Az építésügy korszerűsítésének programja

Az építésügy: az épített környezet alakításának, fejlesztésének és megóvásának össztársadalmi programja és eszközrendszere.

Az építési tevékenység folytatásának körülményei - területelőkészítés, tervezés, hatósági közreműködés, kivitelezés, fenntartás, értékmegőrzés és hasznosítás - meghatározó módon befolyásolják gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, lakásépítési törekvéseinket, alapvető egyéni és közösségi érdekeket érintenek.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló – 1998. január 1-én hatályba lépett – 1997. évi LXXVIII. törvény új korszakot nyitott az építésügy történetében. A hatálybalépést követő 12 év tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy több probléma továbbra is megoldatlan maradt.

Az építésügy alapproblémái között meg kell említeni:

1. az ellenőrzések (hatósági, építésfelügyeleti) hiányát, a szankciók eredménytelenségét,

2. az állandóan változó építésügyi hatósági rendszert,

3. a nem egységes jogalkalmazást,

4. a szakszerűtlen kivitelezéseket, stb.

A „megújítási” programnak alapvetően 4 pillérre kell támaszkodnia:

1. a „tiszta” közélet

2. a jogszerűség,

3. a szakszerűség, és

4. a hatékonyság

biztosítására.

Ezek megvalósíthatósága érdekében az alábbi célok tűzhetőek ki:

1. A korrupció- és ráhatásmentes építésügyi igazgatás biztosítása

2. a közérdek és a jogos magánérdek védelme

· az összehangolt jogalkotás,

· az egységes jogalkalmazás,

· a jogszabályok hatályosulásának ellenőrzése,

3. a minőség emelése mind a tervezés, az engedélyezés, a megvalósítás (kivitelezés) és az ellenőrzés oldalán,

4. ügyfélcentrikus építésügyi igazgatás

· állandó építésügyi hatósági rendszer

· önkormányzatok véleménynyilvánítási lehetősége

· gyors ügyintézés,

· az építési fegyelem megszilárdítása,

· a végrehajtás kikényszerítése, eredményes szankciók

A kitűzött célok eléréséhez szükséges eszközrendszer:

1. Szabályozás:

· az építésügy hatékonysága, eredményes működése érdekében, egységes és összehangolt jogalkotás keretében az építésügyet meghatározó, illetve közvetlenül befolyásoló jogszabályok felülvizsgálata,

· az egységes jogalkalmazás érdekében

· szakmai tartalmú szakvizsga megújítása

· szakmai továbbképzések általánossá tétele az építésügyi igazgatásban dolgozó köztisztviselők számára

· a jogszabályok hatályosulásának intézményes és rendszeres ellenőrzése

2. Szervezeti-intézményi rendszer:

· az építésügyet komplexen irányító, szabályozó országos hatáskörű szerv (minisztérium)

· a hatósági és a jogalkotási feladat- és hatáskör intézményes szétválasztása

· egységes (állami) építésügyi hatósági rendszer

· egységes állami építésfelügyeleti rendszer

· egységes főépítészi rendszer

létrehozása és működtetése

3. Ellenőrzés :

· az építésügyben résztvevők szakmai működési jogosultságának átláthatóvá, ellenőrizhetővé tétele, (a „kontárok” kiszűrése)

· rendszeres és hatékony építésfelügyeleti és építésügyi hatósági ellenőrzések

· az építésfelügyeleti hatóságok hatósági jogkörének megerősítése

· az építési fegyelem megszilárdításához szükséges intézkedések bevezetése

4. Finanszírozás:

· Források:

· költségvetési forrás

· igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése az egyes építésügyi hatósági eljárásokban

· bírságok

· építésügyi

· végrehajtási

· építésfelügyeleti

· szabálysértési