Mi is az a településrendezés?
A településrendezés a település területének megfelelő felhasználását és az építés helyi rendjének szabályozását, ezek révén a település-fejlődését, a kedvező településkép kialakítását szolgálja. Számos területre kiterjed, ilyen például a település működőképességéhez nélkülözhetetlen utakkal és közművekkel való kellő ellátása a biztonságos mindennapi életet veszélyeztető problémák (tűz-, árvíz- és belvíz-, erózió-, csúszásveszély stb.) elleni védekezés is. A településrendezés feladata még az országos-, a térségi-, a települési érdekek és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. Hangsúlyozni kell, hogy a településrendezés során nem csak az adott település, vagy esetleg annak szűkebb részén érintett lakosok helyi érdeke számít közérdeknek, hanem figyelemmel kell lenni magasabb területi szintek közösségi szempontjaira is.
A településrendezés keretében és eredményeképpen a helyi önkormányzat a saját illetékességi területén (közigazgatási területén) hosszú távra adja meg a település fejlődése érdekében szükséges mit?, mikor? (a fejlődés szempontjából mire és mikor van szükség) és hol?, hogyan? (a megvalósítás hol és milyen szabályok mellett történjen) kérdésekre a válaszokat.
A településrendezési tevékenység számos jogszabállyal (törvénnyel, rendelettel) körül van bástyázva, amelyek figyelembevételétől sem az önkormányzatok, sem a tervezők nem tekinthetnek el. A jogszabályi keretek (amelyek időnként talán drótakadályoknak is vélhetők más szemszögből nézve…), ugyanakkor nem akadályozzák azt, hogy az önkormányzatok a rendezési folyamatban érvényesíthessék településük sajátosságait, figyelembe vegyék értékeit és eldönthessék, hogy melyek a koncepcionális és megvalósítási hangsúlyok, amik mentén a jövőjüket tervezik.
A politikai, társadalmi és gazdasági rendszerváltás után közvetlenül megszületett egyik legfontosabb jogszabályunkban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény-ben (önkormányzati törvény, Ötv.), nevesítve van, hogy a településfejlesztés és a településrendezés a helyi közszolgáltatások körében ellátandó önkormányzati feladatok közé tartozik (Ötv. 8. § (1) bekezdés). A településrendezés nem olyan, kötelezően ellátandó feladata az önkormányzatnak, mint például a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása, hanem azt csak akkor és oly mértékben kell végeznie, amikor és amennyire erre a település fejlődése és rendezése érdekében szükség van. Az, hogy a település rendezése mikor válik szükségessé, az az önkormányzat saját döntésén múlik.
A településrendezésre vonatkozó alap-jogszabályunk, az épített környezet alakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény, Étv.) a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai között sorolja fel ezt a tevékenységet (6. § (1) és (3) bekezdések).
A településrendezés az önkormányzati törvényben felsorolt szinte valamennyi helyi közszolgáltatási feladattal összefüggésben lévő, tehát komplex, tartalmában összetett, emellett sokszereplős és általában időigényes folyamat (pl. nagyobb városok teljes területre kiterjedő településrendezési feladat elvégzése minimálisan egy-másfél év).
A folyamatban szükséges döntések felelősségteljesek, mivel a településen rendelkezésre álló területek végesek, és a már megváltoztatott felhasználású területrészeken általában nem, vagy csak igen nehezen (és költségesen) fordíthatók vissza a beindult folyamatok (pl. ha már beépültek a telkek). Sokféle szempontra egyidejűleg szükséges figyelni. Így a fenntartható fejlesztésre, megfelelő lakó- és munkakörülmények kialakulására, új munkahelyek megteremtésére, a település gazdaságos üzemeltetésre, a környezet természeti, táji és épített értékeire és azok fejlesztésére egyaránt.
