2018. július 2-án a Magyar Közlöny 103. számában kihirdetésre került az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet, valamint az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 117/2018. (VII. 2.) Korm. rendelet, amely többek között az e-közmű rendelet módosítását is tartalmazza.

A szabályozásban bekövetkező változások hatályba lépését a módosítás három szakaszra osztja. Az első változtatások a kihirdetést követő 8. napon, a változások egy csoportja a kihirdetést követő 16. napon, bizonyos további változások pedig 2018.07.15-én lépnek hatályba.

Az alábbiakban összefoglaljuk az e-közmű rendelet módosításának főbb pontjait:

• A módosított rendelet kimondja, hogy a közművezeték-üzemeltetők a rendeletben előírt kötelezettségeik teljesítésével összefüggésben díjazásra nem jogosultak, díjaikban azt nem érvényesíthetik.
• A közműnyilatkozatok és közmű-állásfoglalások érvényességi ideje 6 hónapról 1 évre változik. Emellett az érvényességi idő kezdőnapjának meghatározásában is változás áll be, hiszen az új szabályok szerint az egy éves időszak onnan indul, amikor az e-közmű rendszerben az összes közmű nyilatkozatát tartalmazó közműnyilatkozat érvényessé válik.
• Megtörténik a nyilatkozattételi határidők jogharmonizációja, vagyis az e-közmű rendeletben foglalt határidőktől és folyamattól eltérően fogalmazó jogszabályok alkalmazása. Miután a kérelmező a közműnyilatkozat-kérelem benyújtásakor megadja, hogy a konkrét ügyben pontosan mely jogszabály tekintendő a határidőszámítás szempontjából irányadónak, az e-közmű rendszerben ehhez igazodva kerül lefolytatásra a közműegyeztetési folyamat.
  Ez a változtatás a közművezeték-üzemeltetők részéről is kiemelt figyelmet igényel, hiszen ezen jogszabályok alkalmazása esetén a határidő lejárta a hozzájárulás automatikus, feltétel nélküli megadását eredményezi.
• Felülbírálhatóvá válik a nyilatkozatra felkérendő közművezeték-üzemeltetők köre, melynek összeállítását az e-közmű rendszer automatikusan végzi el és ami a közművezeték-üzemeltetők által nyújtott térképi adatszolgáltatásokon és az általuk megadott egyéb információkon alapul.
• Amennyiben a kérelmező él a felülbírálat lehetőségével, úgy egy elmaradt egyeztetésre visszavezethető esetleges károkozás esetén a felelősség őt terheli.
• Bekerül a közműnyilatkozat, közmű-állásfoglalás és a közműegyeztetés fogalma, egyéb fogalmak pedig pontosításra kerülnek.
• Lehetőségként megjelenik az 5. § (2) bekezdésében szereplő, térképi adatszolgáltatásra nem kötelezett közművezeték-üzemeltetők számára is az automatikus érintettség-megállapítást lehetővé tevő téradatszolgáltatás nyújtása.
• Bekerülnek a rendeletbe a kötelezettségeiket elmulasztó közművezeték-üzemeltetőkkel szembeni bírságolásra vonatkozó szabályok.
• Az e-közmű rendelet 2. számú mellékletének tartalma az e-közmű Általános Szerződési Feltételek mellékletébe kerül át, változatlan tartalommal.

A rendelet módosításával párhuzamosan az e-közmű rendszerben ehhez igazodó funkcionális változások is tapasztalhatók lesznek, illetve a rendszer háttérműködése is az új szabályoknak megfelelően alakul át.

Például a kérelem benyújtásakor a kérelmező ki tudja választani a határidőszámítás jogalapját jelentő jogszabályt, a rendszer pedig ennek megfelelően számolja a határidőket, követi le a folyamatot. Ahol nem releváns, ott nem szükséges érintettség megadása a közművezeték-üzemeltetők részéről, ezekben az esetekben kizárólag nyilatkozattétel és hiánypótlás kérése lehetséges.

Bizonyos jogszabályok esetén a határidő lejárta a hozzájárulás feltétel nélküli, automatikus megadását eredményezi, az ilyen típusú kérelmekre a közművezeték-üzemeltetők figyelmét a rendszer külön felhívja.

A kérelemmel megszólítandó közművezeték-üzemeltetők listájának összeállítására használt felület a közelmúltban teljesen megváltozott, egyfajta felkészülésként a jogszabálymódosításra. Így minden egyes közműhálózat kapcsán elérhető, hogy pontosan miért került egy közművezeték-üzemeltető a kötelezően megszólítandó közművek közé vagy miért nem, ami a kérelmező számára nyújt segítséget a megszólítás szükségességének megállapításában.

További újítás, hogy a jogszabály-módosítást követően a kérelemmel megszólítandó közművek listájának véglegesítésekor a kérelmező felülbírálhatja a rendszer automatikus megállapítását, vagyis ki tudja venni a rendszer által automatikusan megszólítandónak jelölt közművek neve mellett található kijelölő pipát. A felelősségátvállalással járó döntését a jogszabálynak megfelelően természetesen indokolnia is kell, a felülbírálatról pedig értesítést kap a közmű is.

A kérelemből kivett közműnek lehetősége lesz betekinteni az ügybe, a rendszerben meglévő adatok alapján pedig felveheti a kapcsolatot a kérelmezővel, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez szükséges. Folyó ügybe utólag közműként belépni már nincs lehetőség, tekintettel az adott ügyre vonatkozó, jogszabályban foglalt folyamatokra.