Jogszabálykereső
A jogszabálykereső kizárólag az építésügy területére, az általános építményfajtákra, azok tervezésére, kivitelezésére, engedélyezésére, ellenőrzésére, nyilvántartására, a szakmagyakorlásra vonatkozó jogszabályokat, valamint a településrendezésre, épített örökségre és a sajátos építményfajtákra vonatkozó fontosabb jogszabályokat tartalmazza.
A joganyagok pontos megjelöléssel, rövid tartalommal szerepelnek az adatbázisban, linkkel a hatályos szövegre, ezzel segítséget nyújtva az építkezőknek, kivitelezőknek, szakmagyakorlóknak a gyors tájékozódásban.
A megjelent új, vagy módosult jogszabályokkal kapcsolatos cikkek megtekinthetők innen.
A rendelet meghatározza a telepengedélyhez kötött ipari és szolgáltató tevékenységek körét, kijelöli az egyes esetekben eljáró közigazgatási és hatóságokat és szakhatóságokat. Abban az esetben, ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan műemléki védelem alatt áll – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek –, első fokon az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, másodfokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként jelöli ki. Kimondja továbbá, hogy a jegyző a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §(2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
A Kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a rendelet 1. mellékletében felsorolt, az aszály kezelését szolgáló sík- és dombvidéki tározók létesítését és rekonstrukcióját, valamint az azok üzemszerű működését szolgáló beruházásokkal összefüggő, a 2. mellékletben megjelölt közigazgatási hatósági ügyeket, a 3. mellékletben meghatározza a beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közreműködő hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat.
A rendelet ismerteti a villanyszerelő; kőműves; asztalos; gázvezeték- és készülékszerelő; ács-állványozó; burkoló; gáz- és olajtüzelő berendezés-szerelő, üzembe helyező szakképesítések, továbbá e szakképesítések mestervizsga szint és szakmai követelményeit.
A Kormány határozatával elfogadta a program új megvalósítási konstrukcióját. A Program I. ütemében 2012 és 2016 között egy új 65 000 férőhelyes stadion épül meg a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna közötti területen, a szükséges számú parkolóval, és felújításra kerül a Puskás Ferenc Stadion. A Program II. ütemében 2016 és 2020 között a fejlesztési területen nemzetközi úszó, és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas létesítmény épül meg, a Millenáris Velodrom felújításra és átépítésre kerül, épül egy 2500 fő befogadására alkalmas multifunkcionális sportcsarnok, egy fedett atlétikai bemelegítő pálya és edzőcsarnok, egy terem labdajátékok és a torna sportág számára megfelelő edzőcsarnok, és a Program I. és II. üteméhez kapcsolódó sportingatlanokat kiszolgáló létesítmények.
A létesítmények tervezési munkálatait a Nemzeti Sportközpontok alkalmazásában álló tervezők, szakemberek végezzék el.
A kormányhatározat rendelkezik a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer további átalakításáról, az átalakítással kapcsolatos feladatokról, határidőkről, felelősökről, pénzügyi eszközökről.
2012. október 31-ével a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba beolvad az állami műemlékvagyont kezelő szervezet, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is.
A kormányhatározat felhívja a belügyminisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítse elő a szükséges jogszabály-módosításokat a kulturális örökségvédelmi feladatellátás egyszerűsítése és hatékonyságának fokozása érdekében a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakítására, az alábbi elvek szerint:
a) az első fokú műemlékvédelmi és régészeti feladatok ellátását a járási hivatalok építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szervei látják el,
b) a másodfokú hatósági feladatokat a fővárosi, megyei kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szervei látják el.
