E-ügyintézés bevezetése az építésügyi hatósági eljárásokban

Ebben a lapban gyakran szerepel informatikai tárgyú vagy ilyen összefüggéseket is tartalmazó cikk. Ezért amikor az építésügyi igazgatás tervezett elektronizálási projektjéről beszélünk, csak röviden foglalom össze, hogy milyen európai és hazai környezetben kell azt megvalósítanunk.
 
A kormányzati politikáknak már hosszú évek óta irányvonala az információs és kommunikációs technológia elterjesztése a közigazgatás területén. Az e-kormányzat kifejezés egy általános jövőképjavító tényezőként van jelen a közgondolkodásban. Az Európai Unió állam- és kormányfői által jóváhagyott Lisszaboni Stratégiának is fontos eleme az e-kormányzat, mint a versenyképes és tudásalapú gazdaság egyik alap eleme.
 
Az utóbbi évtizedben rengeteg tapasztalat gyűlt össze az informatikai alkalmazások területén és bebizonyosodtak előnyei is, azonban a közigazgatási ügyek intézésének felköltözése a világhálóra így is igazi kihívást jelent.  Az e-kormányzati megoldások egyre függetlenebbé válnak a szervezeti struktúráktól. A fenntarthatóság szempontját is figyelembevéve olyan rendszer fejlesztéseket tekinthetünk jövőbe mutatónak, amelyek feladat-, folyamat-  vagy tevékenység-orientáltak és nem  kötődnek szervezeti felépítéshez, továbbá erősen centralizáltak, mivel így érhető el az alkalmazás hatékonysága.
 
Az évtized első éveiben az EU ajánlást fogalmazott meg a tagországok számára a 20 legalapvetőbb kormányzati szolgáltatás elektonikus ügyintézésére vonatkozóan és ennek elérésében minőségi szinteket határozott meg. Magyarországon ezek  27 közigazgatási ügycsoportnak feleltethetők meg, amelyek körében “Építési engedély igénylése” elnevezéssel jelölt ügytípusban érintett az építésügyi igazgatás. Az elektronikus ügyintézés szintjeinek legalsó fokán a szolgáltató/hatóság nem nyújt  honlapon elérhető segítséget az ügyintézéshez. Az ideális 4-es szintet pedig az jelenti, hogy egy bárki által elérhető weblapon lehetségessé válik a teljes engedélyezési eljárás lebonyolítása. Az ajánlás időközben kiegészült az 5-ös fokozattal is, amely már a szolgáltatást igénybevevő egyéni igényeinek figyelembevételére és interaktív kiszolgálására is képes.
 
A kialakítandó építésigazgatási szakrendszert az elektronikus kormányzat már eddig kialakult és működő rendszeréhez, mint általános keret-rendszerhez kell igazítani. Ennek a keretnek a pillérei az ügyfélkapu, a hivatali kapu, az elektronikus fizetés, a már működő ügyviteli-ügyintéző szolgáltatások és más szakrendszerekkel való összekapcsolhatóság lehetősége. Természetesen mivel hatósági engedélyezésről van szó alapvető követelmény az eljárási jogszabályok alapulvétele, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.  törvény betartása a folyamatvezérlés kialakítása során. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv kötelezően előírja minden tagállam számára elektronikus egyablakos ügyintézési pontok létrehozását, továbbá az eljárások távolról és elektronikus úton történő teljesíthetőségének biztosítását mind az egyablakos ügyintézési pontoknál, mind az illetékes hatóságoknál, amely követelménynek szintén meg kell felelnie az építésügyi hatósági engedélyek elektronikus eljárása rendszerfejlesztési projektjének.
 
A projekt a jelenlegi elképzelés alapján a következők szerint alakul:
 
  1. egyrészt megvalósul egy műszaki-tervi dokumentumkezelő rendszer, amely az engedélyezési eljárások tervi mellékleteit kezeli
  2. másrészt megvalósul egy folyamatkezelő alkalmazás, amely az építésügyi engedélyezési eljárások szabályai szerint követi le az ügymeneteket
A rendszer az ügy indításától az döntés kézbesítéséig (a másodfokú eljárást is beleértve) fogja át a folyamatot az  ügy állapotának nyomon követésével. Az ügyfél elektronikus azonosítás után  jut el a rendszerbe, ahol kiválasztja a hatóságot és feltölti az engedély kérelmet valamint a dokumentáció mellékletet. Az illetékes építési hatóság és a szakhatóságok a rendszert használva tekintik meg, ellenőrzik a terveket, majd megfogalmazzák állásfoglalásukat, rendelkezésüket, végül a dokumentációt elektronikus keltezéssel, aláírással és pecséttel látják el. Az engedély intézése történhet a hatóság saját ügyviteli rendszerében is. A hitelesített tervi dokumentációt a rendszer megőrzi és a döntésről az ügyfelet értesíti.   
 
Jelen írás az építésügyi engedélyezési eljárások elektronizálása feltételeiről és kereteiről nyújtott vázlatos tájékoztatást. Az EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) Európai Uniós pályázat keretében elnyert projekt szerződésének véglegesítése az év végéig megtörténik és a megvalósítás 2011. elején elkezdődhet. A projekt az „Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer megvalósítása” címet viseli és a közbeszerzési eljárások eredményeként megvalósuló fejlesztés során fogja elnyerni végleges formáját. Aktuális történéseiről a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya folyamatosan információkat tesz közzé az E-építés Portálon (www.e-epites.hu)
                 
 
dr.Kapuváry Magdolna
főosztályvezető-helyettes
Belügyminisztérium
Építésügyi Főosztály
Oktatási és Szakmagyakorlási Osztály

Dokumentációs Központ

Építési jog

Építésügyi feladatellátás

 

Szakmai Tudástár

Fejléc

Főoldal

Lábléc

 

 

 

ÉTDR

  ÉTDR információk

OÉNY

  OÉNY információk


E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ

  E-építési napló információk

Hatósági felület

 

RSS

 Hírek

 Események

 Pályázatok

 Jogszabályfigyelő

ÉTDR rss ÉTDR