Nemzetközi védelem
- Általános információk
- Világörökség Egyezmény
- Világörökség Jegyzék
- Világörökség Magyarországon
- Magyar helyszínek
- Kapcsolódó dokumentumok
Létrehozva: 2010.12.01. | utolsó módosítás: 2012.04.19
A Világörökségi embléma jól szimbolizálja a kulturális és természeti javak között fennálló szoros kapcsolatot, kölcsönhatást. A központi négyzet egy emberkéz által alkotott formát jelképez, miközben a kör a természetet, természetességet jeleníti meg. Mindkét forma szorosan egymásba fonódik, egyik a másikból indul ki és tér vissza. Az embléma kerek, mint földünk, és a kör egyben a mindent körülölelő védelem egy szimbóluma is.
Földünk kulturális és természeti örökségnek gondozása és megóvása érdekében hozta létre az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án az „Egyezményt a világ kulturális és természeti örökségének védelméről”. Az Egyezményhez 2009. áprilisáig már 186 állam csatlakozott – ezáltal tehát nemzetközi szinten a legjelentősebb eszköz, amelyet a népek közössége valaha is megalkotott egyetemes értékei védelmére.
A Világörökség Egyezmény aláírásával valamennyi Részes Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve, hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. Magyarország 1985. óta tartozik a Részes Államok közé.
A Világörökségi Listára való felvételről az UNESCO Világörökség Bizottsága dönt, amely évente egyszer ülésezik. A felvétel szigorú feltételeinek 2008. júliusáig összesen 878 helyszín felelt meg 145 állam területén. Közülük 679 kulturális, 174 pedig természeti kategóriában vált a Világörökség részévé. További 25 helyszín besorolása egy ún. „vegyes” kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek.
Világörökségi kategóriák (Kulturális, Természeti)
A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. Az Egyezmény tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy helyszínt a Világörökség részévé nyilvánítanak. A jelenlegi szabályozás szerint a kritériumokat két csoportban foglalták össze, ezek alapján egy helyszín vagy kulturális, vagy természeti örökség kategóriában kerülhet fel a Világörökségi Listára. Az előbbinél a legfontosabb kritériumnak a „hitelesség” (történelmi autentikusság) számít, míg a természeti örökség esetében az „integritás” (érintetlenség, sértetlenség).
Kulturális örökség
Kulturális örökségnek az Egyezmény értelmében olyan
- műemlékek (építészeti, monumentális festészeti vagy szobrászati művek, régészeti elemek);
- (épület)együttesek (összefüggő vagy különálló építmények);
- helyszínek (az ember, vagy az ember és a természet közös alkotása)
minősülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség (történelmi autentikusság) kritériumának és további hat kritérium legalább egyikének.
A kultúrtájakat (történeti tájakat) a kulturális örökségek között tartjuk számon. Ezek a tájak az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki – azaz emberkéz alkotta őket, de a természeti hatásokkal szervesen együttműködve. A kultúrtájaknak három fajtáját különböztetjük meg:
- Az ember által tudatosan megtervezett és kialakított tájképek, beleértve az épületekhez vagy épületegyüttesekhez kapcsolódó kerteket és parkokat is
- olyan tájak, amelyek fejlődőképesek és egy fejlődési folyamatot tükröznek, valamint jelenlegi formájuk a természetes környezetükhöz való kapcsolódásuk, vagy arra való reagálásuk révén alakult ki (pl. a Hortobágy, Fertő kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék);
- Az ún. társult értékeket hordozó (asszociatív) kultúrtájak, amelyek vallási, művészeti vagy kulturális jelenségeikkel kötődnek a természeti elemekhez.
Természeti örökség
Természeti örökségnek az Egyezmény értelmében olyan
- esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok
- a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó- ill. termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek
- természeti tájak
minősülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás (érintetlenség, sértetlenség) kritériumának, valamint még négy kritérium legalább egyikének.
Természetesen vannak „vegyes” világörökségi helyszínek is.
Forrás: www.vilagorokseg.hu
Létrehozva: 2010.12.01. | utolsó módosítás: 2012.04.19
Világörökség Egyezmény:
1972. november 16-án született meg az UNESCO Világörökség Egyezménye. Megalkotásának közvetlen kiváltó oka az asszuáni gát (Egyiptom), pontosabban víztározó építése miatt víz alá kerülő ókori építészeti alkotások sorsa feletti aggodalom volt. Világossá vált, hogy az egy-egy ország területén található kiemelkedő jelentőségűek és együtteseik, a természeti tájak az egész emberiség számára egyetemes jelentőséggel bírnak; kell tehát valamilyen eszköz arra, hogy megóvásuk, fennmaradásuk érdekében ne csak a 'tulajdonos' állam, hanem mások is tehessenek, mégpedig legális és szervezett keretek között.
A Világörökség Egyezmény a valamilyen módon veszélyeztetett helyzetbe kerülő kiemelkedő értékek iránti közös felelősség és együttműködés kifejeződése.
Az Egyezményhez önkéntes alapon lehet csatlakozni, és a már csatlakozott tagországok joga, hogy egyetemes értékű javaikat világörökségi felvételre javasolják. Természetesen a tagállamok felelősséget vállalnak a világörökségi javak fenntartásáért, tehát alávetik magukat az Egyezmény végrehajtásáért felelős UNESCO ellenőrzésének.
A Világörökség Egyezmény a nemzetközi együttműködés legfőbb testületeként az Egyezményhez csatlakozó, úgynevezett Részes Államok Közgyűlését hozta létre. Ez a testület kétévenként az UNESCO Kongresszussal azonos időben ülésezik. Részletekkel nem foglalkozva, általában az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatosan irányt mutató állásfoglalásokat hoz, valamint megválasztja az Egyezménnyel kapcsolatos legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testület, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetén belüli Kormányközi Bizottságot a kiemelkedő, egyetemes értékű kulturális és természeti örökség védelmére „Világörökség Bizottsága” elnevezéssel.
