Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium 1/2010. sz. ajánlása: a tervezők felelőssége az új építési jogszabályok tükrében

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 32. § (1) bekezdése alapján az építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése. Az Étv. 32. § (11) bekezdése alapján az építészeti-műszaki tervdokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – a pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges terveket, dokumentumokat tartalmazza.

A tervező produktumára: a tervre jellemző, hogy tükrözi a tervező tehetségét, a szakmai képességeit. A szakmai képességek körébe tartozó kérdés, hogy a tervezői fantázia szárnyalását egy-egy tervezési feladat kapcsán mely mértékben tudja a megrendelői igényekkel összhangba hozni, az építésügyi jogszabályok keretei között tartani, az építésügyi jogszabályokat pedig mely mértékben tudja az egyéniségének megfelelően, a tehetségének  kibontakoztatására kamatoztatni.

Az építészeti műszaki terveket készítő tervezők anyagi felelősségét az Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (röviden: Ptk.) 408-410. §-a a tervezési szerződés keretein belül szabályozza.

A tervezők szakmai felelősségét az Étv. 33. § (1) bekezdése állapítja meg. A törvényi szabályozás szerint a tervező felelős: az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) műszaki tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért, építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

A tervező szakmai és anyagi jogi felelősségét a tervezői nyilatkozattal ismeri el.

A tervezői nyilatkozat tartalma jogszabályhoz kötött, melynek elemeit az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi ellenőrzésről szóló 193/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 19. §-a sorolja fel. A Kr. 19. § (1) bekezdése alapján atervezői nyilatkozat tartalmazza

a.) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát;

b.) az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését;

c.) a tervezett építési tevékenység

ca.) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát,

cb.) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,

cc.) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését;

d.) a tervezők aláírását.

A Kr. 19. § (2) bekezdése alapján a tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy

a.) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,

b.) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,

c.) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és

d.) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta,

e.) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek [építményekkel szemben megállapított alapvető követelmények] megfelel,

f.) egyeztetett-e a szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal, mi az egyeztetés tartalma,

g.) a betervezett építési célú termékeknek – jogszabályban meghatározott esetekben – mi a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusa és száma,

h.) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet,

i.) az általa tervezett építmény megfelel az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette.

A listaszerű felsorolás tartalmában olyan felelősségi nyilatkozat, amellyel a tervező elismeri,  hogy a terv alapján megvalósított építmény az alapvető követelményeken kívül teljesíti az általános érvényű szakmai és más jogszabályokban meghatározott követelményeket, a szakhatóságok elvárásait, az építészeti minőség és értékvédelem szempontjait, azt, hogy az építmény illeszkedik a meglévő épített környezeti elemekhez, az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésétől függően meghatározott mértéket meghaladná, az építés befejezését követően a természetes környezet helyreállítható.

Az építészeti-műszaki terv – mint produktum – hatóság által ellenőrzött azokban az esetekben, amikor a tervezett építési tevékenységre engedélyt kell kérni.

Az építésügyi jogszabályokkal kapcsolatban megfogalmazott társadalmi elvárások (legyen kevesebb az építési engedély köteles munkák köre, rövidebb legyen az engedélyezési határidő) és az európai jogszabályokkal való összhang megteremtése (a bejelentéssel egyidejűleg legyen  megkezdhető a tevékenység) az újfajta építési engedélyezési lehetőségek (összevont eljárás, integrált eljárás) az építésügyi jogszabályok jelentős változását hozták.

A változások bővítették az engedélyezés szintjeit, ezáltal csökkent az építési engedély köteles építési tevékenységek köre. Az engedélyezési szintek függvényében az építési engedélyen kívül vannak olyan építési tevékenységek, melyek egyszerűsített építési engedély birtokában, vannak olyanok, amelyek bejelentéssel (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett) végezhetők. Szabályozott azon építési tevékenységek köre is, melyek engedély és bejelentés nélkül végezhetők.

Az engedélyezés szempontjából különböző szintű építési tevékenységek körét az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban: Engr.) 1. számú mellékletének I-V. oszlopa és 1-35. sora, a bontási engedély birtokában, a bontási bejelentéssel (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett), továbbá a bontási engedély és bontási bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek körét az Engr. 1. számú mellékletének VI-VIII. oszlopa és 1-7. sora, a használatbavételi engedély birtokában, továbbá a használatbavételi bejelentés (a bejelentéssel egyidejű használatbavétel mellett) az Engr. 1. számú mellékletének IX-X. oszlopa és 1. sora sorolja fel.

