Egyszerűbb, gyorsabb hatósági ügyintézés várható
Létrehozva: 2012.01.13. | utolsó módosítás: 2012.01.13
A Ket. módosítása csökkenti az adminisztratív terheket
Változott az ügyféli jogállás biztosításának jogforrási szintje: a jövőben nemcsak törvény, hanem bármilyen jogszabály biztosíthat ügyféli jogosultságokat a civilszervezeteknek. A hatóság meghatározott ügyekben mérlegelheti a szakhatóság megkeresését és maga dönthet a szakkérdésben: rövidülhet a másodfokú eljárás? A hatóságoknak az ügyfelek, vállalkozások gazdasági érdekeit is szem előtt tartva kell eljárnia.
Elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényt (továbbiakban: Ketmódtv.). A közigazgatási hatósági eljárás rendjének átfogó felülvizsgálatát közvetlenül a 1156/2011. (V. 20.) Korm. határozat, közvetve a Nemzeti Együttműködés Programja tette szükségessé, melyben a Kormány vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, és ezzel javítja a közszolgáltatások színvonalát.
Ezzel összhangban a Ketmódtv. célja egyrészt a hatósági ügyintézés gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése mind az ügyfelek, mind a hatóságok oldaláról, másrészt a magas színvonalú hatósági feladatellátás, különösen az elektronikus ügyintézés kereteinek biztosítása, az ügyfelek választási lehetőségeinek bővítésével.
A két irányvonal mentén a törvény az alábbi főbb módosításokat tartalmazza.
Ügyfélbarát, egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés
Az ügyfelek – és köztük is nem utolsósorban a vállalkozások – jogainak, jogos érdekének védelme érdekében a Ketmódtv. a rendeltetésszerű hatáskörgyakorlás, a szakszerűség, az egyszerűség és az együttműködés elve mellett rögzíti, hogy a hatóság ügyintézőjének jóhiszemű módon, az ügyfél jogait és jogos gazdasági érdekeit is szem előtt tartva kell eljárnia. Változott a civilszervezetekre vonatkozó szabályozás is: a Ket. maga biztosítja a nyilatkozattételi jogot a hatósági eljárásban az érintett alapvető jog védelmére vagy közérdek érvényre juttatására alakult civil szervezeteknek, és bármely más jogszabály biztosíthat ezen túli ügyféli jogosultságokat vagy általános ügyféli jogállást a civil szervezeteknek egyes eljárásokban. Ezzel megszűnt a megszorítás, hogy csak törvény ruházhatja fel ügyféli jogokkal a társadalmi szervezeteket, így megfelelő ágazati szabályozással egyértelműbbé lehet tenni a védett értékek, a helyi épített és természeti környezet védelme érdekében fellépő, esetenként ad-hoc alakuló civilszervezetek részvételét az építésügyi hatósági eljárásokban.
A hatósági ügyintézés gyorsítása érdekében lehetőséget kapnak az ágazati jogszabályok arra, hogy kizárják a Ket.-nek az általános ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokat szabályozó rendelkezését. Ez különösen a szakhatósági eljárások esetén nyerhet jelentőséget, hiszen e lehetőség alkalmazásával elérhető, hogy egy adott hatósági alapeljárás időtartama ne hosszabbodjon meg a szakhatósági eljárás időtartamával. A Ketmódtv. alapján továbbá az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, és az erről szóló végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie. Fontos változás, hogy 2014. január 1-jétől az általános ügyintézési határidő 30-ról 21 napra csökken, de megmarad az a lehetőség, hogy törvény vagy kormányrendelet ennél hosszabb ügyintézési határidőt is meghatározhasson.
A más hatóságok hatósági eljárásban való megkeresése tárgyában változás, hogy az ügydöntő hatóságok felelősségi körének erősítése érdekében, jogszabályban meghatározott ügyekben és szempontok alapján, a hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését.
Ilyen esetekben nem lesz kötelező a megkeresés, ami különösen a másodfokú eljárások elhúzódását akadályozhatja meg.
A ténylegesen felmerülő időigény alapján differenciálták a belföldi jogsegély teljesítésének időtartamát is, ösztönző rendelkezéseket építettek be az adatszolgáltatás időre való teljesítése érdekében. A feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok együttműködési kötelezettségének előírására irányuló jogszabályi lehetőség is az eljárások mielőbbi érdemi lezárását szolgálja.