Forrás: www.vilagorokseg.hu
Létrehozva: 2010.12.01. | utolsó módosítás: 2010.12.01
Világörökség Jegyzék:
A Világörökség Egyezmény alapján a nemzetközi közösség két Világörökség Jegyzéket hoz létre és gondoz.
Az egyik, a mindenki által jól ismert "presztízs lista", amelyre a Részes Államok javaslatai alapján kerülnek fel a kulturális és természeti örökségi helyszínek, együttesek, alkotások:
Az Egyezményben részes valamennyi állam a Bizottság rendelkezésére bocsátja a területén levő, jegyzékbe felveendő kulturális és természeti örökség részét képező javai leltárát. Ennek a leltárnak adatszolgáltatást kell tartalmaznia a szóban forgó javak helyéről és azok jelentőségéről. A Részes Államok által rendelkezésre bocsátott leltár alapján a Világörökség Bizottság összeállítja, vezeti és „Világörökség Jegyzék” címen nyilvánosságra hozza – a Világörökség Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározottak alapján – listáját azon kulturális és természeti örökségnek, amelyet kiemelkedőnek, egyetemes értékűnek tekint, az általa megállapított követelményeknek megfelelően.
A Világörökség Jegyzékén való felvétel csak az érdekelt Állam egyetértésével történhet.
Veszélyben levő Világörökség Jegyzéke:
Amikor a körülmények ezt megkövetelik, a Bizottság összeállítja, vezeti és nyilvánosságra hozza a „Veszélyben levő Világörökség Jegyzékét”, melyen a világörökség azon javai kerülnek feltüntetésre, melyek megmentéséhez jelentősebb munkálatok szükségesek és amelyekhez segítséget kértek a Világörökség Egyezmény alapján. A Jegyzéken a kulturális és természeti örökség csak azon javai szerepelhetnek, melyeket súlyos és különleges veszély fenyeget.
Forrás: www.vilagorokseg.hu
Létrehozva: 2010.12.01. | utolsó módosítás: 2012.04.19
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetésérőla 1985. évi 21. törvényerejű rendelet szól.
2012. január 1-jén hatályba lépett a 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről, valamint a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről.
A törvény a világörökségről a korábbinál hatékonyabb eszközöket teremt az egyetemes értékek megőrzése, illetve fejlesztése közötti összhang létrehozására. Célja, hogy az értékvédelem szempontjai hosszú távon, az eddigieknél hatékonyabban és határozottabban érvényesülhessenek.
A Világörökség Bizottság 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002 nyara óta pedig hazánk nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre.
A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek:
- Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)
- Hollókő ófalu és környezete (K) (1987)
- Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)
- Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996)
- Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999)
- Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)
- Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001)
- A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002)
Rövidítések:
K = kulturális kategória
T = természeti kategória
A világörökségi helyszín neve utáni zárójelben: az UNESCO részéről a Világörökség Listára történt nyilvántartásba vétel dátuma.
Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal - Szlovákiával és Ausztriával - közös.
A Várományosi Lista:
- Az Esztergomi középkori vár (K 1993)(Visegráddal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacím)
- A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (K 1993)
- A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T 1993)
- A Visegrádi királyi székhely és vadászterület (K 2000) (Esztergommal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacím)
- A tájház hálózat Magyarországon (K 2000)
- A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K- kultúrtáj 2000)
- Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (K 2000) (Lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar sorozat-helyszín)
- Komárom / Komarnoi erődrendszer (K 2007)
- Tarnóc ősélőhely (T 2000)
- Lechner Ödön független, pre-modern építészete (K 2008)
- A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica (K 2009) (nemzetközi sorozatjelölés részeként)
Rövidítések:
K = kulturális kategória
T = természeti kategória
A várományos helyszín neve utáni zárójelben: az UNESCO részéről a Várományos Listára történt magyar bejelentés nyilvántartásba vételének dátuma.
Magyarország jelenleg mind a Világörökség Bizottságnak, mind a Vezetőségnek tagja. A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter útján, - az építésügyért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - látja el. A 2012. február 24-én hatályba lépett 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról meghatározza a Világörökség Szakbizottság működését.
Forrás: www.vilagorokseg.hu
Létrehozva: 2010.12.01. | utolsó módosítás: 2010.12.01
|
Hollókő ófalu és táji környezete
Kulturális kategória
A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
|
|
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed (1987), az Andrássy út és történelmi környezete (2002)
Kulturális kategória
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)
|
|
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Természeti kategória
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai(1995. Természeti)
|
|
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
Kulturális kategória
A pannonhalmi Bencés Főapátság mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában a még ma is aktív keresztény monostorok egyik egyedülálló példája, amelynek szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész Közép-Európában hozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez.
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális)
|
|
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
Kulturális kategória - kultúrtáj
Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999. Kulturális - kultúrtáj)
|
|
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
Kulturális kategória
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
|
|
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Kultúrtáj - kulturális kategória
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális - kultúrtáj)
|
|
A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002)
Kultúrtáj - kulturális kategória
A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális - kultúrtáj)
|
Létrehozva: 2010.12.01. | utolsó módosítás: 2012.04.19
![[file]](http://www.e-epites.hu/sites/all/modules/webfm/image/icon/pdf.gif "Download Részletes jelentés a „Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj” világörökségi helyszín megőrzési állapotáról"){kind=icon}
![[file]](http://www.e-epites.hu/sites/all/modules/webfm/image/icon/zip.gif "Download Tokaji Borvidék Kultúrtáj Világörökség kezelési terve"){kind=icon}
