Építésügyi hatóság és építésügyi hatósági eljárások

Építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges. Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság. Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület. Sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelempark, szélerőmű). A hatóság az eljárásait az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az „ÉTDR” alkalmazásban folytatja le. 

Általános építésügyi hatáskörrel rendelkezik az építésügyi, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság. 

  • Az általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásokat az általános építésügyi hatóság folytatja le kivéve, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó építmények építésügyi hatósági eljárásait. 
  • Az örökségvédelmi hatóság jár el, ha az építési tevékenység a nemzeti emléknek minősülő műemlék építménnyel, annak telkével, vagy a nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlannal kapcsolatos.
  • A légiközlekedési hatóság jár el a repülőtér területén lévő, jogszabályban meghatározott általános építmény (terminál, utasforgalmi épület, cargo épület, hangár vagy irányítótorony) építésügyi hatósági eljárásában.

Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el a kormányhivatal illetékességi területén. Légiközlekedési hatóságként a légiközlekedésért felelős miniszter jár el. A légiközlekedési hatósággal kapcsolatban a „Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály” hasznos linken tájékozódhat.

Műemlékvédelem esetében a „Műemlékvédelem”, a régészeti örökségvédelemmel kapcsolatban a „Régészet”, valamint a világörökséggel kapcsolatban a „Világörökség” hasznos linken találhatók információk.

Az általános építésügyi hatóságok az eljárásaikat az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az ÉTDR-ben folytatják le. 

Az építésügyi hatóság az eljárásait

  • kérelemre (egyszerű bejelentési, építési engedélyezési, összevont telepítési, fennmaradási engedélyezési és tudomásulvételi, bontás engedélyezési, használatbavételi, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás), vagy
  • hivatalból (az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésének eljárása, szabálytalanság esetén intézkedés megtétele, bírságolás) 
  • folytatja le.

Az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység felügyelete érdekében hatósági ellenőrzést végez, amelyet hivatalból, vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet végző kérelmére folytatja le. Az építésügyi hatóság a hatósági ellenőrzése során vizsgálja,

  • hogy a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelőt igénybe vették-e,
  • hogy az építési folyamat résztvevői közül a kivitelezési dokumentáció tervezője – ideértve a szakági tervezőt és a geodéziai tervezőt is –, a vállalkozó kivitelező, felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr rendelkezik-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal,
  • a kivitelezési dokumentáció meglétét és tartalmát,
  • az elektronikus építési napló meglétét, vezetését és annak tartalmát,
  • hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet
  • a végleges építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció szerint végzik-e,
  • az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályok, szabványok szerint végzik-e, és
  • az építésügyi hatóság tiltása ellenére végzik-e,
  • a jogszerűtlenül megkezdett és végzett építési tevékenységeket, valamint
  • a rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megváltoztatása kivételével a szakszerűtlenül megkezdett és végzett építési tevékenységeket.

Az építőipari kivitelezési tevékenység végzését megtiltja és

  • a szabálytalanság tárgyában meghozandó döntésének meghozataláig azonnal megtiltja, ha a rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megváltoztatása kivételével szakszerűtlenül,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a jogsértés megszüntetéséig azonnal megtiltja, ha
  • azt jogszerűtlenül,
  • azt jogosulatlanul,
  • a kivitelezési dokumentációhoz kötött építési tevékenységet kivitelezési dokumentáció nélkül vagy az elektronikus építési napló vezetéséhez kötött építési tevékenységet elektronikus építési napló vezetése nélkül,
  • az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az építési munkaterület átadására vagy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására a telek, építmény vagy építményrész tulajdonosának nyilatkozata nélkül,
  • megállapítja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara névjegyzéke szerint a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással,
  • a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelő közreműködésének elmaradásával,
  • az építtetői fedezetkezelő megkeresése alapján fedezet hiányában 

végzik.

Amennyiben az állékonyságot, az életet veszélyeztető módon végzik az építőipari kivitelezési tevékenységet, akkor az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a helyszínen azonnal megtiltja és elrendeli a közvetlen életveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzését. Az építésügyi hatóság határozatban elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését, a szükséges építési tevékenység elvégzését és a határozat azonnali végrehajtását. Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.