Arra az esetre, ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a Ketmódtv. a felügyeleti szervnek kötelezően soron kívüli eljárásra való utasítást ír elő. Az ügyész pedig, ha felhívására nem tesz eleget a hatóság eljárási kötelezettségének, e célból a bírósághoz fordulhat.
Mindemellett 2014. január 1-jei hatálybalépéssel általánosan a „hallgatás-beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a hatóság vagy a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, illetve, ha nem ad ki állásfoglalást. A Ket. e szabály alól eltérést enged az ágazati jogszabályoknak.
A Ketmódtv. ezen kívül több olyan pontosító, egyértelműsítő, a hatósági eljárást gyorsító rendelkezést tartalmaz (többek között a jegyzőkönyv vagy a hivatalbóli eljárás szabályaira vonatkozóan), amely elengedhetetlen az ügyfélbarát közigazgatás kialakításához. Ilyen gyorsító intézkedésként a Ketmódtv. alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségűvé nyilvánított ügyekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet rendelkezései lehetővé tehetik, hogy a hatóság a határozatot nemzetgazdasági érdekre hivatkozva fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítsa.
Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése mellett a hirdetményi közlés lehetőségének újbóli megteremtése nagyszámú (több mint 50) ügyfél esetén megkímélheti a hatóságokat a többszöri postázástól, lakcímkutatástól, ami gyorsítja az eljárást, nagyban csökkenti a hatóság költségeit, és jelentősen lerövidíti például egy építési engedély jogerőre emelkedésének idejét.
A fellebbezés felterjesztéséről szóló szabályozás is nagy hiányt pótol, amikor pontosítja az elsőfokú hatóság teendőit és a felterjesztés határidejének kezdő időpontját attól függően, hogy a fellebbezést hol, mikor, igazolási vagy költségmentességi kérelemmel vagy anélkül nyújtották be.
Egységes keretszabályok biztosítása
A módosítás egyértelművé kívánja tenni a hatósági ellenőrzés kereteit, meghatározva annak elsődleges, valamennyi eljárásban érvényesülő szabályait. Általánosságban bevezetésre kerül az ún. ellenőrzési terv alkalmazása, ellenőrzési jelentés készítése és nyilvánosságra hozatala, melyek segítik átláthatóvá és tervezhetővé tenni a hatóságok munkáját. Az első jelentést a 2012. február 1-jét követő ellenőrzési időszak után kell elkészíteni és közzétenni.
Ez nem ismeretlen az építésügyben dolgozók számára, hiszen 2010. január 1-je óta ellenőrzési terv alapján végzik munkájukat az építésügyért felelős miniszter irányítása alatt.
A hatósági ellenőrzések kapcsán a Ket. racionalizálja, hogy mely esetekben nem előzheti meg a jogkövető magatartásra való figyelemfelhívás a tényleges, hatósági jogkövetkezmények megállapítását: ilyen pl., ha a hatóság ugyanazon jogsértés ügyében két éven belül már felhívta az ügyfél figyelmét a jogsértésre, kötelezte annak megszüntetésére, vagy a felhívás eredménytelensége miatt jogerősen jogkövetkezményt állapított meg.
A 1156/2011. (V. 20.) Korm. határozatnak megfelelően az egységes ágazati bírságolási rendszer kialakítása céljából a Ketmódtv. szabályozza a közigazgatási bírságolás általános eljárási kereteit a többszörös szankcionálás elkerülése, a differenciálás és a fokozatosság elvének biztosítása érdekében. A bírságkiszabás lehetőségét a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 1 éves objektív és az elkövetéstől számított 5 éves szubjektív határidő megállapításával szűkíti, és meghatározza, hogy az egyéves határidő mely esetekben indul újra a hatóság számára, de az ágazati szabályozásnak lehetőséget ad mindkét körben az ettől való eltérésre.
A Ket. döntéshozatali eljárásával párhuzamosan, annak szellemében már elindult az építésügyi jogszabályok felülvizsgálata is az Országos Építésügyi Fórum (OÉF) által jóváhagyott koncepció szerint. Várható az építésügyi hatósági engedélyhez, bejelentéshez kötött építési tevékenységek körének teljes körű felülvizsgálata az állami vagy önkormányzati kontroll szükségességének figyelembevételével, illetve az építésügyi szakmagyakorlókkal szembeni szankciók, bírságok felülvizsgálata a párhuzamos szankcionálás elkerülése, a bírságkiszabásban a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében.
