Az energetikai tanúsítás során az energiát használó épületek energetikai jellemzőinek meghatározása és vizsgálata alapján, annak eredményeképpen az energetikai tanúsító az épületről vagy önálló rendeltetési egységről energetikai tanúsítványt, energetikai megfelelőséget igazoló számítást állít ki.
Az energetikai tanúsítás lépéseit a 2. pont, Az energetikai tanúsításról és az energetikai tanúsítvány részletezi.
Az energetikai tanúsítvány alaki és tartalmi követelményeit az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008.(VI.30.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák, így
- az 1. melléklet az energetikai tanúsítvány alapvető tartalmi elemeit, a tanúsítvány elemit és a tanúsítvány képjelmagyarázatát,
- a 2. melléklet az energetikai tanúsítvány és az energetikai követelményeknek való megfelelést igazoló számítás alátámasztó munkarészeit,
- a 3. melléklet az energetikai minőség és szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolást (hatékonysági osztályokat),
- a 4. melléklet az épületszerkezetek értékelési osztályait, valamint
- az 5. melléklet az épülettechnikai rendszerek értékelési osztályait.
Az épületek energetikai jellemzőinek részletes meghatározását, követelményeket, követelményértékeket, alternatív rendszerek elemzését, az épület energetikai megfelelőségét igazoló számítást tartalmazza az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet és mellékletei, így
- az 1. melléklet az általános követelményeket, amelyek kiterjednek
- a határoló és nyílászáró szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményekre
- a nyári hővédelemre vonatkozó követelményre, illetve
- az épülettechnikai rendszerre vonatkozó előírásokra,
- a 2. melléklet a közel nulla energiaigényű épületek külön követelményeit, amelyek kiterjednek
- a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményre,
- az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó követelményértékekre, illetve
- az épület fajlagos szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó követelményekre,
- a 3. melléklet a jelentős felújítás alá eső épületekre vonatkozó követelményeket, amelyek kiterjednek
- a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményre,
- az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményértékre, illetve
- a kapcsolódást a költségoptimalizált energiahatékonysági szinthez,
- a 4. melléklet az új épületek alternatív rendszereinek vizsgálatát
- az 5. melléklet a referenciaépület meghatározását,
- a 6. melléklet a számítási módszer alapelveit,
- a 7. melléklet a súlyozó tényezőket a fűtőértéken számított végsőenergia igényhez, valamint
- a 8. melléklet a számítási eljárást a távhőszolgáltatók számára a távhőellátás súlyozó tényezőjének meghatározásához.
Meg kell felelnie
- az új épületnek az 1. és a 2. mellékletben foglalt követelményeknek,
- a meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezeteinek az 1. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott követelményeknek,
- a meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épülettechnikai rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott követelményeknek,
- az épületnek az 1. és a 3. mellékletben meghatározott követelményeknek, ha a meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át.
A miniszteri rendeletet nem kell alkalmazni azon műemlék épületet, helyi védelem alatt álló épületet és azok épületelemeit, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné.