2010. november 16. kedd - 10:27
Magyarországon először városszépítő bizottságok, egyesületek a XIX. század elsõ felében alakultak: 1808. november 21-én tartotta első ülését a Fővárosban a „Szépítő Bizottmány”.
2010. november 30. kedd - 14:24
Az Ásatási Bizottság (ÁB) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 9 főből álló, független szakmai tanácsadó testület, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkáját segíti a régészeti örökséggel kapcsolatos szakmai döntések meghozatalában.
2009. szeptember 21. hétfő - 23:00
Az ÉVOSZ feladata a tagszervezetek érdekképviseletének ellátása, az építõipar mûszaki, szakmai fejlõdésének elõsegítése, a tagszervezetek versenyképességének biztosítása, a tagok közötti információcsere biztosítása.
2009. szeptember 22. kedd - 23:00
Az Építéstudományi Egyesület, illetve jogelődje hivatalosan 1949. február 2-án jött létre Magasépítési Tudományos Egyesület (MTE) néven. A későbbiekben neve változott: 1952-ben Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTE), illetve 1990-ben Építéstudományi Egyesület (ÉTE) lett, bírósági végzésekkel. Mindez nem változtat azon, hogy az 1848-as magyar szabadságharc egyik kiemelkedő képviselője, Hollán Ernő alapította Magyar Mérnök és Építész Egylet egyik jogutódjának tekintik magukat.
2009. december 10. csütörtök - 00:00
Az ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁSI SZAKMAI KOLLÉGIUM (a továbbiakban: Kollégium) önkéntes szervezet, amely abból a célból jött létre, hogy segítse az építéshatósági munka színvonalának, valamint társadalmi és szakmai presztízsének növelését, továbbá erősítse az építéshatósági érdekek érvényesülését.
2010. november 29. hétfő - 10:49
Az Europa Nostra műemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó páneurópai non-profit szervezet 1963-ban az Európa Tanács, valamint több helyi és regionális nem kormányzati szervezet kezdeményezésére jött létre. Az intézmény megalapítása óta jelentős befolyásra tett szert a kontinens épített és természetes környezetének megőrzése, valamint a nemzeti és nemzetközi szervezetek műemlékvédelemmel és területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységének koordinációja területén.
2010. november 15. hétfő - 12:05
A 2008. januárjában megújult Társaság továbbra is Kemény Bertalan szellemében, módszertani öröksége nyomán folytatja munkáját. A Társaság célja – az új elnök, Krizsán András szavaival – „az innovatív, megújuló magyar falu jövőképén munkálkodni, úgy, mintha 300 évig élnénk…”
2010. november 30. kedd - 17:59
A
Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Museums - ICOM) feladatának tartja a múzeumok és a múzeumi szakma fejlesztését, a kulturális örökség megőrzéséért dolgozik az egész világon. A szakmai együttműködés terjesztése és elősegítése melletti elkötelezettséggel az
ICOM az egyes tudományágakban és a különböző szakterületen tevékenykedő múzeumi szakemberek világméretű hálózata.
2010. november 30. kedd - 18:00
Az
ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye. Az 1965-ben létrehozott civil szakmai szervezet meghatározó a világ műemlékvédelmében. Az itt kidolgozott irányelveket a legtöbb ország átülteti saját műemlékvédelmi gyakorlatába.
2010. november 30. kedd - 14:32
KJB a kulturális javak védelmében érintett intézmények, szervezetek képviselőiből álló szakmai tanácsadó testület, mely a jogszabály értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kulturális javakkal, műtárgyakkal kapcsolatos hivatali, hatósági tevékenységét hivatott állásfoglalásával támogatni.
2010. november 30. kedd - 18:01
A törvény értelmében a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik a műemlékvédelemmel, régészeti örökség védelmével illetve a műtárgyvédelemmel kapcsolatos hatósági, tudományos és egyéb közszolgálati feladatok ellátása.
2009. január 27. kedd - 00:00
A kamarai tagság kötelező mindazok számára, akik terület- és településrendezési, építési, belsőépítészeti és műemléki tervezői, valamint műszaki szakértői tevékenységet folytatnak. A MÉK tagjainak száma összesen kb. 8500. Ebből kb. 3200 a Budapesti Építész Kamara tagja, a többi tag 18 területi kamarán belül működik, közel a megyerendszernek megfelelően (kivétel a Dél-Dunántúli Területi Építész Kamara, Baranya és Tolna megye építészeinek együttműködésében).
2010. november 30. kedd - 12:30
A Magyar Építészeti Múzeumot az intézményes műemlékvédelem vezetői alapították 1968-ban azzal a céllal, hogy az építészek leszármazottainál, a műkereskedelemben vagy műgyűjtőknél fennmaradt építészeti tervrajzokat, építészportrékat, az építészet régi szakirodalmait, folyóiratait, építészeti fotókat és az építészetet népszerűsítő képzőművészeti alkotásokat gyűjtse össze. Tervrajzgyűjteménye eléri a 30.000 darabot.
2010. február 25. csütörtök - 00:00
Az Építőanyag Kereskedők Országos Egyesülete 1998 óta kezdeményezi és támogatja a kereskedők európai uniós felkészülését és magas színvonalú szakemberekké válását. Az egyesület 2008-ban közhasznúsági jogi státuszt nyert, mely lehetőséget nyújt pályázatokon történő részvételre.
