Építésügyi feladatellátás

Az építésügy fogalma felöleli mindazt a tevékenységet, melyek közvetlenül járulnak hozzá épített környezetünk alakításához és védelméhez. Így ebbe a körbe tartozik

1. a települések területének rendezése (településrendezés),
2. a településrendezés tervezése (településtervezés),
3. az épületek, műtárgyak (együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítása,
4. az építmények építészeti-műszaki tervezése,
5. az építmények kivitelezése,
6. az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítása,
7. az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére vonatkozó követelmények megállapítása,
8. a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkák,
9. a fentiekkel kapcsolatos
10. kutatás, műszaki fejlesztés és ezek eredményének alkalmazása,
11. feladatok, hatáskörök és hatósági jogkörök, továbbá
12. vonatkozó szabályok megállapítása, alkalmazásuk ellenőrzése és érvényre juttatása.

Az építésügy körébe általános, sajátos építményfajták és a műemlékek tartoznak.

A sajátos építményfajták többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

Az állam építésügyi feladatai

Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése.

 

A Kormány építésügyi feladatai

Központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:

1. az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,
2. az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,
3. a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,
4. az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.

A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.

A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:

1. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,
2. külön jogszabályok szerint
   1. összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,
   2. ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,
3. elősegíti - a kultúráért felelős miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet,
4. részt vesz az építésügyet érintő képzési, szakképzési célok meghatározásában és kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó miniszteri rendeletek előkészítésében,
5. a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását.

A miniszter feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében.

 

1. az építésügyi hatósági rendszer (állami, államigazgatási feladatokat lát el)
2. az építésfelügyeleti hatósági rendszer (építőipari kivitelezési felügyeleti feladatokat lát el)
3. főépítészi rendszer (állami és önkormányzati feladatokat lát el illetve segít elő)
4. tervtanácsi rendszer (állami és önkormányzati feladatellátás)

• elsőfokon a fővárosi kerületek, és a kormányrendeletben kijelölt települési önkormányzat jegyzői, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatalok,
• másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekben az építésügyért felelős miniszter jár el.

• elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő építésfelügyelet,
• másodfokon az építésügyért felelős miniszter jár el.

1. állami főépítész: regionális államigazgatási hivatalok önálló szakigazgatási szerve
2. önkormányzati főépítész:

• megyei önkormányzati
• térségi
• települési önkormányzati

1. központi
   • építészeti-műszaki tervtanács
   • településrendezési tervtanács
2. regionális
   • építészeti-műszaki tervtanács
   • településrendezési tervtanács
3. helyi
   • települési önkormányzati tervtanács
   • építész kamara által működtetett tervtanács