Országos védelem - Műemlékvédelem

A műemlékvédelem feladata:
  • a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő műemléki területek meghatározása
  • a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása
  • a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése összhangjának megteremtése
  • tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés.
A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
 
A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára.
 
A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét.
 
A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni.
 

Forrás: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

A régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánítását a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi törvény, valamint „a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól” szóló 80/2012.(XII.28.) BM rendelet szabályozza.
 
A műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell:
  • a védetté nyilvánítás tényét,
  • a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját,
  • a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület),
  • az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
  • a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását,
  • a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.
A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a hatóság a jellemző adatokat ismertető „Műemlék” feliratú táblával jelöli meg.
 
A műemlékké nyilvánítás alapját a műemléki értéknek az örökségvédelmi törvényben szereplő definíciója képezi:
Műemléki érték:„minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.”
 
Forrás:http://njt.hu
 
 
A műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése
 
A műemléki érték védetté nyilvánítása, valamint a védettség megszüntetése az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalánál (a továbbiakban: megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal) kezdeményezhető.
 
A műemléki érték védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 80/2012.(XII.28.) BM rendelet 2. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatalhoz.
 
A miniszter az örökségvédelmi iroda javaslata alapján
  • elrendeli a védetté nyilvánítás előkészítésének megindítását, vagy
  • védetté nyilvánítási dokumentáció készítésének mellőzésével megtagadja a védetté nyilvánítást.
 
Ideiglenes védelem:
A hatóság
  • a műemléki védelemre javasolt ingatlant (építményt vagy területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
  • ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,
soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.
 
Az ideiglenes védelem kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.
Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra - a Kötv. 67. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
 
Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével. Ha a hatóság a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni.
 
A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint műemlék ingatlanok tulajdonosait és a kormányrendeletben meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell a védetté nyilvánítási eljárás megkezdéséről.
 
A védettség megszüntetése:
A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
  • a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy
  • a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
  • a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg
 
A védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
CsatolmányDátumMéret
[file] 2003_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0186.29 KB
[file] 2004_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0182.82 KB
[file] 2005_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.01103.61 KB
[file] 2006_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0189.23 KB
[file] 2007_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0173.21 KB
[file] 2009_vedesi_rendeletek.pdf2010.12.0194.28 KB
A régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek nyilvántartását a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi törvény, valamint „a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól” szóló 80/2012.(XII.28.) BM rendelet szabályozza.
 
A 2001 évi LXIV. törvény alapján akormányrendeletben meghatározott szerv vezeti
  • a régészeti lelőhelyek,
  • a régészeti feltárási engedélyek,
  • a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,
  • a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek és történeti tájak
központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat.
 
A régészeti lelőhelyek, a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, valamint a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek és történeti tájak esetében a védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható.
 
A nyilvántartás adatait a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: örökségvédelmi iroda) elektronikusan tárolja.
 
A műemléki nyilvántartás tartalmazza:
  • a műemlék, műemléki terület megnevezését, törzsszámát és egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és címet;
  • a műemlék, műemléki terület természetbeni elhelyezkedésének az EOV-rendszerhez illeszkedő pontszerű, vonalas létesítmény esetén a nyomvonal meghatározását, terület esetén annak vektoros kiterjedését, körülhatárolását;
  • a védettségre vonatkozó adatokat:
    • a műemlék vagy műemléki terület megjelölését,
    • a védettség keletkezésének időpontját,
    • a védettséget keletkeztető határozat vagy jogszabály számát;
  • azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület), amelyek területén a műemlék vagy műemléki terület fekszik;
  • a műemlék, műemléki terület leírását, azonosító fényképeit, valamint a 4. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározottakat;
  • a műemlék funkcióját;
  • a műemlék tudományos kutatásának és feltárásának adatait, a 4. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat, a műemlék kutatásainak dokumentációit;
  • a műemlékre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát;
  • az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a műemlék vagy a műemléki terület kiterjedését lefedő vektoros állományt;
  • örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolását.
 
Az örökségvédelmi iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat.
A magyarországi műemlékek hivatalos jegyzéke utoljára 1990-ben jelent meg két kötetben, 1988-ban lezárt kézirat alapján. A rendszerváltást követő tömeges utcanév, helyrajzi szám, tulajdonos és funkció változás miatt kiadása hamarosan újra aktuálissá vált. Megfogalmazódott az igény a bővebb tartalomra is, hogy ne csak adminisztratív, hanem művészettörténeti adatok is kerüljenek felülvizsgálatra. Az új műemlékjegyzék csak a teljes állomány revíziója nyomán jöhetett létre.
Figyelem! A műemlékjegyzék tájékoztató kiadvány; a műemlékek naprakész és hiteles adatait a Lechner Lajos Tudásközpont nyilvántartása tartalmazza.
 
CsatolmányDátumMéret
[file] FEJÉR MEGYE
(A kézirat lezárása: 2008. május 30.)
2010.12.013.79 MB
[file] ZALA MEGYE
(A kézirat lezárása: 2006. augusztus 14.)
2010.12.012.37 MB
[file] TOLNA MEGYE
(A kézirat lezárása: 2006. május 30.)
2010.12.012.55 MB
[file] NÓGRÁD MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. június 30.)
2010.12.012.45 MB
[file] KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. december 1.)
2010.12.013.11 MB
[file] JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. január 31.)
2010.12.011.47 MB
[file] HEVES MEGYE
(A kézirat lezárása: 2005. január 31.)
2010.12.013.17 MB
[file] BÁCS-KISKUN MEGYE
(A kézirat lezárása: 2006. február 1.)
2010.12.012.51 MB

Dokumentációs Központ

Építési jog

Építésügyi feladatellátás

 

Szakmai Tudástár

Fejléc

Főoldal

Lábléc

 

 

 

ÉTDR

  ÉTDR információk

OÉNY

  OÉNY információk


E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ

  E-építési napló információk

Hatósági felület

 

RSS

 Hírek

 Események

 Pályázatok

 Jogszabályfigyelő

ÉTDR rss ÉTDR