Az energetikai tanúsítás és az energetikai tanúsítvány

Az energetikai tanúsítás legfőbb célja épületek vagy önálló rendeltetési egységek energetikai teljesítőképességének meghatározásával segítse a tulajdonost, a vevőt, a bérlőt az épület energetikai állapotának megismerésében, valamint előmozdítsa az energetikai korszerűsítést és az energiaköltségek csökkentését.

Az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai besorolásából következtethetünk a várható energiafogyasztásra és annak költségére, így a vevő, a bérlő hivatalos dokumentumot kap az ingatlan energetikai teljesítőképességéről. Ezeket az értékeket, az energiafogyasztási számlák tanulmányozásával, egyszerű matematika számításokkal nem lehet egyértelműen meghatározni, illetve az sem mindegy ugyanis hogyan, illetve hányan és hogyan használják az adott épületet. Az energetikai tanúsító által elkészített hiteles energetikai tanúsítvány lehetővé teszi két vagy több épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai veszteségek alapján történő összehasonlítását.  

A tanúsítványt az épület egészére vagy az önálló rendeltetési egységre kell kiállítani. Az utóbbi esetben akkor, ha a tanúsítvány kiállítására önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása miatt kerül sor.

Kötelező energetikai tanúsítványt készíteni 

  • Új épület építése esetén, a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően. A tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik.
  • Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (például: lakás) eladása vagy bérbeadása esetén: jogszabályi előírás szerint az épület vagy önálló rendeltetési egység reklámában fel kell tüntetni az energetikai besorolását és az adásvételi szerződés aláírásáig be kell mutatni vevő, bérlő részére, valamint az ingatlan birtokbavételekor át kell adni vevő, bérlő részére.

(Megjegyzés: Önálló rendeltetési egység az épületnek egy olyan része, amely az épületben található szint vagy lakásegység, amelyet önálló használatra terveztek vagy alakítottak át, és amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására.)   

  • 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú épület esetén, ha az hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú. 

    (Megjegyzés: Hatósági rendeltetésű az az épület, amelyben a hasznos alapterület több mint 50%-át központi államigazgatási szerv, területi kormányzati igazgatási szerv vagy helyi önkormányzati szerv igazgatási célú feladatai ellátására használja.)

  • Pályázat esetén, ha azt a pályázat kiírás megköveteli.

Nem kell energetikai tanúsítványt készíteni 

  • 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre, ha az önálló, más épülethez nem csatlakozik.
  • Ha az épületet évente 4 hónapnál rövidebb ideig használják lakhatás és pihenés céljára.
  • Ha a felvonulási épületet, fólia- vagy sátorszerkezetet legfeljebb 2 évi használatra szánják.
  • Ha az épületet hitéleti célra használják.
  • Ha nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületet és épületrészt, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 oC-ot vagy 4 hónapnál rövidebb ideig fűtik és 2 hónapnál rövidebb ideig hűtik.
  • Ha a műhelyről vagy az ipari területen lévő épületről van szó és ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges vagy alakul ki.
  • Ha a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén.
  • Ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt.
  • Ha a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő lakóingatlan visszavásárlását, vagy megüresedését követő értékesítése esetén.   

Az energetikai tanúsítás lépései 

  1. A tanúsító kiválasztása és megbízása, írásbeli szerződéskötés.

A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelynek óradíja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 176/2008. (VI.30.) Korm. rendeletben van meghatározva. A szerződéskötéskor a költségeket díjjegyzékkel kell érvényesíteni.

A lakásoknál, önálló rendeltetési egységnél, valamint új épületnél a tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 2 munkaóra, részletek a „A tanúsítvány költségei” részben olvasható.

(Megjegyzés: A szerződésnek tartalmaznia kell a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tevékenység pontos megnevezését (az épület vagy épületrész helyrajzi száma),  a vállalt tevékenységre vonatkozó teljesítési határidőt,

valamint a tanúsítás díja mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét.)   

  1. Az épületről szükséges információk begyűjtése, a számítás megkezdéséhez szükséges adatok meghatározása. 

Új épület esetén, a tanúsítást az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell elvégezni, ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg az épület, és a tervezett műszaki jellemzőjű berendezéseket szerelték be.

  1. Helyszíni felmérés a meglévő épületre vonatkozóan, a számítás megkezdéséhez szükséges adatok meghatározása.
  2. Az energetikai tanúsítói szoftver használatához szükséges adatok megadása, a számítás szoftveres elvégzése.
  3. Az elkészült szakvélemények hitelesítése az úgynevezett HET szám segítségével történik, amelyet az OÉNY felülete automatikusan generálja, ez a dokumentum első oldalán, annak fejlécében található (enélkül az azonosító nélkül a dokumentum nem érvényes).
  4. A tanúsítás elkészítésekor, az azonosító kóddal ellátott hiteles tanúsítvány aláírt példány és az alátámasztó munkarész kinyomtatott változat átadásakor, érvényesíteni kell és meg kell fizetni a szerződéskötéskor rögzített költségeket! A költségeket díjjegyzékben kell részletezni.

