Országos védelem - Műemlékvédelem

A műemlékvédelem feladata:
  • a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő műemléki területek meghatározása
  • a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása
  • a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése összhangjának megteremtése
  • tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés.
A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
 
A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára.
 
A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét.
 
 

Forrás: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

A műemléki értékek védetté nyilvánítása a hatóságnál kezdeményezhető, és a védetté nyilvánítás előkészítését a hatóság folytatja le.
 
A műemlékké nyilvánítás alapját a műemléki értéknek az örökségvédelmi törvényben szereplő definíciója képezi:
Műemléki érték: minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.”
 
A kiemelkedő jelentőség megmutatkozhat:
 
1. A védendő emlék korában:
Időben visszafelé haladva a fennmaradt emlékek abszolút száma és a teljes emlékanyaghoz viszonyított aránya egyaránt gyorsan csökken (a kisebb lakosságszám miatt nyilván eredetileg is kevesebb készült, de az ezek közül fennmaradtak teljes emlékanyaghoz viszonyított aránya is bizonyosan egyre csökken, minél korábbi emlékekről van szó). Az emlék már önmagában is történeti és tudományos jelentőséget hordozó ritkaság volta miatt a műemlékké nyilvánításhoz elegendő, ha a védési folyamat során bebizonyosodik, hogy az emlék lényeges része korábbi 1875-nél.
Kivételt jelentenek a sírkövek és síremlékek, amelyeknél ez az automatizmus 1830-ig érvényesül.
 
2. A védendő emlék létrehozásában megnyilvánuló közösségi akaratban:
A műemlékké nyilvánításhoz elegendő, ha az emlék 1867 és 1956 között például egyházi, oktatási, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális, honvédelmi és karhatalmi, kereskedelmi, ipari célra, a közigazgatás számára (bíróság, városháza stb.), az országos közlekedési és hírközlési hálózat részeként, stb. épült, és eredeti állapotát lényegében ma is őrzi.
 
3. A védendő emlék egyediségében:
  • művészeti érték különleges, mással nem pótolható volta, például az alkotónak vagy a kornak a főműve;
  • jelentős, de a műemlékjegyzékben kevéssé reprezentált művészettörténeti személyiség alkotása;
  • a típusnak vagy a használatnak a keletkezés korát tekintve is fennálló ritkasága;
    (A művészeti értéket a kvalitás határozza meg, melynek objektív megítélésében, illetve a személyiség jelentőségének megállapításában különösen számítanak az esetleges szakirodalmi értékelések, valamint a szakértői vélemények – ennek persze már része a műemlékké nyilvánítási eljárás során megnyilvánuló szakemberek „közösségi” véleménye is.)
4. A védendő emlék tipikusságában:
  • a keletkezési korra egészében jellemző típus jellegzetes megjelenési formája;
  • a típus legkorábbi jelentkezése;
  • típusteremtő emlék
  • a típus megformálását tekintve legérettebb jelentkezési formája, esetleg legkésőbbi emléke;
  • a típus legépebben, legkevésbé megváltoztatott formában fennmaradt emléke;
  • életmód, tájegység, etnikum tipikus emléke
    (Az értékelésnél figyelembe kell venni a szóban forgó típusnak a megjelenési területen való gyakoriságát.)
5. A védendő emlék létrehozásának építéstechnika-történeti vonatkozásában:
  • az építési technika korai jelentkezése okán;
  • az építési technika legjellegzetesebb, érett megjelenése okán;
  • az építési technikán belül sajátosan egyéni ötletek okán;
6. A védendő emléknek a környezetével (településképpel, településszerkezettel, történeti tájjal) való összefüggésében:
  • a Műemléki Jelentőségű Terület: a történeti településszerkezet összefüggő rendszere, illetve településkép történetileg meghatározó, összefüggő egysége (területi védelemként jöhet létre)
  • Történeti együttes: egyedileg átlagos színvonalú emlékek alkotta, városképileg azonban meghatározó szerepű, az MJT-nél kisebb kiterjedésű történeti együttesek (pl. különböző építésű házak alkotta házsor; telepek, stb.), illetve történeti településszerkezet magja, fennmaradt részlete (egyedi védelemként)
  • Történeti táj: épített örökségi elem és történeti táj összefüggő rendszere (területi védelemként)
7. A védendő emlékhez kapcsolódó különleges eszmei-szellemi, „nem anyagiasult” vonatkozásokban (kizárva azonban a „személyi emlékhely”, a pusztán egyetlen személyhez kötődő, születési, lakóhelyi, halálozási vonatkozásokat).
 
8. Az esetleg jórészt átalakított emlék fenti szempontok szerint különleges értéket jelentő részletében.
 
9. Az emlék védett, illetve védendő együtteshez való tartozásában.
 
 
Fenti szempontrendszer alkalmazásáról:
  • a fenti szempontrendszernek való megfelelés nem eredményezi az objektum automatikus védetté nyilvánítását, csupán vezérfonal a védetté nyilvánítási eljárás során
  • a fenti szempontok egyikének való megfelelés is elégséges lehet az emlék védetté nyilvánításához
  • a szakmai előkészítés során vizsgálni kell a fenti szempontok érvényesülését, meg kell jelölni, hogy a szóban forgó műemléki érték mely szempont(ok)nak felel meg, és a védési dokumentációhoz csatolni kell az erre vonatkozó adatokat, bizonyítékokat.
 
Műemléki védések
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma illetve az Oktatási- és Kulturális Minisztériuma 2003-2009. évi rendeletei ingatlanok műemlékké nyilvánításáról valamint műemléki jelntőségű területté nyilvánításról, illetve műemléki védettség megszüntetéséről.
 