A Ketmódtv. átfogóan módosítja a végrehajtási eljárásról szóló fejezetet is, több ponton az eljárási cselekmények logikájánakkedvezőbb rendelkezések beépítésével, pl. szakít a végrehajtáselrendelése külön előírásának kötelezettségével.
A Ket. hatályos rendelkezései elnagyoltan kezelik az eljárásiköltségeket. A Ketmódtv. ennek alapján újraszabályozza az eljárási költségekről szóló fejezetet, és az eljárási költségekelőlegezésével és viselésével kapcsolatban a korábbinál részletesebbszabályozást alakít ki. A törvényben rögzítésre került,hogy amennyiben több azonos érdekű ügyfél vesz részt az eljárásban,akkor eltérő megállapodásuk hiányában az eljárási költségeketegyetemlegesen kell megelőlegezniük, illetve viselniük,valamint az is, hogy – a személyes költségmentesség törvény általimegállapíthatóságán túl – törvény vagy kormányrendeletmeghatározhat olyan ügyeket, amelyekben az ügyfelet költségmentességilleti meg.
A Ketmódtv.-ben továbbá szerepelnek az új helyi önkormányzatokról szóló törvény, az új ügyészségi törvény rendelkezéseivelvaló összhangot biztosító rendelkezések is, és több,az elektronikus ügyintézés Ket.-ben foglalt szabályaira és a Ket.új rendelkezéseire tekintettel indokolt, illetve a miniszteri hatáskörökfelülvizsgálatával kapcsolatos módosítást tartalmaz.
A miniszteri hatáskörök felülvizsgálata alapján történő hatáskörváltozások közül az építésügyi igazgatásban dolgozók számára fontos lehet, hogy a vízügyi igazgatási szervek irányítása átkerült a belügyminiszterhez, illetve a barlang(szakasz) kiépítéséhez, hasznosításához, hasznosítási módjának megváltoztatásához szükséges engedélyek kiadása 2012. január 1-től a természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.
A Ket. és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (továbbiakban: Pp.) párhuzamos rendelkezéseire figyelemmel a hatósági döntés bírósági felülvizsgálatára, a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezések módosultak, és átkerültek a Pp.- be, mivel a bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket rendszer szinten a polgári perrendtartás szabályozza.
A végrehajtás felfüggesztését kizáró esetek köre túlságosan szűkre szabott volt, a módosítás az ágazati kiegészítés, eltérés számára teremt lehetőséget azzal, hogy elsősorban nem a végrehajtás felfüggesztésének kategorikus kizárását kívánja szélesíteni, hanem a végrehajtás felfüggesztése során figyelembe veendő szempontok, feltételek szabályozására biztosít kereteket.
Azért, hogy az eljárás gyorsítása ne eredményezze a jogsérelmek növekedését, hiszen a végrehajtás komoly jogkorlátozásokkal jár, sok fél érintett benne, az eredeti állapot helyreállítása egyes esetekben nehéz vagy lehetetlen, a módosításnak megfelelően a bíróság haladéktalanul köteles értesíteni a végrehajtást foganatosító hatóságot a végrehajtás felfüggesztéséről. Fontos változás az is, hogy lehetősége van a hatóságnak arra, hogy a határozatát a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítsa, így a másodfokú hatóság által hozott határozat akkor is végrehajtható marad, ha a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérik.
Ez az építésügyben az életet, állékonyságot veszélyeztető helyzet megszüntetésére előírt kötelezések tekintetében nagyon fontos változás, hiszen eddig hiába rendelte el az elsőfokú hatóság egy életveszélyessé váló födém alátámasztása ügyében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot, ha a másodfokú hatóság határozata elleni keresetben a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem megakaszthatta a végrehajtást.
Alapelveiben változtak az elektronikus ügyintézés szabályai is. A szabályozás nem kíván a hatóságokra „egyetlen lehetséges műszaki megoldást” ráerőltetni, de az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek, alkalmazási területeinek kiszélesítésével, az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott szolgáltatások széles körével, a szolgáltató közigazgatás egyszerű, gyors megteremtésének lehetőségével ösztönzi a hatóságokat, hogy a fellépő közigazgatási igényektől és műszaki lehetőségektől függően egyre több ügyben biztosítsanak az ügyfeleknek – akár „okostelefonon” keresztül is – az elektronikus kapcsolattartásra lehetőséget.
A Ket. módosítással egybefoglalt szövege itt olvasható.
Szabóné Kovács Andrea
okl. építészmérnök
építésügyi igazgatási szakértő
VÁTI Nonprofit Kft.
