Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850. III.18-án kelt királyi pátens rendelkezett. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt. Később - még 1948-ban - létrehozták a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. Törvény újból intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A kamarai tagság ma mintegy 43 ezres, és főleg nagyvállalatokból áll.
A menedzserszellemű, új kamara alapvető feladata a lobbizás, a tőkekivitel elősegítése, miközben a kis- és középvállalatok érdekeit védi. A kamara programjában szerepel a gazdasági érdekvédelmi szervezet megújítása, a magyar vállalkozók érdekeinek megóvása, illetve, hogy a kamara szolgáltatás-központúvá váljék, melyet úgy kell menedzselni, ahogyan egy nagyvállalatot szokás. Nemzetközi téren a kamara célja a hazai vállalkozói kör külpiaci érvényesülésének segítése, elsősorban az európai integrációra való felkészítés valamint együttműködési lehetőségek kialakítása a szomszédos országok üzleti köreivel. Említésre méltó a kamarák közti nemzetközi kapcsolat - már szinte minden környező országgal született kétoldalú együttműködési megállapodás - továbbá az MKIK csatlakozott a CEFTA országok kamaráinak multinacionális együttműködését biztosító egyezményhez. 1996-tól működik Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary).
Szervezeti felépítése:
Elnökség (Elnök: dr. Parragh László)
Ellenőrző Bizottság
Etikai Bizottság
Kollégiumok
Ügyintéző szervezet
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos koordinációs szervezetként fogja össze a 23 területi kamarából álló kereskedelmi és iparkamarai rendszert. A területi kamarákon kívül vegyes kamarák is működnek:
Kárpátia Magyar – Román Kereskedelmi és Iparkamara (Kolozsvár)
Magyar Horvát Kereskedelmi és Iparkamara (Zágráb)
Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara (Budapest)
Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (Budapest)
Portugál-Magyar Kereskedelmi Kamara (Lisszabon)
Brazil-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Sao Paolo)
Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara (Santiago)
Ciprusi-Magyar Üzleti Szövetség (Nicosia)
Holland-Magyar Üzleti Hálózat (Veenendaal)
Ír-Magyar Üzleti Szövetség (Dublin)
Svéd-Magyar Kereskedelmi Kamara (Upplands Väsby)
Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara (Zürich)
Török-Magyar Üzleti Tanács
New-England-i Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara (Boston)
Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara (San Mateo)
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külföldi tevékenységét az MKIK Nemzetközi Igazgatósága koordinálja. A nemzetközi tevékenységekhez az alábbi tagozatok kapcsolódnak:
Magyar-Arab Tagozat (MKIK - Nemzetközi Igazgatóság)
Magyar-Horvát-Bosnyák Tagozat (Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)
Magyar - Szerb Tagozat (Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara)
Magyar-Román Tagozat (Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara)
Magyar-Orosz Tagozat (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara)
Magyar-Szlovák Tagozat (Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara)
Magyar-Szlovén Tagozat (Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara)
Magyar-Kínai Tagozat (MKIK - Nemzetközi Igazgatóság)
Magyar-Ukrán Tagozat (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara)
Elérhetősége:
cím 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.
tel.: 1/474-5100
fax: 1/474-5105
e-mail: mkik [at] mkik [dot] hu
honlap: http://www.mkik.hu/
forrás:
jogszabályi hivatkozás: 1999. évi CXXI. Törvény a gazdasági kamarákról