 
Forrás: www.koh.hu
 
CsatolmányDátumMéret
[file] 2003_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0186.29 KB
[file] 2004_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0182.82 KB
[file] 2005_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.01103.61 KB
[file] 2006_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0189.23 KB
[file] 2007_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0173.21 KB
[file] 2009_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0194.28 KB
A 2001 évi LXIV. törvény alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hatósági nyilvántartást vezet – többek között:
  • a régészeti lelőhelyekről;
  • a régészeti feltárási engedélyekről;
  • a műemlékekről, ennek keretén belül a listára felvett műemléki értékekről;
A hatósági nyilvántartás nyilvános, és közhitelesen tanúsítja a benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a hatóság a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.
A régészeti, illetve a műemléki védettség tényének fennállását és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
 
A KÖH mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára biztosítja a nyilvántartási adatok megismerésének lehetőségét. Ennek egyik fő célja az egyes közigazgatási ügyekben résztvevő ügyfelek és eljáró hatóságok tájékoztatása arról, hogy az adott esetben helye van-e a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatóság megkeresésének, vagy hatósági eljárásainak.
 
Részletes tájékoztatás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Irodájától kérhető. (Elérhetőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon: +36 1 224 5514; fax: +36 1 224 5501; e-mail: nyilvantartasi [dot] iroda [at] koh [dot] hu www.koh.hu)
A magyarországi műemlékek hivatalos jegyzéke utoljára 1990-ben jelent meg két kötetben, 1988-ban lezárt kézirat alapján. A rendszerváltást követő tömeges utcanév, helyrajzi szám, tulajdonos és funkció változás miatt kiadása hamarosan újra aktuálissá vált. Megfogalmazódott az igény a bővebb tartalomra is, hogy ne csak adminisztratív, hanem művészettörténeti adatok is kerüljenek felülvizsgálatra. Az új műemlékjegyzék csak a teljes állomány revíziója nyomán jöhetett létre. Valamennyi adatlap teljes tartalma a KÖH műemléki nyilvántartásának adatbázisába kerül, és ott szabályozott feltételek mellett kutatható. A műemlékjegyzék, amelynek kötetei a Műemléki Tudományos Intézet gondozásában folyamatosan jelennek meg, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatalos kiadványa.
 
Műemlékek száma országosan:
  • egyedi műemléki védelem alatt álló építmény, együttes: 13 628
  • kijelölt műemléki környezet: 873
  • műemléki jelentőségű terület: 46
 
Forrás: www.koh.hu
CsatolmányDátumMéret
[file] FEJÉR MEGYE
(A kézirat lezárása: 2008. május 30.)
2010.12.013.79 MB
[file] ZALA MEGYE
(A kézirat lezárása: 2006. augusztus 14.)
2010.12.012.37 MB
[file] TOLNA MEGYE
(A kézirat lezárása: 2006. május 30.)
2010.12.012.55 MB
[file] NÓGRÁD MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. június 30.)
2010.12.012.45 MB
[file] KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. december 1.)
2010.12.013.11 MB
[file] JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. január 31.)
2010.12.011.47 MB
[file] HEVES MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. január 31.)
2010.12.013.17 MB
[file] BÁCS-KISKUN MEGYE
(A kézirat lezárása: 2006. február 1.)
2010.12.012.51 MB
 
 
Egyéb kapcsolódó dokumentumok:
 
CsatolmányDátumMéret
[file] A kulturális örökség mint térségi összefüggésrendszer
VÁTI Kht. 1999, tanulmány, 8 old.
2010.12.08340.79 KB
[file] Svájci érték-kategorizációs módszer (Recensement) magyar viszonyokra történő adaptálása és továbbfejlesztése
VÁTI Kht. 2001, összefoglalás, 1 old.
2010.12.0897.99 KB
[file] Tizenegy nyelvű általános örökségvédelmi tezaurusz négynyelvű próbaváltozata2010.12.08404.94 KB
[file] Egy követendő példa: a holland Monumentenwacht
Beszámoló, S. Sebestyén József, 6 old.
2010.12.08467.74 KB
[file] Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Teleki László Alapítvány
Budapest, 2004. szerk., Káldi Gyula - Várallyay Réka, 104 old.
2010.12.084.02 MB
[file] Az épülethez tartozó műalkotások és tárgyak jellemző károsodásai és karbantartási feladatai
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 136 old.
2010.12.084.87 MB
[file] Műemlékek védelme rendkívüli körülmények esetén
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Dr. Fejérdy Tamás, 8 old.
2010.12.08443.74 KB
[file] Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon
VÁTI KHT – Orosz Bálint: Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon (Falu Város Régió 1999/6. szám, pp. 9-13.) 9 old.
2010.12.08183.44 KB
[file] Örökségvédelmi fogalomtár
Magyar Építész Kamara, Műemlékvédelmi, Restaurátori Tagozat – Budapest 2009. 29. old.
2010.12.08199.06 KB
[file] Dr. Máté Zsolt: A műemlékvédelem elmélete és műszaki háttere a Gödöllői Királyi Kastély helyreállításában
1982-2007
2011.01.11213.84 KB
[file] Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási és nevelési továbbképzési program2011.04.116.31 MB

Dokumentációs Központ

Építési jog

Építésügyi feladatellátás

 

Szakmai Tudástár

Fejléc

Főoldal

Lábléc

 

 

 

ÉTDR

  ÉTDR információk

OÉNY

  OÉNY információk


E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ

  E-építési napló információk

Hatósági felület

 

RSS

 Hírek

 Események

 Pályázatok

 Jogszabályfigyelő

ÉTDR rss ÉTDR