A jogszabály változás megteremtette annak lehetőségét, hogy csökkenjen az építési engedély köteles építési munkák köre, rövidebb legyen az engedélyezési eljárás időtartama. 

Az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeit az Engr. 5. számú melléklete az engedélyezési eljárás fajtájától függően szabályozza. Az Engr. 5. számú mellékletének I-VI. pontjai állapítják meg azokat az eltérő követelményeket, melyeket a különböző fajta engedélyezés (bejelentés) során a tervdokumentációnak teljesítenie kell. Az Engr. 5. számú mellékletének I-VI. pontja tételesen felsorolja, hogy az építési engedélyezési (bejelentési), az elvi építési engedélyezési, a bontási engedélyezési, a fennmaradási engedélyezési tervdokumentációknak melyek a tartalmi követelményei.

Az építésügyi hatósági eljárások során tapasztalat, hogy a tervdokumentációk számos esetben úgy készülnek, hogy nem felelnek meg az Engr. 5. számú mellékletében meghatározott tartalmi, ezen belül is a különböző szintű engedélyezéshez szükséges követelményeknek (pl. elvi engedély iránti kérelem engedélyezési szinten dokumentálva). A tervezői nyilatkozatok tartalma nem minden esetben felel meg a jogszabályi követelményeknek, a tervezői felelősségvállalást nem tükrözi.

A hiányok következtében a hatóság hiánypótlási felhívást köteles kiadni, mely körülmény az engedélyezési eljárás elhúzódását eredményezi. Azon építtetői elvárás tehát, hogy egyszerűbb eljárással, rövidebb időn belül kerüljön az engedély iránti kérelem elbírálásra, nem teljesül azokban az esetekben, melyekben a hatóságnak hiánypótlási felhívást kell kiküldeni pl. a tervdokumentáció tartalmi hiányosságai miatt, mely hiányosságba nemcsak valamely alaki, hanem a tartalmi hiányosság is beletartozik. A tartalmi hiányosságok az engedély elutasítását eredményezhetik, ha a tervezési programban megfogalmazott építtetői elvárásokat nem lehet, vagy a tervező nem tudja az építésügyi jogszabályok keretei között tartani.

Azáltal hogy szűkült az építési engedély köteles építési munkák köre, továbbá azzal, hogy a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető az építési tevékenység, nem azt jelenti, hogy tervek és az építésügyi jogszabályok betartása nélkül lehet építési tevékenységet végezni.

Az épített környezet alakítására és védelmére vonatkozó szabályok betartását az építésügyi hatóságok változatlanul ellenőrizni kötelesek. Az ellenőrzési körbe beletartoznak a bejelentés birtokában, továbbá az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek is. 

A Kr. 43. § (2) bekezdése alapján az építési engedély és bejelentés, illetve bontási engedély és bontás bejelentése nélkül végezhető építési és bontási tevékenységet is csak a.) a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, b.)az általános érvényű kötelező építésügyi előírások, c.)más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezet-, természet-, táj- és kulturális örökségvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó stb.) előírások megtartásával szabad végezni.

A Kr. 43. § (3) bekezdése alapján az építésügyi hatósági és szakhatósági követelményeknek megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési tevékenység jogkövetkezményeit kell alkalmaznia az építésügyi hatóságnak.

Az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium a fentiek alapján kéri a szakmai kamarákat, hogy tagjainak figyelmét szíveskedjenek felhívni a tervezői nyilatkozat jelentőségére. Kéri továbbá, hogy a tervezőket a jogszabály változásokról szíveskedjenek tájékoztatni annak érdekében, hogy a változások az elvárt eredményt meghozzák: az engedélyezési eljárás időtartama ténylegesen csökkenjen, az engedély nélkül felépíthető építmények pedig az építésügyi jogszabályi előírások betartásával készüljenek, az ellenőrzést követően indítandó építésügyi hatósági eljárás, és a szabálytalan építési tevékenységekkel kapcsolatos szankció elkerülése érdekében.

Szeged, 2010. január 22.

Csatolmány	Dátum	Méret
Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium 1/2010.sz. Ajánlása A tervezők felelőssége az új építési jogszabályok tükrében	2010.04.19	44.5 KB