A hiteles energetikai tanúsítvány tartalma 

  • Az összesítő lap tartalmazza
    • A megrendelő nevét, címét.
    • Az épület, önálló rendeltetési egység adatait (például: helyrajzi szám, rendeltetése, építés éve, felújítás ideje, hasznos alapterülete stb.).
    • A tanúsítvány kiállításának okát.
    • A számítást követően meghatározott energetikai kategóriát, amely Magyarországon jelenleg 12 kategóriát tartalmaz, A+++ -tól I-ig.
    • A követelmény szinteket (jelenlegi, felújítás utáni, közel nulla).
    • A Tanúsító adatait (név, cím, telefon, e-mail, jogosultsági szám, szoftver és verzió).
    • A Tanúsítvány érvényességét (helyszíni szemle, kiállítás és érvényesség dátuma).
  • Az összesítő lapon felül részletesen tartalmazza
    • A jelenlegi állapot adatait, így például a határoló és nyílászárószerkezetek (falak, födémek, tetők, ablakok stb), fűtési rendszer típusa, hőleadás módja (például: radiátor), légtechnikai rendszer típusa és módja, használt energiahordozók és azok felhasználási területei.
    • A korszerűsítési javaslatokat. 
    • Fotódokumentációt.
    • A javaslatok utáni adatokat. 
A képen az energetikai tanúsítvány összesítő lapját láthatjuk, amelyet a tanúsítónak át kell adnia a megrendelő részére. A fejlécben a tanúsítvány QR kódja, a számított energetikai besorolás, a CO2 kibocsátás értéke, a HET azonosító található. Alatta lévő blokkban  az épület adatai felsorolás szerűen. Az ez alatt lévő blokkban - a vizsgált épület számított adatai alapján- a 12-es skálán belüli elhelyezkedését mutatja meg, illetve ez alapján a tanúsító megállapításait. Következő blokkban a számított értékek ismételt megjelölése mellett, a jogszabály által meghatározott követelményszinteknek megfelelő értékek kerültek meghatározásra (jelentős felújítás követelményszintje, közel nulla energiaigényű épület követelményszintje). A lap alján balra lévő blokkban a tanúsító adatai, jobb oldali blokkban az érvényesség ideje szerepel.

(Megjegyzés: Ha az épület műemléki vagy helyi védelem alatt áll, akkor ebben az esetben a korszerűsítést csak a műemléki értékleltár figyelembevételével lehet végezni úgy, hogy a műemléki érték ne sérüljön. Ezen felül az energia-megtakarításra irányuló javaslat vagy az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását nem eredményezheti.)

  • A tanúsítványban fel kell tűntetni:
    • A korszerűsítésekkel kapcsolatban hol kaphat a tulajdonos vagy a bérlő további információt, segítséget.
    • A Magyar Mérnöki Kamara által biztosított tanácsadási lehetőségét.   

Az energetikai besorolások 

A mai elvárások alapján általánosan a skála tetejéhez tartozó épületek számítanak korszerűnek. A legjobb energetikai kategóriákat, tehát az A+++, az A++ és az  A+-ot általában a megújuló energiaforrást is hasznosító épületek érik el (például: napelem és napkollektor beépítése, biomassza alapú alternatív energiaellátás alkalmazása). A B és C kategóriák még jónak számítanak, de van fejlesztendő épületszerkezetük. A D-G kategóriáknál magas energiafogyasztással találkozhatunk, az épület korszerűsítést igényel. A H-I kategóriájú épületek szinte mindig elavultak, energiapazarlók, amelyek teljes felújítást igényelnek. 

A tanúsítvány hatálya

A tanúsítvány 5 évig hatályos. Azonban a tanúsítvány hatálya alatt a követelményérték vagy a kategóriába sorolási módszertan megváltozik, akkor a változás előtt kiállított tanúsítvány még a változást követő 60. napig felhasználható ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén. Ezt követően új tanúsítványt kell készíteni.

A tanúsítvány minőségellenőrzése

  • A tanúsító a tanúsítványt az OÉNY elektronikus programjának segítségével állítja ki. A program egyedi tanúsítvány azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az OÉNY-be.
  • A Magyar Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében, amelynek során ellenőrzést végez és a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított energetikai tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki. 

A tanúsítvány költségei

A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 176/2009. (VI.30.) Korm. rendeletben rögzített összeg. Ezt az igényt díjjegyzék alapján  szerződéskötéskor és a tanúsítás elkészítésekor, átadásakor érvényesíteni kell.

A lakásoknál, önálló rendeltetési egységnél, valamint új épületnél a tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 2 munkaóra,valamint a tanúsító költségként csak az utazással, a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges, igazolt kiadásait és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét számíthatja fel. 

A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet. Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át.

Kivételes esetben a tanúsító magasabb összegű óradíj is megállapíthat, ha a tanúsítási tevékenység hosszabb tudományos vizsgálódást vagy a megrendelésben rögzített, speciális műszeres vizsgálatot igényel, ebben az esetben az óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet. Azonban a tanúsító a tanúsítási tevékenység során köteles költségkímélő megoldásokat alkalmazni.

Fontos! Meglévő épület bővítése

Az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (a továbbiakban: ÉKM rendelet) hatálya alá tartozó meglévő épület bővítése esetén a bővítményre, vagy, ha a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a meglévő épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épületre vonatkozóan az ÉKM rendeletben meghatározott számítást vagy energetikai tanúsítványt kell készítetnie a  használatbavételi engedély vagy a hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtása előtt.

(Megjegyzés: Az ÉKM rendelet szerint a meglévő épület alatt a felújítási munkák megkezdését megelőzően használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételével vagy az épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy legalább 10 éve használatban lévő épületet kell érteni.)