2009. október 06. kedd - 23:00
MÉASZ építőanyagipar részterületeit felölelő szakmai egyesületek, szövetségek szövetsége. Feladata az építőanyagipari érdekérvényesítés az Európai Unióban és Magyarországon kormányzati szinten.
2010. november 29. hétfő - 11:44
Magyarország technikatörténeti múltjának emlékeit ma 15 országos gyűjtőkörű, szakági múzeum, több mint 30 speciális gyűjtemény, az Országos Műszaki Múzeummal, a Közlekedési Múzeummal, a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal együttesen őrzi.
2009. január 27. kedd - 00:00
A MÉSZ ( Magyar Építõművészek Szövetsége, korábban Magyar Építészek Szövetsége ) önkéntes tagságon alapuló szakmai társadalmi szervezet, mely az építészet szakmai, társadalmi, kulturális, művészeti stb. vonatkozásaival foglalkozik, ( míg a szakmagyakorlás körülményeivel - tervezési jogosultság, szabályzatok, díjszámítás stb. - a Magyar Építészek Kamarája )
2009. szeptember 22. kedd - 23:00
Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850. III.18-án kelt királyi pátens rendelkezett. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt. Később - még 1948-ban - létrehozták a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. Törvény újból intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A kamarai tagság ma mintegy 43 ezres, és főleg nagyvállalatokból áll.
2009. január 27. kedd - 00:00
2010. november 29. hétfő - 11:39
Az Öntödei Múzeum Közép-Európa egyetlen műemlékként megőrzött öntödéje, ráadásul az 1858-62 között épült csarnok Magyarország egyetlen megmaradt Howe-féle rácsos fatartóra szerkesztett shed-tetős épülete.
2010. november 30. kedd - 14:27
A Magyar Régész Szövetség önkéntességi elven működő, demokratikus, szakmatudományos érdekképviseletet ellátó országos szervezet.
2009. szeptember 22. kedd - 23:00
Szakmai-társadalmi szervezet, mely az urbanisztikával hivatásszerűen foglalkozók, illetőleg az urbanisztika iránt elkötelezetten érdeklődők számára jött létre. Működésének törvényességi alapja a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (Khtv.).
2010. november 30. kedd - 17:55
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) 1992-ben jött létre Műemlékek Állami Gondnoksága néven, az állami tulajdonból ki nem adható műemléki együttesek és gyakran természeti védettséget élvező parkjaik szak-vagyonkezelési feladatainak ellátására.
2010. november 30. kedd - 18:00
A jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum keretein belül működő Nemzeti Örökségvédelmi Központ jogelődje a K.Ö.Sz., amely korábban Á.M.R.K. néven működött, és az OMF (Országos Műemlékvédelmi Hivatal) átalakítása során jött létre.
2010. november 30. kedd - 17:54
Az Örökségvédelmi Tanácsadó Testület 9 tagját a Műemléki Tervtanács, az Ásatási Bizottság és a Kulturális Javak Bizottságának 3-3 tagjából 2 évre a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke kéri fel. A testület a jelentősebb szakmai ügyekben, valamint a másodfokú döntések előkészítésében hozott állásfoglalásaival segíti a KÖH elnökének munkáját.
2010. november 16. kedd - 10:00
A Teleki László Alapítványt – az 1986-ban létrehozott Magyarságkutató Intézet jogutódjaként - a Magyar Köztársaság Kormánya 1007/1991. (II.9.) sz. határozatával alapította. A tudományos intézeteket működtető Alapítvány létrehozásával az Alapító az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már elterjedt, de Magyarországon még nem alkalmazott, új tudományfinanszírozási módot kívánt megvalósítani, másrészről olyan kevéssé gondozott diszciplínák kutatását biztosította, amelyeknek a politikai változásoktól független, folyamatos vizsgálatára a mindenkori kormánynak nagy szüksége van.
2010. április 24. szombat - 23:04
2010. november 30. kedd - 17:58
A
Világörökség Egyezmény a nemzetközi együttműködés legfőbb testületeként az Egyezményhez csatlakozó, úgynevezett Részes Államok Közgyűlését hozta létre. Ez a testület kétévenként az UNESCO Kongresszussal azonos időben ülésezik. Részletekkel nem foglalkozva, általában az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatosan irányt mutató állásfoglalásokat hoz, valamint megválasztja az Egyezménnyel kapcsolatos legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testület, a
Világörökség Bizottság (Committee) tagjait összesen 21 tagot, egy-egy tagot hat-hat évre.
2010. november 30. kedd - 17:57
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és vált annak Részes Államává. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága 1999-ben jött létre a 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet szerint.
2010. november 16. kedd - 09:03
Az Ybl Egyesület Közhasznú szervezet, Ybl Miklós Műszaki Főiskola Egyesülete néven 1995 áprilisában alakult, hogy szakmai és baráti közösségbe fogja össze a jogelőd intézmények és a főiskola volt és jelenlegi oktatóit, hallgatóit. 2000-től a Gödöllői Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskola Karaként működik a volt főiskola. E csatlakozás tette szükségessé az egyesületi névváltoztatást. Az eddig is célként szerepelő hagyományőrzés, hangsúlyosabbá vált, valamint az elmúlt évek szellemi örökségének, erkölcsi és szakmai tanításának megőrzése, továbbadása.