A Kormányhatározat értelmében 2012. július 1-től az Országos Építésügyi Fórum feladatait az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács veszi át. A Tanácsot az építésügyért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) működteti. A Tanács az építésügyet és a településrendezést közvetlenül érintő döntések előkészítésében a miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testülete. A szakmai és civil szervezetek részéről a Tanácsba egy-egy tagot delegálhat a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Magyar Építőanyagipari Szövetség, az építésüggyel összefüggő építész- és mérnökképzéssel érintett felsőoktatási intézmények építésüggyel kapcsolatos karai, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az Országos Főépítészi Kollégium, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Főépítészi Kollégiuma, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, valamint a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület.
A Kormányhatározatban a Kormány a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokk (blokkok) megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak nyilvánítja. A Kormány a beruházás megvalósítása érdekében szükséges további lépések megtétele érdekében indokoltnak tartja, hogy kerüljön sor konzultáció kezdeményezésére és lefolytatására mindazon országok kormányaival, szerveivel, intézményeivel és szállítóival, amelyek – a jelenlegi atomerőművi blokkok technológiájával azonos – nyomottvizes technológia alkalmazása okán az új blokkok létesítése szempontjából potenciálisan érintettek lehetnek.
A Kormányhatározatban a kormány a magyar atomenergetika elkövetkező harminc éves kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása érdekében, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján Nukleáris Energia Kormánybizottságot (a továbbiakban: Kormánybizottság) hoz létre. A Kormánybizottság elnöke a miniszterelnök. A Kormánybizottság tagjai a nemzeti fejlesztési miniszter, valamint a nemzetgazdasági miniszter. A határozat felsorolja, hogy a Kormánybizottság ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal milyen más személyek vehetnek részt. A Kormánybizottság által vizsgálandó stratégiai kérdések a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokk (blokkok) megvalósításával összefüggésben a határozatban megjelölt kérdések, és a nukleáris szakemberképzéssel összefüggésben Magyarországnak a nukleáris szakemberképzésben betöltött nemzetközi szerepének növelése, a hazai szakember utánpótlás stratégiájának kidolgozása.
A Kormányhatározat értelmében figyelemmel arra, hogy a Paksi Atomerőmű területén létesítendő új atomerőművi blokk (blokkok) megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak tartja, a megvalósítás elősegítése érdekében az alábbi feladatokat jelöli ki a felelős minisztereknek:
- A hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok és a létesítéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok felülvizsgálata
- Az engedélyezést végző hatóságok megfelelő felkészítése
- A beruházás pénzügyi feltételrendszere, gazdaságélénkítő hatása
- Műszaki-tudományos felkészülés
- Tájékoztatás.
A Kormány határozat értelmében a Kormány kifejezi azon szándékát, hogy a budapesti Kossuth Lajos tér újjáépítését, mélygarázs és látogatóközpont létrehozását célzó Steindl Imre Program egészüljön ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium központi épülete korhű tetőzetének visszaállításával és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székháza homlokzatának helyreállításával a tér rekonstrukciójával összhangban.
beruházási célterületre történő művelési ág változás átvezetése céljából beruházási célterületté nyilvánítja a kormányhatározat Gyöngyös város külterületén fekvő egyes földrészleteket, valamint az ezen földrészletekből a telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteket.
A Kormány elfogadta a „Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése – I/a ütem: Vác állomás átépítése” című nagyprojekt-javaslatot, és jóváhagyja a nagyprojekt kiemelt projektkénti akciótervi nevesítését a Közlekedés Operatív Program akciótervében.
A Kormányhatározat értelmében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi, az alapfunkciókat és az egyetemi működést támogató kiegészítő funkciókat befogadó és kiszolgáló létesítményének egységes elhelyezése, illetve az ahhoz szükséges beruházási tevékenység a „Ludovika Campusban”, a Budapest VIII. kerület, belterület 36030 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben az 1089 Budapest, Orczy út 1. szám alatti ingatlanon, valamint a Budapest VIII. kerület, belterület 36009 és 36014 helyrajzi számokon nyilvántartott, természetben az 1089 Budapest, Diószeghy Sámuel utca 38–40., illetve 42. szám alatti ingatlanokon, és az azok környezetében elhelyezkedő egyéb ingatlanokon fog megvalósulni 2012 és 2016 között.
