Egy katowicei bíróság képviseli Közép- és Kelet-Európát idén az elmúlt két év legjobb európai épületeit díjazó, az EU által támogatott Mies van der Rohe-díjon. A napokban hozták létre a finalisták kilétét: közülük kerül majd ki a kontinens legjelentősebb építészeti elismerésének birtokosa. Négy éve egy remek spanyol múzeum, két éve a Snohetta oslói operaháza vitte a pálmát. Idén a meglehetősen visszafogott mezőnyben a Benelux-államok tűnnek a nagy esélyesnek.
A 60 ezer euróval járó fődíj mellett egy húszezer eurós második díjat is kioszt a Barcelonában működő Fundació Mies van der Rohe által felkért zsűri. A tagok között a legismertebb építészirodák és intézmények képviselői ülnek, például a rotterdami Építészeti Intézet igazgatója, vagy Annel Lacaton a párizsi Lacaton & Vassal Architectes képviseletében, Yvonne Farrell a dublini Grafton Architects-től, illetve Tarald Lundevall a Snohettától.
Az idei mezőny a két évvel ezelőttihez képest meglehetősen visszafogott, ami nemcsak azt tükrözi, hogy a válogatók mennyire vették figyelembe Ludwig Mies van der Rohe örökségét, de azt is, hogy a gazdasági válság bizony csak rányomja a bélyegét a legszínvonalasabb nemzetközi versengésekre is. Ebből a helyzetből egyébként joggal következhetne, hogy nagyobb tér jut a közép- és kelet-európai épületeknek, de idén sincs így: a régióból bejutott egyetlen ház korántsem tartozik korunk kiemelkedő épületei közé. Bár a lista így is tartogat meglepetéseket, a nyertes vélhetően nem lesz az; a magunk részéről a Mecanoót, a Caruso St John-t és Wiel Aretset soroljuk a befutó közé, feltéve, hogy a zsűri nem akarja még jobban megterhelni Zaha Hadid egyébként is díjaktól roskadozó polcait.
Az idén Mies van der Rohe-díjra jelölt épületek:
Caruso St John: Nottingham Contemporary, Nottingham, Nagy-Britannia. Kép: RIBA
A brit iroda 2004-ben nyerte el a pályázatot Nottingham új kortárs művészeti galériájának tervezésére. A 2009-ben befejezett, markáns fém- és betontömbökből álló galériát, amelynek homlokzata a város 19. századi építészetének ihletésében nyomott csipkamintával készült, a Royal Institute of British Architects is díjjal ismerte el. Bár a helyiek nem feltétlenül kedvelik, az épület rendkívül színvonalas kiállítások sorát hozta a városba, és működésének első éve alatt 290 ezer látogatót számlált.
David Lea – Pat Borer: Wales Institute for Sustainable Education, Center for Alternative Technology, Nagy-Britannia. Kép: WISE
Az idei Mies van der Rohe-válogatásból sem maradhattak ki a csúnyácska, de abszolút környezettudatos épületek - erre az alternatív technológiák wales-i központja, a WISE új otthona a példa, amely máris Európa vezető ökocentrumának címét követeli. Példamutatónak szánták már az építkezés folyamatát is, az elkészült épület pedig maximális mértékben kihasználja a természet nyújtotta lehetőségeket. Két tervezője a környezettudatos építész összeszokott párosa, már korábban is dolgoztak a wales-i intézmény megbízására.
Wiel Arets: V Tower, Eindhoven, Hollandia. Kép: Wiel Arets
A 13 emeletes, V és Valid Torony néven is emlegetett épület a város új ipari parkjában épült, amelynek rendezési tervét ugyancsak neves iroda, az MVRDV jegyzi. Az épület a földszintről és a szomszédos, kétemeletes garázs tetején futó autóútról is megközelíthető. A tartószerkezetet két közlekedőmag és mindössze három oszlop erősíti; a struktúra bravúrja mellett a részben tükröződő anyaggal bevont üveghomlokzat is figyelemre méltó.
Zaha Hadid Architects: MAXXI Kortárs Művészeti Múzeum, Róma. Fotó: Simone Cechetti, MAXXI
A világhírű építésznő római múzeuma, amely csaknem tízéves munkával készült el, tavaly már szinte minden elnyerhető elismerést elnyert, a Világépítészeti Fesztivál fődíjától a Stirling-díjig. Nem véletlenül: az épület tervei Hadid fénykorának terméke, izgalmas belső terekkel és merész színhasználattal; markánsságát még a 2000 óta felépült vagy beharangozott számtalan Hadid-ház sem képes tompítani. Míg az idei jelöltek többsége színvonalas alkotás, de korántsem számít mérföldkőnek, addig Hadid római múzeuma kétségtelenül az építészettörténeti könyvek lapjaira kerül majd.
Office Kersten Geers David van Severen: Villa Voka, Kortrijk, Belgium. Kép: Office KGDVS
A holland építésziroda idén az egyetlen, amely két, ráadásul azonos városban épült házával került fel a Mies van der Rohe-díj nagy presztízsű listájára. A 2010-ben átadott Villa Voka a Flamand Kereskedelmi Kamara új székháza. Az L alaprajzú épület végletekig letisztult, egyszerű szerkezetét nyersen hagyott betonfödémek és üveghomlokzatok alkotják; az összképbe az ötletesen megoldott, színes, kanyargó lépcsőházak visznek életet.
