmaradt kőanyagot, amelynek egy része már a Budapesti Történeti Múzeum kőtárában volt, másik része az akkori ásatások során került elő. Összesen 161 db faragottkő-töredéket találtak, melyeket felmértek és megrajzoltak.
Felmérési fotók - Dokumentációs Központ/Tervtár/VÁTI gyűjtemény
Ugyan a területen építési tilalom volt, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság a meglévő épületek és építmények bontása mellett új épületet szeretett volna. Az irodaház és Trófeavizsgáló Állomás tervezésével Homor Kálmánt bízták meg, a KOMTERV munkatársát, míg az előkészítő munkálatokat a PESTTERV és a VÁTI végezte el, ugyanakkor az épületek végül nem a tervezett helyen valósultak meg.
A tervezett beépítés helyszínrajza – Dokumentációs Központ/Tervtár/VÁTI gyűjtemény
Felhasznált irodalom és források:
Horler Miklós et al.: Budapest műemlékei II. – Magyarország műemléki topográfiája 6. Budapest 1962.
DKT/OÉMT/BTI/-0315 Budaszentlőrinc, volt Pálos kolostor É-i torony. Helyreállítási dokumentáció.
DKT/OTTT/BTI/-1198 Budaszentlőrinc, Pálos rom (Budapest, II. Budakeszi út 91-93.) kőfelmérés I.