A Kormány egyetért „a Tüskecsarnok projekt befejezése” című program megvalósítására kidolgozott koncepcióval. Egyetért azzal, hogy a Program beruházáslebonyolítója, hivatalos közbeszerzési tanácsadója és építési műszaki ellenőre a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság legyen. A Tüskecsarnok projekt befejezése összesen 5,9 milliárd forintba fog kerülni.
A kormányrendeletben a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a rendelet 1. mellékletben meghatározott útügyi, vasúti beruházásokkal összefüggő, azok megvalósításához és használatbavételéhez (forgalomba helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükséges, a 2. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket. A beruházások kiemelt társadalmi cél érdekében megvalósuló beruházásnak minősülnek.
A kormányrendeletben a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Budapest VII. kerület közigazgatási területén lévő 33505 helyrajzi számú, természetben a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9-13. szám alatt található ingatlant érintő közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az Országos Bírósági Hivatal vagyonkezelésében lévő, a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezéséül szolgáló ingatlan átalakításával és felújításával függenek össze. A kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
A kormányrendeletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
A kormányrendelet tartalmazza a településfejlesztési koncepcióra, az integrált településfejlesztési stratégiára, a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra vonatkozó szabályokat. A rendelet új településrendezési jogintézményeket határoz meg: a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezés és a közterület-alakítás.
A kormányrendelet hatálya kiterjed az építésügy körébe tartozó tevékenységekkel összefüggő adatokra, azok átadására, kezelésére, továbbá az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló központi elektronikus alkalmazások és adatállományok működésére és működtetésére. A kormányrendelet meghatározza a Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás működtetésének, fenntartásának és fejlesztésének, az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk kezelésének szabályait, a Dokumentációs Központ üzemeltetői és adatszolgáltatási feladatait, a Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások és a Nyilvántartás általános adatkezelési szabályait.
A kormányrendelet szerint a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Központ irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. A Központot elnök vezeti, aki munkáltatói jogkört gyakorol a Központ alkalmazottai felett, így különösen kinevezi, illetve felmenti a Műtárgyfelügyeleti Iroda vezetőjét, a Központ más alkalmazottait, és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. A Központ székhelye Budapest. A Központ önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező – jogi személyiség nélküli – országos illetékességű első fokú szerve a Műtárgyfelügyeleti Iroda. A Műtárgyfelügyeleti Iroda döntéseinél a másodfokú hatóság a Központ elnöke.
A kormányrendelet szerint a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladat: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 4. pontjában meghatározott kulturális javak vonatkozásában a hatósági és nem hatósági feladatok, továbbá a kulturális örökség egyéb elemei vonatkozásában vagyonkezelési, örökséggazdálkodási és szolgáltatási feladatok ellátása, amelyek nem érintik a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat. A kormányrendelet tartalmazza a hatósági feladatokat és a Központ örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos feladatait.
A kormányrendeletben a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. Szolnok város külterületén fekvő, az ingatlan-nyilvántartás szerint 0937/114, 0937/132, 0937/137, 0937/138, 0937/139 helyrajzi számú földrészleteken, illetve az ezekből a földrészletekből telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken megvalósuló citromsavat előállító üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
A kormányrendeletben a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Déli Áramlat földgázszállító-vezeték Hercegszántó-Tornyiszentmiklós közötti szakasza kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. A kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Baranya Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
A kormányrendeletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
A rendelet rögzíti a kormánytisztviselők és köztisztviselők továbbképzésével kapcsolatban a felelős miniszter, a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testület, a Személyügyi Központ, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a képzőintézmények, a közigazgatási szervek feladatait. Rendelkezik a továbbképzési kötelezettség teljesítésének idejéről, módjáról, finanszírozásáról, a továbbképzés ellenőrzéséről, tervezéséről, a vezetők és a vezetői utánpótlás képzéséről.