Office Kersten Geers David van Severen: Kortirjk XPo irodaépület, Belgium. Kép: Bas Princen, Office KGDVS
A kortijki kiállítási városban készült irodaépület az érett modern fénykorát, sőt, már szinte gyanúsan Ludwig Mies van der Rohe építészetét idézi. A 2002-ben alapított holland építésziroda köztudottan az egyszerű ötletek híve; ezt bizonyították a két évvel ezelőtti velencei építészeti biennále "After the Party" című kiállításával is, a konfettival felszórt holland pavilonban.
51n4E: C-Mine, Genk, Belgium. Kép: 51n4E
Genk városa a Ruhr-vidékig ívelő egykori szén- és ipari övezet tagjaként több éve igyekszik kulturális infrastruktúrává alakítani hajdani ipari negyedeit. Egy régi szénerőmű tágas téglacsarnokát az 51n4E bővítették színházi-kulturális központtá 2005-2010 között. Az elkészült ház jó példa azokra az érzékeny, a meglévő ipari épület hangulatát és szerkezetét maximálisan tiszteletben tartó felújításokra, amelyek az utóbbi években Európa-szerte népszerűvé váltak (egy másik jó példa Kelet-Angliából). Az 1998-ban alapított brüsszeli építésziroda 2007 óta Tiranában is jelen van - ők tervezik például az albán főváros legmagasabb toronyházát is.
Biq Architecten: Lakerlopen lakóházak, Eindhoven, Hollandia
A helyi kritika pozitívan fogadta a Biq eindhoveni lakóegyüttesét, amely a hagyományos holland téglaépítészetet és a De Stilj szigorú formalizmusát ötvözi, élhető urbánus mintatelepként. Az építészek külön figyelmet fordítottak az átlátható, jól használható közterekre, alkalmazkodva a helyiek életstílusához.
Snelder Architecten: Panta Rhei Iskola, Amstelveen, Hollandia
A Panta Rhei reformiskola, és ezt a nagy, nyitott tereivel, napfényes enteriőrjeivel vonzó épület is megerősíti. A főhomlokzat izgalmas tagolása a kétszintes bejárati átriumból ered, amelynek udvari frontját hatalmas üvegtáblák védik. A tantermek kissé ipari ízűre sikerült építészeti részleteit a jó nevű holland iroda, az i29 belsőépítészete színesíti.
Philippe Schmit Architects: Museum Villa Vauban, Luxembourg
A Villa Vauban historizáló épületében 1959 óta működött képtár; a város 2002-ben bízta meg Philippe Schmit irodáját a helyreállítással és bővítéssel. A példamutatóan újjávarázsolt történelmi tömbhöz szabálytalan formájú, perforált fémlemezzel borított földszintes pavilont csatoltak, amely szinte észrevétlenül olvad a park zöldjébe, és lehetővé teszi a feltárt térszín alatti régészeti maradványok bemutatását is. Az épület a Tecu rézfedéses házakat jutalmazó pályázatán, 2010-ben első díjat nyert.
Archistudio Studniarek & Pilinkiewicz: Regionális bíróság, Katowice, Lengyelország. Fotó: Juliusz Sokołowski
Katowice új bírósági épülete egyértelműen a monumentalitás szándékával épült, de nem emelkedik ki a régió közelmúltbeli hasonló célú beruházásai közül - sőt, nem egy magyar példa is megelőzi. Az oszlopsorokkal megtámogatott két bejáratot az üveg és a látszóbeton uralja; az oldalhomlokzatokat homokszínű téglával borították. Utóbbinak köszönhetően 2010-ben a ház a Brick Award versenyében a világ 40 legjobb téglaépülete közé került.
Mecanoo: La Llotja színház és konferenciaközpont, Lleida, Spanyolország. Kép: Mecanoo
A 2010 januárjában átadott multifunkcionális épület egy csapásra felrakta az addig ismeretlen spanyol kisvárost a kortárs építészet térképére. A Mecanoo merészen tagolt épülete formálásában a hatvanas éveket idézi, részleteiben azonban ízig-vérig mai, mi több, jellegzetesen "mecanoós" megoldás. A helyi kővel borított homlokzatot a belső élénk színű terei és bútorai ellensúlyozzák. A nagyterem, amelynek világításáról az oldalfalba mélyedő fényfák gondoskodnak, önmagában is figyelemre méltó.
NORD Arkitekter: Nemzeti Tudományos Központ, Bjerringbro, Dánia. Kép: Nord Arkitekter
A kör alaprajzú épületet a fenntartható és környezetbarát működés elvárásait figyelembe véve, a lehető legflexibilisebb módon képezték ki. A belsőt lényegében szabadon lehet alakítani az épp aktuális tudományos kutatások céljaira. A belső terek az átlátásoknak, nyitott térfalaknak köszönhetően nemcsak egymással, hanem a nagyméretű ablakokon keresztül a környező tájjal is egybeolvadnak.
forrás: hg.hu