Ha az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja, az építési folyamat résztvevőivel szemben építésügyi bírságot szab ki. Ha az építési tevékenységet szakszerűtlenül végezték vagy végzik, az építésügyi hatóság 

Az építésügyi hatóság az elektronikus építési napló készenlétét

  • megszünteti, ha a főnaplót az építésügyi hatósági engedély, egyszerű bejelentés hatályossága alatt nem nyitották meg, 
  • haladéktalanul megszünteti, ha a helyszínen építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tapasztalja, és
  • az építtető az elkészült építményre végleges használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy az építmény használatára tudomásulvétellel jogosulttá vált, és a használatbavételi engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kapcsolódik kötelezettség,
  • a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételéhez kapcsolódó kötelezettségként elrendelt építési tevékenységet elvégezték,
  • a bontási engedélyhez kötött bontási tevékenységet befejezték,
  • az elektronikus építési napló vezetéséhez nem kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén a készenlétbe helyezést követő száznyolcvan napon belül a főnaplót nem nyitották meg, és az elektronikus építési napló készenlétben tartására vonatkozó szándékról nem nyilatkoztak, vagy
  • az építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött, de kivitelezési dokumentáció alapján végezhető építési tevékenység esetén a fővállalkozó kivitelezői nyilatkozattétel megtörtént.

Az építésügyi hatóság a szabálytalan építési tevékenység esetén az elektronikus építési napló készenlétét nem szünteti meg, hanem építésügyi hatósági intézkedést tesz.

Részletesebb tájékoztatás az oldal jobb szélén lévő „Hasznos linkek” között a „Lakossági tájékoztatók” hasznos linken található. Itt többek között megtudható, hogy a „Vázrajz feltöltés” alkalmazásba szükséges feltölteni a változási vázrajzot, vagy az „E-építési napló” alkalmazásban tudja az építtető megnyitni az elektronikus építési naplót – és még számos gyakorlati információ olvasható. Ezek az alkalmazások az oldal alján lévő „Érintett rendszerek”-nél megtalálhatók, és az adottra kattintva közvetlenül megnyitható.

Megkereshető

  • a „Kormányhivatalok” hasznos link segítségével a területileg illetékes kormányhivatal, 
  • az „Építésügyi hatóságok lekérdezése” hasznos linkkel a területileg illetékes építésügyi hatóság (örökségvédelmi hatóság és általános építésügyi hatóság), 
  • a „Kormányablakok keresője” hasznos linkkel a legközelebbi kormányablak.

A döntésekkel szemben a kérelmező jogorvoslattal élhet, közigazgatási pert kezdeményezhet

Ehhez segítséget nyújt 

  • a pereskedéssel kapcsolatban az „Ügyvédkereső – MÜK” és a „Bíróság” hasznos link,
  • az igazságügyi szakértő keresésében az „Igazságügyi Nyilvántartó Rendszerek – IM” hasznos link, valamint 
  • a szakértő keresésében a „Kamarai névjegyzékek (MÉK - szakértők)” és a „Kamarai névjegyzékek (MMK - szakértők)” hasznos link.

A képen egy tervrajz részletet és egy épülő házat láthatunk. A kép hátterét számítógéppel rajzolt tervrajz adja, amelyen építés alatt álló épület makettje fekszik. Az építkezésen ács, kőművesés festő dolgozik.

Fontos!

  • Az építésügyi hatóság döntése az építési tevékenységgel kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.   
  • Az építésügyi hatóság engedélye, az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedély, nyilatkozat vagy hozzájárulás megszerzésének, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges bejelentés megtételének kötelezettsége alól.

Az építésügyi hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogszabályok listáját a „Kiemelt kapcsolódó jogszabályok” rész tartalmazza, továbbá a „Hasznos linkek” részben az „Építésügyi jogszabályok keresése” linken az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok listáját érheti el, további jogszabályok a „Nemzeti Jogszabálytár” hasznos linken kereshetők és díjmentesen elérhetők, olvashatók, kereshetők. A „Magyar Közlöny” hasznos linken az eddig megjelent közlönyök, hivatalos értesítők szintén díjmentesen, pdf formátumban megtekinthetők, letölthetők.